A lázcsillapítási láz csillapítása
A láz gyermekkorban igen gyakori jelenség. A szülők egy része pánikszerűen reagál, ha gyermeke belázasodik, pedig lázat csillapítani már nem kötelező, csak lehet. A lázfóbia oka talán abban keresendő, hogy hiányoznak a lázzal kapcsolatos alapvető ismereteink.
A lázat a múltban az orvostudomány és a betegek is veszélyes tünetnek tartották. Sajnos a láztól való évszázados félelmek és a lázcsillapítási tradíciók a mai napig makacsul uralják a közvéleményt. Az orvostudományi ismeretek és a kezelési ajánlások azonban az elmúlt évtizedekben nagymértékben megváltoztak.
Az alábbiakban főként az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia és az angliai Gyermekgyógyászati és Gyermekegészségügyi Királyi Kollégium ajánlásaira támaszkodtam, amelyeket a legmagasabb szintű tudományos bizonyítékok alapján fogalmaztak meg a szakemberek. Ezekhez alkalmazkodik már a Magyar Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium lázcsillapítással kapcsolatos iránymutatása is, míg a szlovák gyermekgyógyászok ajánlása jelenleg frissítésre szorul.
A láz nem betegség, hanem tünet, a test fertőzésre adott válasza. A testhőmérséklet növekedése számos fontos élettani és védekező funkciót indít be a szervezetben: gátolja a kórokozók növekedését és osztódását, serkenti a védekezésért felelős fehérvérsejtek felszabadulását a csontvelőből, és növeli az ellenanyagok termelődését. A láz tehát segít megküzdeni a betolakodó vírusokkal és baktériumokkal.
A normális testhőmérséklet 36–37 fok közötti, 37–38 fok között hőemelkedésről, és 38 fok felett lázról beszélünk. A testhőmérsékletre jellemző a napi ingadozás, a legalacsonyabb a hajnali órákban, a legmagasabb pedig kora este. Ezért jelentkezik a láz gyakrabban az esti órákban.
A lázgörcsöt – az eddigi ismeretekkel ellentétben – nem maga a láz, hanem a láz mögött álló fertőzés okozza. A láz tehát nem oka, hanem csak kísérője a lázgörcsnek. Ebben az állapotban a gyermek teste megfeszül, a végtagok rángatóznak, rövid időre eszméletvesztéssel is járhat. Megnyugtató, hogy a vizsgálatok szerint az egyszerű lázgörcs még sokszori előfordulása esetén sem romlik a gyermek IQ-ja, tanulási képessége, és nem változik meg a későbbi viselkedése sem. Azaz ijesztő, de jóindulatú tünetről van szó.
Egyéves kor alatt a végbélben, 1 és 3 éves kor között végbélben vagy hónaljban, 3 év feletti gyermeknél hónaljban javasolt mérni a testhőmérsékletet.
A mérés előtt krémezzük be a végbélnyílást. Jó választás a hajlékony végű digitális hőmérő. A végbélben a test maghőmérsékletét kapjuk, amely fél fokkal magasabb a hónaljban mért értéktől. Ha például 38,5 fokot mutat a lázmérő, az 38 foknak felel meg.
A hónaljban történő méréskor a gyermek karját a törzséhez szorítjuk. Célszerű itt is hajlítható végű digitális hőmérőt használni.
Nagyon elterjedtek az érintésmentes homlok-, vagy halántékhőmérők, azonban a mérést itt számos körülmény teheti pontatlanná. Befolyásoló tényező lehet az izzadt bőrfelület, a helyiség hőmérséklete vagy a levegőmozgás (huzat). Láztalan gyermeknél is mérhet lázat, és lázas gyermeknél is mérhet normális testhőmérsékletet. A nemzetközi irányelvek kifejezetten ellenzik ezeknek a használatát, mivel megbízhatatlanok.
A legfrissebb szakmai ajánlások szerint nem kell kötelezően csillapítani a lázat, csak akkor, ha ezt a gyermek állapota megkívánja. Azaz, a lázas gyermek kezelésének elsődleges célja a gyermek általános kényelmének, közérzetének javítása, nem pedig a testhőmérséklet mindenáron történő normalizálása.
Mára már bizonyítást nyert, hogy a lázgörcs megelőzésében sincs a lázcsillapításnak szerepe.
Lázcsillapító gyógyszer adása akkor javasolt, ha a gyermek közérzete rossz, fájdalma van, nehezebben itatható, irritált. Gyakori tapasztalat, hogy a gyermekek akár a magasabb lázat is jól viselik, elevenek, játszanak. Ilyen esetben nem indokolt a láz csillapítása.
Lázcsillapító megelőző céllal történő adása, például védőoltás után, szintén nem javasolt. A feleslegesen adott gyógyszer terheli a vesét, a májat és esetenként súlyos mellékhatása is lehet.
Gyermekkorban a láz csillapítására két hatóanyagot használunk:
Paracetamol tartalmú gyógyszerek (kúp, szirup, tabletta):
- minden korosztály számára megfelelőek
- 4-6 óránként adhatóak, naponta legfeljebb 5 alkalommal
- májbetegségben szenvedő gyerekeknek nem javasolt
- a fájdalmat is csillapítják
Ibuprofén tartalmú gyógyszerek (kúp, szirup, tabletta):
- 3 hónapos kor felett használható
- 6-8 óránként adható, naponta legfeljebb 4 alkalommal
- nem javasolt, ha a gyermek keveset iszik, hány, vagy hasmenése, esetleg vesebetegsége van
- fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatása is van
A legújabb szakmai irányelveknek teljesen ellentmond az a sokak által napjainkban is javasolt, nem korszerű, agresszív lázcsillapítási gyakorlat, hogy 39 fok felett a lázcsillapító mellett meg kell kezdeni a gyermek hűtését is. A hűtőfürdőt, és főként a priznicet (vizes borogatás) a gyermekek döntő többsége kellemetlen, sőt rettenetes élményként éli meg. A lázcsillapítás egyedüli célja a gyermek közérzetének javítása, ezért helytelenek a kellemetlenséget okozó módszerek. A fizikális hűtés a hőközpontra nincs hatással (a gyógyszerekkel ellentétben), paradox módon a remegés miatt a testhőmérséklet további emelkedését eredményezheti. Ha a gyermek maga kéri a langyos hűtőfürdőt és örömmel játszik – használhatjuk ezt a módszert, de ha sír, ellenkezik, nem akarja, ne kínozzuk feleslegesen!
- Gondoskodjunk a bőséges folyadékbevitelről. Megfelelő a víz, a cukros tea vagy a hígított gyümölcslé. A lázas gyermeknek általában nincs étvágya, nem kell erőltetni az evést, illetve akkor kínáljuk, mikor épp lement a láza.
- Nem kell szigorúan ágyban maradnia, de biztosítsunk számára elegendő nyugalmat, pihenést.
- Ne legyen túl meleg a helyiségben. Szellőztessünk gyakran, rövid ideig. Legcélszerűbb a laza, pamut ruházat, így tudja a szervezet a felesleges hőt leadni.
- Ha a gyermek kívánja, takarjuk be könnyű takaróval, ha fázik, vagy vacog, átmenetileg takarjuk be melegen.
- A beteg gyermeknek biztonságos, szeretetteljes környezetre van szüksége. Szenteljünk neki több időt, figyelmet, játsszunk vele, olvassunk fel neki.
Nagyon gyakran találkozunk azzal a helytelen eljárással, hogy a szülő a lázas gyermekkel azonnal elindul az orvosi rendelőbe. Fontos hangsúlyozni, hogy nem szükséges, hogy a gyermekorvos éppen lázas állapotban lássa a gyermeket, amikor a vizsgálatot és a várakozást is nehezebben tűri. Ilyen esetben tehát indokolt lehet a lázcsillapítás.
Ha a láz ellenére is jó általános állapotban van a gyermek, célszerű legalább 24–48 órát várni a vizsgálattal, mert a betegség jobban meghatározható. Előtte telefonon kérjünk tanácsot a gyermekorvostól.
Azonnal orvoshoz kell vinni a lázas gyerekeket, ha
- hány vagy hasmenése van,
- jóval kevesebbet iszik, mint szokott,
- nyögdécsel, vagy vigasztalhatatlanul sír,
- fullad, a légzése nehezített,
- kába lesz, vagy nehezen ébreszthető,
- pontszerű, sötét vörös foltok jelentkeznek a testén, lágyékában, vagy a végtagjain,
- a láz három napnál tovább tart, vagy néhány lázmentes nap után visszatér a láz,
- először fordul elő nála lázgörcs,
- három hónapnál fiatalabb. Ebben az esetben már az első lázas napon vegyük fel az orvossal a kapcsolatot.
Végül pedig említsük meg a máig népszerű természetes gyógymódokat, mint a talpra helyezett krumpliszeletek, vagy az ecetes zokni. Ezek működése tudományosan nem megmagyarázható, hatékonyságuk kérdéses, bár a fenti ismeretek vonatkozásában ezt a problémát már el is engedhetjük. Nem kell tehát lázban égnünk a lázcsillapítás miatt!
Megjelent a Magyar7 2023/14.számában.
