A hideg idővel utolsó mérgét adja ki a tél? Hiedelmek és babonák Gyümölcsoltó Boldogasszony napján
Március 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepe, a legszélesebb értelemben vett termékenység-ünnep.
Az egyik legrégebbi katolikus egyházi ünnep. Gábriel arkangyal meglátogatta Szűz Máriát, és elmondta neki, a Jóisten őt választotta, hogy fiának édesanyja legyen, azaz e napon fogant Jézus a Szentlélektől.
Jézus fogantatása és kereszthalála ugyanazon a napon, március 25-én történt.
Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének ünnepnapjától, december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki.
624 óta van tudomásunk Jézus fogantatásának ünnepléséről, 692-ben a trullai zsinat helyesnek ítélte ünneplését. Az ünnepet I. Szergiusz pápa honosította meg, latin elnevezése: Annuntiatio Domini lett.
Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását ezekben a napokban szokták végezni a gazdák.
A Csallóközben ehhez a naphoz kötötték a tavasz beköszöntését is.
Számos néphagyomány és szokás is kapcsolódik Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához.
A régi hagyomány szerint ez a nap alkalmas a gyümölcsfák oltására, veteményezésre és a gyerekáldásra, a hiedelem szerint termékenységnap.
Ószentiván, mai nevén Tiszaliget faluban az a hiedelem járta, hogy a magzat után sóvárgó asszony e napon könnyebben megfogan.
Úgy tartották, gyermekre vágyó asszony, aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján óránként imádkozik, élete párjának közreműködésével biztosan teherbe esik.
Érdekes azonban, hogy az asszonyok éppen ezzel ellenkezőleg az eddigi termékenység megszűnését hitték elérni, ha férjüket erre az éjszakára a pajtába küldték aludni – minden bizonnyal e nap mágikus ereje rejlik e szokás mögött, amikor az év többi napjához képest könnyű foganni.
A zalai Nagybakónak lakói ezen a napon csak egyetlen gallyat szemeznek, melynek mágikus célzata alighanem a gyermekáldás korlátozása.
A nap a gazdasági munkákhoz is szervesen kapcsolódik
Régi hagyomány szerint
e napon kell oltani, szemezni a fákat, mivel éghajlatunkon ekkortájt lehet eredményesen oltani a vad alanyra a nemes gyümölcsöket. Ezen a napon kell palántázni is, mert az új oltáson, palántán áldás lesz.
A szegediek szerint a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák.
A február 10-én levágott és a pincében tartott oltóágak felhasználására ekkor került sor, és a gyümölcsfákat a reggeli mise után kezdték beoltani.
Azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle.
Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, az szerencsétlenséget eredményezne.
Göcsejben azt tartották, hogy aki Gyümölcsoltókor a frissen oltott fába belevág, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Ez ugyanis a néphit szerint annyi, mintha embert ölt volna. Még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad. Maguktól kell elkorhadniok.
Hasonlóképpen vélekednek Zagyvarékason is: a fákat nem szabad kivágni, amíg magától ki nem szárad. Ha mégis kivágják, vér folyik belőle.
Vannak azonban olyan vidékek is, ahol a Boldogasszonykor a gyümölcsfáról vágott gallyat eltüzelik, ezzel akadályozzák meg a fák férgesedését.
Székesfehérvár-Felsővároson a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek.
Egyes vidékeken a terméketlen fát termővé tudták varázsolni ezen a napon. Ha olyan fa van a kertben, amelyik nem terem, azt is termővé lehet tenni, méghozzá a fa megfenyegetésével.
A moldvai csángók ezen a napon megfenyegették a terméketlen fákat, hogy kivágják. Azt mondták, hogy ki fogják vágni a haszontalanság miatt. Sőt, fűrésszel a kézben is megfenyegethették. Állítólag ez az eljárás bő termést eredményezett.
Néhol ezen a napon vetették el a paradicsommagvakat.
Van olyan vidék, ahol a fákra szentelményeket is ráaggatnak, hogy biztosítsák a jó termést. Csíki falvakban az ilyenkor oltott gyümölcsfákra rontás ellen piros szalagot kötöttek.
A Zala megyei Söjtörön az ünnepen szemzett rózsafára az olvasót is ráakasztják.
A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kimegy a kertbe, és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelöli meg.
A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek.
Bazinban a helyi szlovákok e napon szalmakoszorúval övezik a gyümölcsfák törzsét, hogy majd bőven teremjenek. A szőlőkben éjszaka gonoszűző célzattal tüzet gyújtanak.
Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e napon kitárja az istálló ajtaját, mintegy meghívja a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással.
Az egykori Dél-Magyarország bunyevácai és magyarjai ezen a napon vörösbort ittak, hogy szaporodjon a vérük.
Mindezt annak analógiájára, hogy elképzelésük szerint Gyümölcsoltó napján a téli álmukból ébredő fák éltető nedvvel telnek meg.
A bánáti bolgárok vörösbort isznak és pattogatott kukoricával vendégelik meg egymást, hogy egész éven át egészségesek maradjanak. Az ünnepen ivott vörösborról az a hiedelem, hogy vérré válik az emberben.
A pattogatott kukoricával a természetet akarják analógiás varázslattal rügyfakadásra bírni.
A szőlők sem maradnak ki a mágikus praktikákból, Nemesbükön a tőke négy sarkát megmetszik, mert úgy vélik, hogy ezzel elősegítik a jó termést.
A Csíkszentmártoniak úgy tartják, hogy
ahány nappal szólal meg ünnep előtt a pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat.
Az erdélyi románok ünneplése tele van tilalmakkal. A tehenet nem viszik bikához, a hiedelem szerint az e napi tojások elzápulnak.
Ellenben a jószágokat mind kihajtják a mezőre, a gyümölcsösökben tüzet gyújtanak, a fákat pedig megtömjénezik. Azt tartják,
a rossz szomszédságot is meg lehet ma javítani, megbékélésre kell törekedni a környezetünkkel és ez most sikeres lehet.
Ha ezen a napon megszólaltak a békák, abból még 40 napi hideg időre lehet számítani.
Okkal nevezik e napot fecskehívogatónak, mert ekkor már a déli szél hazafelé tereli ereszeink lakóit.
Az érkező fecskék arra is intik a gazdát, hogy a tavaszi munkák ideje elérkezett.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napján el lehet ültetni a tulipán, vagy nárciszhagymát cserépbe, húsvétra virágba borul.
Környezetrendezés, takarítás ideje, hogy tisztán várjuk húsvét ünnepét.
Úgy tartják, ha március 25-én hideg idő van, akkor hamarosan vége a télnek. Ha derült az idő, akkor jó termés várható.
Csíkmenasági hiedelem szerint jó jel, ha már nincs hó a vetéseken.
Az Ipoly menti falvakban a következő regula ismert:
Gyimesben, ahol Gyümölcsoltókor még hó van, úgy tartják, hogy ha ezen a napon rossz idő van, akkor hideg tavasz várható.
