A házassággal naponta kell foglalkozni

A Házas Hétvége mozgalom azért jött létre, hogy az elszürkült házasságokba új reményt és energiát csempésszen, megteremtve azt a támogató közösséget, ahol a szeretet újra virágozhat. Története 1952-re nyúlik vissza, Gabriel Calvo spanyol pap Barcelonában ekkor kezdett házassági szemináriumokat tartani. A program először a spanyol nyelvterületre, Dél-Amerikába került át, majd innen az Egyesült Államokba, ahol Charles A. Gallagher jezsuita atya továbbfejlesztette a tematikáját és módszereit, így a program mozgalommá terebélyesedett. Megújult formájában 1972-ben jutott vissza Európába, Magyarországon tavaly ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját az ottani Házas Hétvége mozgalom, így könnyen kiszámíthatjuk, hogy a kezdetek még a Kádár-korszakra estek, illegalitásban, magánlakásokon. 

A Felvidéken az első Házas Hétvégére 1995-ben, Bacsfa-Szentantalon került sor. A mozgalomnak minden országban egy házaspár és egy pap a vezetője. A Felvidéken 2020-tól a muzslai Szabó Monika és Róbert, valamint Borka Iván atya szervezik a Házas Hétvégéket. Velük beszélgettünk.

A Szabó házaspár 2013-ban vett részt az ún. Első Hétvégén, Magyarországon, majd Borka Iván hívására kapcsolódott be a felvidéki mozgalomba. Atya, ön papként hogyan cseppent bele?

Korábban többször is invitáltak, de egy plébános nem szívesen köteleződik el egy-egy konkrét mozgalom vagy közösség mellett, hiszen a plébánián mindenkit kell szolgálni. Végül egy pécsi pap barátom meghívására álltam kötélnek, akiről tudtam, hogy komoly ember. Persze, az emberben felmerül a kérdés, mi lesz egy ilyen alkalmon, amelynek a nevében benne van az, hogy „házas”, mit csinál majd ott egy római katolikus pap. Azt gondoltam – mint utóbb kiderült, tévesen –, majd biztosan megtanítanak valami olyasmire, amit a házaspárok pasztorációja során felhasználhatok.

Egyébként mi a papok-szerzetesek szerepe a Házas Hétvégében?

Ez a mozgalom az egyház berkeiben indult. Országonként az egyes nemzeti felelősöket egy házaspár és egy atya alkotja. Míg a házaspárnak a kapcsolatuk megújítását, addig a papnak a saját hivatásában való megújítását szolgálja. Elsősorban úgy, hogy merjen a saját közössége, egyházmegyés papként a saját plébániai közössége felé nyitott lenni. Vannak kimondottan lelkipásztori feladatok is a mozgalomban, de igazából a házaspárokkal együtt haladunk az életszentség felé vezető úton, csak más-más az életállapotunk. Tehát a cél az ugyanaz, és a forrás is ugyanaz.

Mi a Házas Hétvége fő célja, milyen tevékenységet folytatnak?

Szabó Monika: Elszürkült házasságokat varázsolunk szebbé. Segítünk, hogy a házaspárok sikeresen és hatékonyan tudjanak egymással kommunikálni. Egyáltalán, hogy merjenek kommunikálni. Ehhez adunk egy eszközt: hogy s mint tudjuk a házastársunkkal megosztani belső gondjainkat.

Törekedjünk arra, hogy a házasságunk kerüljön az életünkben az első helyre. Ezáltal újra mélyebbé, meghittebbé válik a kapcsolat.

Szabó Róbert: Azt szoktuk mondani, hogy a Házas Hétvégét követően újból szerelmes lesz a pár…

Milyen tevékenységeket, programokat szervez a Házas Hétvége mozgalom, hogy ezt a magasrendű célt elérje?

Borka Iván: Elsősorban találkozásra hívja a házaspárokat. Találkozásra önmagukkal, találkozásra egymással, találkozásra az Istennel. Az egyházon belül számos mozgalom van, amely a családra fókuszál. A Házas Hétvége célcsoportja a családon belül kimondottan a házaspár.

Hol mindenhol működnek Házas Hétvége közösségek a Felvidéken?

Szabó Monika: Több településről vannak házaspárok, jelenleg a találkozók két régió köré összpontosulnak, a Párkány–Ipolyság vonalra és a Nádszeg–Dunaszerdahely környékére.

Akkor a közép-keleti expanzió még várat magára?

Szabó Róbert: Voltak ott is kezdeményezések, de ebben a térségben a terjeszkedés egyelőre stagnál.

Kimondottan egy katolikus mozgalomról beszélünk?

Szabó Monika:

Posztmodern utáni korunkban hogyan látják a házasság intézményének szerepét? Miért fontos még 2025-ben is a házasság?

Szabó Róbert: Fontos, hogy a lehető legteljesebb mértékben el legyünk köteleződve egymás irányában. Fontos, hogy a házasságban ne egymás mellett, hanem egymással és egymásért éljünk, erre törekedjünk az évek során. Ezzel a gyermekeinknek és a környezetünknek is példát mutatunk. Sokan félnek az elköteleződéstől, nem merik meghozni a végső, nagy döntéseket.

Gyakran találkozhatunk azzal az érvvel is, hogy nem a papír a fontos. Önök, akik a házasságban kötelezték el magukat egymás mellett, hogy látják ezt?

Szabó Monika: A biztonság, a bizalom és a feltétel nélküli szeretet szerintem csak egy jól működő házasságban valósulhat meg. Az élettársi kapcsolatból éppen ez a biztonságérzet hiányzik.

Szabó Róbert: Az elköteleződés egyben biztonságot is nyújt.

Az életnek a házassághoz képest sokkal kevésbé lényeges területein is tapasztalhatjuk az elköteleződéstől való félelmet. Ez kortünet volna, vagy valami mást keressünk a háttérben?

Szabó Róbert: Lehet kortünet is. Sokak számára úgy tűnhet, hogy könnyebb elköteleződés nélkül élni. Úgy, hogy ha bármi probléma akad, ott van egy kiskapu. 

Borka Iván: Pár évtizede még nem kellett házasság hete, vagy más rendezvény a házasság intézményének propagálására. Nyilván e mögött ott kell látnunk a hit meggyengülését is.

Én vallom, hogy a férfi és a nő házassága nem egy alternatíva a sok közül, hanem Isten így akarja továbbadni az életet. Együttműködésre hívja az embert. Ezt olvashatjuk a Teremtés könyvében is. Isten meg akarja áldani az embert, és a házas életforma Isten áldását akarja hordozni. Ennek az ismeretnek a hiánya is okozhatja szerintem sokaknál, hogy teljesen mindegy nekik, házasak-e vagy nem azok. 

Mit tanácsolnának azoknak, akik észlelik, hogy kisebb-nagyobb probléma van a házasságukkal, vagy, ha nincs is kimondott gond, de szeretnének a házasságukon javítani, magasabb szintre emelni?

Szabó Monika: Természetesen azt, hogy jöjjenek el a Házas Hétvégére. Ha a házasság egyházilag rendezett, legalább öt éve házasok és még nem olyan komoly a probléma, ugyanakkor mindketten szeretnének tenni a kapcsolatukért, valószínű, hogy tudunk segíteni. Fel lehet venni a kapcsolatot online is a Házas Hétvége honlapján keresztül. Ezt követően felkeresi őket egy házaspár, elbeszélget velük, és ennek alapján felkínálhatja, hogy vegyenek részt egy Első Hétvégén.

Borka Iván: Itt a Felvidéken is nagy szükség volna olyan ernyőszervezetre, mentori hálózatra, amely krízisben levő házastársaknak nyújt segítséget magyar nyelven. Ahogy már van magyar nyelvű telefonos lelkisegély-szolgálat, úgy lenne szükség egy olyan fórumra, ahova krízisben levő házaspárok fordulhatnak, mert ezen a téren elég korlátozottak a lehetőségek. 

A végére adjanak egy gyakorlati tanácsot. A munka, a mellékállás, a háztartás, az esetleges társadalmi szerepvállalás, a gyerekek oktatási intézményekbe és szakkörökbe való mozgatása bonyolult mátrixában reálisan egy házaspár hol találjon alkalmat a házasságával való foglalkozásra?

Szabó Róbert: A házasság és a szeretet is egy döntés. Az is egy döntés, hogy elmegyek horgászni vagy focimeccsre. De az is döntés, hogy az egymásra való időt megtaláljuk, és tudjunk minőségi időt együtt tölteni kettesben, legalább minden nap egy fél órát, például egy kávé mellett.

Szabó Monika: És ez ne csak arról szóljon, hogy mit főzzünk, vagy ki menjen el bevásárolni, hanem arról, hogy van a másik, milyen volt a napja, hogy érzi magát. Ez már egy jó kezdet lehet, innen lehet aztán magasabb szintre lépni. 

Önöknek ez tartósan sikerül?

Szabó Róbert: 2013 óta igen. Bár most már nagyobbak a gyermekeink, így könnyebb is, amikor elkezdtük, még ők is kicsik voltak. De érdemes volt belevágni.

Megjelent a MAGYAR7 6. számában.