A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély
A birtok története a 17. századig nyúlik vissza, de a kastély építését csak 1844-ben kezdték meg az egykori barokk stílusú, L alakú udvarház helyén, amelyet a pince kivételével teljesen lebontottak. Építtetője az a gróf Károlyi György volt, akit Széchenyi István barátjaként, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítójaként tartunk számon. Az építkezés Heinrich Koch osztrák építész tervei alapján folyt, akit a helyszínen a fiatal Ybl Miklós képviselt. Ő vezette az építkezést, sőt maga is tervezett egy kis lépcsőházat a kastélyba, amelyet felülről világítottak meg, és az alkalmazottak használták.
Az építkezés 1858-ig elhúzódott. Az új épület földszintjén 16 hálót és egy konyhát alakítottak ki, illetve 9 szobát a személyzet számára, míg az emeleten 5 hálószoba kapott helyet. A fűtésre cserépkályhák szolgáltak. Az új épület U alakú lett, az emeletes főszárny két oldalán két földszintes, oszlopos szárny található. A szárnyak végén 1-1 pavilon épült, az északiban egy kápolna kapott helyet. Az épület körülöleli a díszudvart, közepén egy nyolcszög alakú medencével és szökőkúttal. A kastély utolsó nagyobb átalakítására a 20. század elején került sor, amikor bevezették a központi fűtést, a villanyt és a telefont.
Ez a kastély csak idegenvezetéssel tekinthető meg, és szinte óránként indulnak az érdeklődő turistákból álló csoportok. Amíg várakozunk, az egykori istállóból átalakított látogatóközpontban megnézzük a Károlyi család történetét bemutató kiállítást. Megismerkedünk a Károlyiak címerével, családfájával, a család történetével, szó esik a kastélyt építtető Károlyi György családjáról és a zenéhez, illetve a Károlyiak színházhoz fűződő viszonyáról. Megismerhetjük a család utazásait, a kastélyait és palotáit.
A kastély csoportos megtekintése a kápolnával kezdődik. Ez volt az első helyiség, amelyet a tető után, 1998-ban felújítottak és újraszenteltek. Azóta évente egyszer szentmisét is celebrálnak benne, de koncertek rendezésére is alkalmas. Oltárképét 1782-ben festették, 1945-ig a kastélyban volt, majd az államosítás után lába kelt. Végül 1990-ben a Szépművészeti Múzeum raktárából került elő.
Az idegenvezető azt is elmondja, hogy a kastélyban nem látunk eredeti bútorokat, hiszen a ’70-es évek végéig mindent elvittek vagy elpusztítottak. A második világháború idején a kastély előbb német vezérkari szálláshelyként szolgált, állítólag a 10 ezer kötetes könyvtárat a németek semmisítették meg. Visszavonulásuk után a szovjet katonai alakulatok befejezték a pusztítást. A mai berendezés ugyancsak a Károlyi családhoz fűződő műtárgyak, vagy közgyűjteményi kölcsönzések alapján, esetleg műkereskedelemből származó vásárlások, kópiagyártás és restaurálás révén kerültek ide.
Már a 18. században megváltozott a főnemesség státusza, társadalmi kötelezettségük az uralkodói udvarba vagy a fővárosba szólította őket. Ekkor váltak kétlakivá. Nyáron általában a vidéki birtokaikon tartózkodtak, míg a többi évszakot a fővárosi palotáikban töltötték. A Károlyiaknak húsznál is több kastélyuk, illetve palotájuk volt, csak Budapesten nyolc. Például az az épület is az ő tulajdonukban volt, amelyben ma a Petőfi Irodalmi Múzeum székel, továbbá Nagymágocson, Parádsasváron, Zalaszentgróton, Füzérradványban is találunk egy-egy Károlyi-kastélyt. A Felvidéken Tótmegyeren, Vágfarkasdon, Stomfán, Erdélyben Nagykárolyban, Erdődön, Aradmácsán találunk Károlyi-kastélyt.
Miután a második világháború után a fehérvárcsurgóit államosították, előbb üdülőként, majd görög gyerekek menekültotthonaként szolgált, végül nevelőintézetként működött 1979-ig. Ekkorra már annyira romos állapotba került, hogy használhatatlanná vált.
Amikor az omladozó kastély használati joga visszakerült a Károlyi családhoz, az utolsó tulajdonos fia, Károlyi György 1994-ben létrehozott egy alapítványt az épület megmentésére. Az ingatlankezelő ekkor a Műemlékek Állami Gondnoksága volt, amely kidolgozott egy felújítási programot, és a kettő együtt felelt a kastély rendbehozataláért. 2001-ben a Károlyiak 99 évre vagyonkezelési szerződést kötöttek a magyar állammal. A kastély – Magyarországon egyedüliként – tagja a Kulturális Találkozóközpontok Európai Hálózatának, így évente számtalan kulturális és tudományos programnak ad otthont. Van saját étterme és 25 szobából álló szállodája is.
Bár a könyvtár teljes könyvállománya elpusztult a világháború folyamán, mára a kastélynak ismét van könyvtára, hála például az egykor Párizsban élő Fejtő Ferencnek, aki teljes könyv- és archívum-állományát a kastélynak ajándékozta.
Ez öt nyelven írt mintegy 6000 kötetet jelent. Itt jegyeznénk meg, hogy a könyvtárnak van saját nyitvatartási ideje, tehát szabadon látogatható, ugyanakkor a könyvek csak helyben tanulmányozhatók. Ugyancsak itt található Vajay Szabolcs történelmi, genealógiai és heraldikai művekből álló hagyatéka is.
Az első emeleti terem, ahová belépünk az ún. Festetics-szoba. Nem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen gróf Károlyi József nővére, Júlia a dégi kastély urának, gróf Festetics Sándornak lett a felesége, így a családok gyakran megfordultak egymásnál. Itt találhatók a család őseit bemutató festmények és metszetek. Hogy csak néhányat emeljünk ki ezek közül: Károlyi Sándoré, aki a szatmári béke előkészítője volt, és aki a grófi címet szerezte családjának, Károlyi Györgyé, az MTA társalapítójáé, Károlyi István országgyűlési képviselőé, aki a Nemzeti Lovarda és a Nemzeti Kaszinó vezetője volt, Károlyi Gyula miniszterelnök, illetve Károlyi Mihály miniszterelnök és köztársasági elnök portréja. A kastély utolsó tulajdonosa, István alapította a Madách Színházat, illetve bújtatta a zsidóüldözés idején Várkonyi Zoltán színész-rendezőt, valamint a később Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet.
A következő terem a Velencei boudoir, majd a Napóleon-szoba, ahol a hadvezér korának megfelelő stílusú berendezés található. A Wenckheim-szoba gróf Károlyi József feleségének a szobája, ahol a fiát is világra hozta. Itt sorakoznak a vitrinben a család személyes tárgyai. A szobához fürdő és öltöző is tartozik, a kort megidéző ruhákkal. Innen lehet kijutni a teraszra. A kastély legkülönlegesebb látványossága a bálteremből nyíló csipketerasz.
A tetőtérben, az egykori cselédszobák helyén két kiállítóterem is látható. Az egyikben két nagy méretű, 3×9 m-es, Francesco Fontebasso nevéhez fűződő festményt, míg a másikban a hatalmas családfát találjuk. Ebből világosan kiolvasható, hogy napjainkban a világ különböző tájain 70 Károlyi él, Magyarországon csupán egy, Károlyi László.
Fehérvárcsurgón érdemes megtekinteni a birtokhoz tartozó, mintegy 50 hektáron elkerülő kastélyparkot és arborétumot is. A tó mellett matuzsálemi korú, érdekesebbnél érdekesebb fákat is láthatnak.
Megjelent a Magyar7 2025/1.számában.
