A Betelgeuse szupernovaként végezheti
A téli égbolt egyik látványos csillagképe az Orion. A magyar népnyelv Kaszáscsillagként vagy Íjászként is emlegeti.
A legfényesebb csillaga a Rigel, amely egy kék szuperóriás. Nagy valószínűséggel idővel fehér törpe lesz belőle, mivel folyamatosan anyagot veszít. A csillagkép második legfényesebb csillaga a Betelgeuse, amely egy vörös óriás és mintegy 640 fényévre van tőlünk. Átmérője legalább ezerszerese a Napénál, tömegét pedig 7-20 Naptömegre becsülik. A Naphoz viszonyítva igen fiatal csillagról van szó, nem több 8-9 millió évesnél. Az utóbbi két évtized során mintegy 15 százalékkal csökkent az átmérője, mert folyamatosan sok anyagot veszít. A Rigellel ellentétben azonban drámai végkifejlet vár rá: szupernóvaként felrobban és egy neutroncsillag marad a helyén.
Sokan elképzelhetőnek tartják, hogy ez az esemény belátható időn belül bekövetkezhet. Az sem zárható ki, hogy a robbanás már megtörtént, csak egyelőre nem értek ide azok a fénysugarak, amelyek erről tudósítanának. Hogy valami készülőben van, az abból is sejthető, hogy múlt év decemberétől a Betelgeuse fényessége erősen csökkenni kezdett, és még soha sem halványodott el korábban annyira, mint amilyennek most látszik. Egyes csillagászok e szokatlan jelenségről azt feltételezik, hogy a szupernóva-robbanás közvetlen előzménye lehet. A Betelgeuse-ről már régóta ismert, hogy félszabályos változócsillag.
Mindenesetre elképzelhetjük, hogyan is látszana egy esetleges szupernóvarobbanás a Földről. Néhány napig egy Holdhoz hasonló fényességű égitest ragyogna az égbolton, de nemcsak éjjel, hanem nappal is. Ezután lassan elkezdene veszíteni a fényességéből, három év múlva visszahalványodna a jelenlegi fényességéhez, hat év múlva pedig már annyira elhalványulna, hogy nem lehetne többé szabad szemmel látni.
