Schranko László atya: a Kárpát-medencét nemcsak a Duna vize öntözte, hanem a Szűzanya könnyei is
Június 23-án, vasárnap 17 órakor tartották Bacsfa-Szentantalon Könnyező Szűzanya búcsúját, melyen Orosch János érsek úr mutatott be szentmisét.
Most a szentmise eleji üdvözlő szövegét közöljük teljes terjedelemben. Áldja meg a Jóisten, és adjon neki sok erőt élete következő szakaszában.
„Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Kegyhelyünk az érsek atya számára nem ismeretlen, sőt, ellenkezőleg, hiszen a dénesdi kegyszobor árnyékában nőtt fel, s amint a nagyszombatiak, úgy dénesdiek sem elégedtek meg azzal, hogy kegyhelyünk van, hanem ide, Szentantalra zarándokoltak.Érsek úr segítségével és vele egyetemben szeretnénk menekülni Mária ölébe, mint a félénk „anyámasszony katonái”, bízva abban, hogy Mennyei Anyánk mosolygós arca biztonságot ad a jelenben és a jövőben is éppúgy, mint az elmúlt századokban.
Szeretettel köszöntöm a kegyhelyen megjelent lelki pásztorokat, helynök atyákat, kanonok urakat, esperes urakat és minden paptestvéremet, a különböző egyházmegyékből, illetve plébániákról érkező zarándokokat és híveket.
A Szent István és Szent György lovagrend jelenléte méltó keretet ad Nagyasszonyunk tiszteletének. Szívből köszönöm, hogy itt vagytok. Nagy szeretettel köszöntöm a Mirjam Rádió hallgatóit. A kegyelmek gazdag kiáradását kívánom minden jelenlévő számára. Isten
hozott mindnyájatokat! Érsek urat kérem, mutassa be a Mennyei Atyának Krisztus üdvhozó áldozatát, erősítse meg testvéreit a hitben, és a Magyarok Nagyasszonya iránti odaadásban, hogy „minket hiába ne sirasson áldott Boldogasszony!”
Portálunk legutóbb akkor adott hírt Bacsfa-Szentantalról, amikor tavaly augusztusban Amade László barokk költő emléktáblájának avatási ünnepségére került sor, és 2022. október 15-én, amikor is Esterházy János-emléknapot szerveztek Bacsfa-Szentantalon.
A ferencesek templomát és a hozzá tartozó zárdát Lippay György érsekprímás kezdte építtetni 1660-ban, melyet 1677-ben, Szelepcsényi György hercegprímás idejében fejeztek be, aki ferenceseket hívott meg ide, a kolostor fenntartására pedig négyezer forintot adományozott.
A templom főoltárának nagy képe Páduai Szent Antalt ábrázolja. Alatta látható az a kegykép, ami miatt a templom zarándokhely. A kegyképen a vért könnyező Boldogasszony van. A képet a doborgazi Liszkay Márton ajánlotta föl Szűz Máriának a gyógyulás reményében.
Miután meggyógyult, egy előttünk ismeretlen pozsonyi festővel elkészíttette, és a szentantali templomnak adományozta 1705-ben. Ekkor még Vajka, Doborgaz, Bacsfa kisnemesek (prediális) telepe volt. A Boldogasszony kegyképe 1715. június 19-én hajnali 5 órakor, 20-án hajnali 3-4 óra között, 21-én déli 12 órakor, majd 23-án hajnali 4-5 óra között könnyezett.
A kegyhely történetét p. Hermann Jeromos írta meg könyvben 1865-ben, címe: Emlékkönyv Szűz Mária vérkönnyezéseinek másfél százados jubileumára. A Szent Antal-i búcsú napja szeptember 8., Kisasszony ünnepe, illetve a következő vasárnap.
