A betolakodó már a kertünkben lehet?
Július elején a Szlovák Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Központja kiadott egy jelentést, mely szerint a tavalyi év után idén is találtak invazív ázsiai tigrisszúnyogot Szlovákiában, Pozsony Ruzsinó városrészében, azaz a lokális megfigyelések szerint ez a veszélyes szúnyogfajta már Szlovákiában telelt, s várható, hogy immár kialakul a helyi populáció.
Az akadémia illetékesei megkongatták a vészharangot, hiszen az ázsiai tigrisszúnyog olyan egzotikus betegségek vírusainak a terjesztője lehet, mint a dengue-, a chikungunyia- vagy a zika-láz. Mi a probléma gyökere, mi ellen kell védekeznünk, és hogyan tehetjük meg mindezt? Erről kérdeztük a téma hazai szakértőjét, Viktória Čabanová tudományos kutatót, aki az akadémiai jelentést is jegyezte.
Ritkán hallunk, olvasunk a fentiekhez hasonló híreket, jelentéseket, így mindenekelőtt arra kértük a kutatót, hogy azt világítsa meg, miben rejlik ezeknek a szúnyogoknak a veszélyessége?
Viktória Čabanová elmondta, a szúnyogok egy invazív, nálunk, sőt Európában sem honos fajáról van szó, amelyek a világkereskedelem szabadabbá és általánosabbá válásával például gumiabroncsokban vagy dekorációs bambuszokban érkeztek a kontinensünkre, de nem csak ide, hiszen ma már szinte a világ bármelyik pontján megtalálhatóak.
Az invazív szúnyogok közül éppen az ázsiai tigrisszúnyog a legveszélyesebb, mégpedig azért, mert több mint 20 vírusfajta hordozója lehet. Ezek között vannak a bevezetőnkben említett trópusi, egzotikus vírusok is. (Az Akadémia jelentése szerint Szlovákiában a nyugat-nílusi vírus és az UZUTU-vírus kering.) Ezeket például a nálunk őshonos szúnyogok nem tudják továbbadni. Jelenleg Szlovákiában csak ide importált vírusok továbbadásáról lehet szó – hangsúlyozza a kutató, azaz maga a szúnyog nem fertőz, csak akkor, ha valamilyen egzotikus betegséggel megfertőzött egyén vérével került kapcsolatba.Európa nyugati felében viszont már annyira kiszélesedett a megtelepedett szúnyogok lokális populációja, hogy ez magával hozta az általuk terjeszteni képes vírusos megbetegedések számának a növekedését is.
Minél több a vírushordozásra képes szúnyogok száma, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egy egzotikus betegséggel fertőzött ember vérével kerülnek kapcsolatba – sommáza Čabanová és hozzáteszi, hogy a fertőzött emberek mintegy 70-80%-a tünetmentes marad és éppen egy vírust közvetítő szúnyog közreműködésével kerülhet a vírus olyan emberbe, akinél aztán már a betegség tünete is jelentkezik.
A szakértő arra is emlékezet, hogy Szlovákiában már 2012-ben találtak ázsiai tigrisszúnyogot, mégpedig Kassán, az ott fellelt egyedek azonban nem bírták az áttelelést, így nem is alakult ki populáció.
Elterjedésüket, szaporodásukat viszont – a hazai szúnyogokkal ellentétben – nem a természetes vizek, lápos-mocsaras vidékek segítik, hanem elsősorban a mesterségesen létrejövő, akár apró, kis vízfelületek vagy víztározók. Ez lehet egy teraszon hagyott hamutartó, amelyben összegyűlik az esővíz, vagy egy vízzel félig telt, a kertben hagyott öntözőkanna, de még egy műanyag kupak is szúnyognevelde lehet, ha víz maradt benne.
Az invazív szúnyogok elterjedése megakadályozásának az egyik legegyszerűbb módja tehát, ha lakókörnyezetünkben odafigyelünk az ilyen apró vízfelfogó felületek megszüntetésére. Természetesen, nem lehet minden felületet vízmentessé tenni, avagy szúnyoghálóval letakarni, vagy akár csak hetente kitisztítani – folytatja a szakértő és mondja is, hogy ilyenkor már biológiai-vegyi védekezésre van szükség, amelynek legkézenfekvőbb formája az úgynevezett BTI tabletták használata, amely szúnyogok lárvái ellen hatásos. Ezeket a tablettákat a pozsonyi városvezetés már osztani is kezdte a lakosság körében, elsősorban a családi ház- és kerttulajdonosoknak.
A nálunk honos natív szúnyogok nem képesek a már említett egzotikus betegségek vírusainak a továbbvitelére. Ugyanakkor az invazív szúnyogok elleni mindenfajta védekezés alapja a megfelelő felderítés vagy detektálás, nyit meg egy további témát a szakértő, hiszen sokkal nagyobb hatásfokkal lehet fellépni az invazív szúnyogok terjedése ellen, ha tudjuk, hogy hol, milyen vidékeken telepedett már meg.
A felderítésben a lakosság aktivitásának is nagy jelentősége van, hiszen a Mosquito Alert alkalmazás segítségével rendkívül egyszerű módon tájékoztathatják a kutatókat, ha ázsiai tigrisszúnyogot találnak környezetükben. Ez a szúnyogfajta könnyen megkülönböztethető a nálunk honos szúnyogoktól, mivel a tigrisszúnyog teljesen fekete színű, a lábain viszont világosfehér sávok vannak, akárcsak a mellkasi és a feji részén.
Aki ilyen szúnyoggal találkozik, fényképezze le, és a helyadatokkal a már említett Mosquito Alert alkalmazás segítségével küldje tovább a rendszer működtetőinek, akik gondoskodnak arról, hogy több entomológus, azaz rovarszakértő is megvizsgálja, vajon a beküldött fotón ázsiai tigrisszúnyog látható-e. Ez rendkívül nagy segítség, mivel az ázsiai tigrisszúnyog a kikelés helyétől mintegy ötszáz méteres távolságban lelhető fel, így sokkal célzottabban határozható meg a védekezés területileg.
A már említett egzotikus betegségek közül a dengue-láz ellen már létezik vakcina, a leginkább ízületgyulladást okozó chikungunyia- és a várandós nőkre, pontosabban a fejlődésben lévő magzatra leginkább veszélyes zika-vírus ellen viszont még nincs ilyen védelem – mondja el Viktória Čabanová.
Ilyen esetben a legeffektívebb védekezésnek még mindig a szúnyogriasztó Repelent készítményt tartja, azaz annak a lehetséges kizárását, hogy a szúnyog megcsípje az embert. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezeknek a fertőzéseknek a 70-80%-a tünetmentes, halálozási arányuk pedig 1% alatt van. Ugyanakkor Szlovákia területén megtalálhatóak más, külföldről betelepült szúnyogok, így a japán és a koreai szúnyogok egyedei is, de ezek nem jelentenek akkora veszélyt, mint a főhírben szereplő ázsiai tigrisszúnyog, sőt, a tigrisszúnyogtól eltérően nem is próbálják kiszorítani az eredeti, nálunk honos szúnyogokat a lakóhelyükről.
Végül egy talán naivnak tűnő kérdést tettünk fel a kutatónak, azt, hogy miért szívják a szúnyogok az emberek vérét? A válaszból megtudhattuk, hogy vért csak a szúnyogok nőstény egyedei szívnak, azt is csak tojásaik fejlődésének az idejében, mivel a vérrel jutnak hozzá olyan tápanyagokhoz, amelyre ebben az időszakban a tojásoknak szükségük van. Más időszakban, a hímekhez hasonlóan, gyümölcsök levével vagy nektárral táplálkoznak.
Az akadémiai jelentés, illetve a kutató is hangsúlyozza, az ázsiai tigrisszúnyog előfordulása még nem jelenti automatikusan a fertőzések megjelenését is. Ezek a szúnyogok csak lehetséges közvetítői a betegségek vírusának, a megelőzés viszont rendkívül fontos, hogy minél kisebb legyen a valószínűsége annak, hogy az importált vírusokat hordozó emberek invazív tigrisszúnyoggal találkozhassanak.
Megjelent a Magyar7 2024/30. számában.
