Zsigárdi lelkész: Álmom: az Isten
A zsigárdi református gyülekezet újonnan beiktatott lelkészét nehéz lenne nem észrevenni. Tóth Krisztián szó szerint kimagaslik a tömegből – a közel 195 cm magas fiatalember azonban nemcsak testalkatával, de lendületes életvitelével, újító terveivel és erős hitével is bizonyítja az emberi nagyságot.
Fiatal, jó kedélyű lelkész került a zsigárdi református gyülekezet élére. Tóth Krisztián palóc vidékről származik, a teológiát Komáromban végezte, sokáig teljesített segédlelkészi szolgálatot Jókai Mór városában. A közelmúltban iktatták be lelkészi hivatalába Zsigárdon. Szabadidejében zenél, futballozik vagy közösséget épít. Annak ellenére, hogy a reformáció ünnepéhez közeledvén hirtelen kérem fel őt a beszélgetésre, mosolyogva, barátsággal fogad a zsigárdi parókián. Egyik ámulatból a másikba esem, amikor a fiatal lelkész izgalmas és sokszor meglepő életútjáról, az Isten keze által vezérelt álmokról mesél.
Gömörből érkezett szolgálni a Mátyusföldre. Gondolom, a szülőföld mindig meghatározó marad.
Nagybalog, régiesen Vámosbalog egy völgyben fekvő, körülbelül 1500 lelket számláló, erős református falu. Ott nevelkedtem, s a nagyszülőknek, rokonoknak köszönhetően magamba szívtam a református vallás minden szépségét. De érdekesen kezdődött az életem, hiszen Fülek mellé, Csákányházára születtem, katolikus vidéken. Születésemkor katolikusnak kereszteltek. Mikor a húgom megszületett, már Nagybalogon éltünk. Amikor őt keresztelték reformátusnak, kézen fogtak engem is, és ha már ott voltam, megkereszteltek reformátusnak is. Így részesültem két keresztségben. Nos, ugye ilyen igazából nem létezik, és mégis.
Tizenhárom éves lehettem, amikor a konfirmandus barátaim között szégyelltem magam, hogy én nem tudom a Hiszekegyet. Akkor hazamentem, megfogtam nagyapám énekeskönyvét, és addig olvastam, míg meg nem tanultam az imát. Nagyapa ott ült mellettem, és próbált segíteni.
És akkor ott máris eldöntötte, hogy református lelkész lesz?
Mivel Nagybalogon éltünk, Csákányházára ritkábban jártunk a másik nagyszülőkhöz, a reformátusság jóval erősebben belém ivódott. A konfirmációm után azonban már nem jártam templomba. Mindig eszembe jut a tékozló fiú története.
Mi történt? Amikor az ember megtér, annak mindig van valami konkrét oka.
Olyannyira tékozló voltam, hogy még azt is kijelentettem, nincs Isten… Én, a kétszer keresztelt ember! Döntés előtt álltam, a középiskola után hova tovább? Felvettek Besztercebányára a Bél Mátyás Egyetemre, de valahogy nem vonzott a hely.
És ment Komáromba.
Többszörösen hátrányos helyzetbe kerültem. Sosem jártam a komáromi teológia előtt magyar iskolákba, nem jártam gimnáziumba, és hiába volt otthon stabil hívő közösség, én akkor abból kilógtam.
Emlékszem, míg az első évben a többiek a teológiai alapokkal foglalkoztak, én Gárdonyit, Jókait meg Mikszáthot olvastam, hogy bővüljön a magyar szókincsem. Bántott ugyanis, hogy csak konyhanyelven beszéltem a magyart. Tudtam, hogy nem tudok jól magyarul.
Ahogy hallgatom, kiváló lett a magyar szókincse…
Na jó, az van, hogy igazából nagyon sok az önbizalmam (nevet), így bármilyen helyzetből kivágom magam. Ha valamit nem is tudok jól, akkor is ki merek állni vele.
2018-ban elvégezte a teológiát, majd a szakvizsgák után Fazekas László emeritus püspök mellett volt segédlelkész.
Részt vettem a második lelkészképesítőn is, onnantól kezdve lehettem önálló lelkész. 2020 októberében hívott fel a zsigárdi gondnok, Baranyay Alajos, és meghívott ide. Kicsit csúsztak a dolgok a Covid és az egyházi törvények miatt, de a napokban beiktattak Zsigárd lelkészévé. Jelenleg a magyar kormány által felépített református bölcsődét próbáljuk beindítani, elindultak a hittan- és bibliaórák, a fiatalok kátéoktatásra járnak, és lassan beindul a vasárnapi iskola is. Szeptember óta minden hónapban egyszer van evangelizáció agapéval.
Nemsokára indulunk például Konfi hétvégére, és lesz imaéjjel is. Örülök, hogy szép számmal járnak már fiatalok is a templomba.
Október a reformáció hónapja.
Szeretnék ökumenikus istentiszteletet tartani a helyi evangélikus lelkésznővel. Nagyon jó a kapcsolat a két egyházközség között. Október 31-én tartunk istentiszteletet a templomunkban, vasárnap úrvacsora lesz az új bor ünnepén.
Luther Márton a lényegre tapintott a bűn, a bűntudat és a bűnbánat hangsúlyozásával. Azt veszem észre azonban, hogy a mai fiatalok valahogy nem értik ezeket a fogalmakat, nem tudnak mit kezdeni a bűn fogalmával. Nagyon sokat gondolkodom, mit lehetne erre kitalálni. Ha rájövök, szólok!
Megjelent a Magyar7 2022/43. számában.
