A norovírus, vagyis a gyomorinfluenza elől nincs menekvés!
Ez a parányi, de annál kellemetlenebb vírus a „téli hányós betegség” becenevet is kiérdemelte, és nem véletlenül: világszerte milliókat dönt ágyba, különösen a novembertől áprilisig tartó időszakban. De mi is a norovírus pontosan, hogyan terjed, és mit tehetünk, ha elkapjuk?
A norovírus a vírusos gyomor-bél hurut, vagyis a köznyelvben gyakran „gyomorinfluenza” leggyakoribb okozója. Becslések szerint évente 19-21 millió ember találkozik vele, és nem kímél senkit: gyerekeket, felnőtteket, időseket egyaránt megtalál.
Elég egy apró figyelmetlenség, hogy átadja magát. Közeli kontaktus egy beteggel, egy fertőzött felület megérintése majd a szánkhoz nyúlás, vagy egy olyan étel elfogyasztása, amit egy fertőzött ember készített – máris megvan a baj. A vírus különösen zárt, zsúfolt helyeken érzi jól magát: kórházakban, idősotthonokban, óvodákban, iskolákban vagy éppen egy hotelben a téli kiránduláson szedi áldozatait.
Ha a norovírus betalál, a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba, de legyünk résen. A cél az, hogy átvészeljük a tüneteket, és elkerüljük a kiszáradást. Maradjunk otthon, pihenjünk sokat, és igyunk minél több folyadékot – vizet kis kortyokban. Érdemes kerülni a zsíros, fűszeres ételeket, és csak akkor együnk, ha már jobban vagyunk. Fájdalomcsillapítóként a paracetamol segíthet.
Amit viszont semmiképp ne tegyünk: ne igyunk szénsavas üdítőt, mert az csak ronthat a helyzeten.
A megelőzésnél és a gyógyulásnál is kulcs a kézmosás – de alkoholos gélekkel, mert azok a norovírus ellen hatástalanok! Csak szappanos, alapos kézmosás segíthet, főleg vécézés, pelenkacsere vagy ételkészítés előtt és után. Fertőtlenítsük a gyakran érintett felületeket, mint a kilincsek, csapok vagy a vécé ülőkéje.
Legalább két napig kerüljük a közösséget, amíg a hányás és a hasmenés teljesen el nem múlik – ezzel nemcsak magunkat kíméljük, de másokat is megóvunk egy kellemetlen körtől.
A norovírus egy igazi túlélőbajnok. Nem elég, hogy ellenáll a legtöbb fertőtlenítőszernek, de még a gyomorsav sem fog ki rajta, így simán átvészeli az utat. Ráadásul folyamatosan változik, új variánsokat hoz létre, ami megnehezíti a védettség kialakulását – hiába estünk át rajta egyszer, egy újabb törzs újra ledönthet a lábunkról.
A tudósok szerint ez a gyors alkalmazkodóképesség az oka annak, hogy évről évre visszatér, és szinte járványszerűen terjed a hideg hónapokban.
