„Ó jöjj, ó jöjj, Üdvözítő!” - A karácsonyi ünnepkör ábrázolása középkori templomi faliképeken
A karácsony, Jézus születésére való emlékezés a kereszténység kezdete óta az év legörömtelibb ünnepe volt. A hívők számára ennek a misztériumát jelenítették meg, különösen a középkortól, a templomok faliképein, melyeken az Isten megtestesülését, emberként való születését, Mária istenanyaságát és Jézus gyermekkorát ábrázolták. A karácsonyi ünnepek leggyakrabban ábrázolt jelenetei: Az angyali üdvözlet, Mária és Erzsébet találkozása, Jézus születése, Háromkirályok imádása, Menekülés Egyiptomba, Jézus bemutatása a templomban.
A karácsonyi ünnepkör képi ábrázolása mindig az Angyali üdvözlet képpel kezdődik. Az Angyali üdvözlet a Fiú-Isten megtestesülésének hírüladása, az emberiség megváltásának kezdeti eseménye, amelynek március 25-i ünnepe a középkorban az új naptári év kezdete volt. A somorjai templomban látható képen, mely 1360 körül készült, Gábriel a hírt hozó, kezét fölemelve, hozza az üdvözletet. Mária trónuson ül, jobbjával az előtte lévő nyitott könyvre, a Biblia szövegére mutat, ahol a próféták megjövendölték a Messiás szűztől való születését. A Szepesdaróci templomban lévő képen a Mária lábánál alvó szolgálót is láthatjuk. A Mohosi templomban a jelenet liliommal, a szüzesség jelképével egészül ki.
A karácsonyi ünnepkör másodikként ábrázolt jelenete a Vizitáció, vagyis Mária és Erzsébet (Keresztelő Szent János anyja) találkozása. Lukács evangéliuma emlékezik meg erről az eseményről, melynek ünnepe július másodika, nálunk Sarlós Boldogasszonynak hívják ezt az ünnepet. Az ochtinai templomban a szentély mennyezetének cikkelyében ábrázolják ezt a jelenetet, a nemesludrovai templomban már az internacionális gótika stílusában jelenítette meg, valószínűleg egy itáliai művész.
Jézus születését ábrázoló képeken Máriát kezdetben fekvő helyzetben ábrázolták. A 14. század második felétől, Szent Brigitta látomása után már nem ábrázolták Máriát fekve, hanem térden állva, a születés csodálatos módját hangsúlyozva, amint imádja Istent. A gecefalvi templomban még így látható. Ezeken a képeken jelen van József és a pásztorok, valamint az istálló állatai: szamár, bárányok. A liptói Nemesludurova templomában látható az az „elbeszélő stílusban” készült 15. századi freskó, melyen már nem fekve ábrázolják Máriát.
A Háromkirályok imádása jelenet a karácsonyi ünnepkört ábrázoló képsorok elmaradhatatlan része. A szepességi Podolin templomában a szentélyben látható ez a 14. század második felében készült európai hírű csodálatos kép. A három különböző életkorú király a keresztény emberek példaképei, akinek életcélja, hogy eljussanak az égi útmutatás nyomán Jézushoz, az emberré lett Isten fiához, és a szeretet aranyát, az imádás tömjénjét és az áldozat mirháját adják ajándékul a legfőbb Királynak. A karaszkói templomban különleges módon ábrázolták ezt a jelenetet. A három király glóriás feje körül glória van, ez utal arra, hogy itt a bibliai három királyt a három magyar szent király képében jelenítik meg. A trónuson ülő, gyermekét az ölében tartó Szűz Mária előtt térdel az öreg király, Szent István. A kép középső részén a szakállas, koronás, glóriás alak hasonlít leginkább a Szent László-ábrázolásokra. Mögötte áll a fiatal, koronás, glóriás király, Szent Imre. A póniki templomban látható kép hasonló, itt a térdeplő Szent István mögött az ifjú Szent Imre koronáját a kezében tartja.
A karácsonyi ünnepkör jeleneteinek sorában a betlehemi gyermekgyilkosságot nem mindenütt ábrázolták. A csécsi templomban láthatjuk és a poprádiban egy részletezőbb képen. Mindkét képen látható maga Heródes király is, aki elrendelte a gyermekgyilkosságot.
A karácsonyi ünnepkör képei között különleges helye van a Menekülés Egyiptomba jelenetnek. Csécs (Kassa melletti magyar település) templomában az 1200-as évek végén készült freskó ábrázolja ezt a jelenetet. A szamáron ülő Mária gyermekét az ölében tartja. A szamarat vezető Szent József batyuval a hátán előttük lépdel. Mindhármójuk feje fölött glória, Jézus fején, mint az új királyén korona látható. A háttérben a természeti környezetet fák jelképezik. Ugyanez a jelenet a poprádi templomban is látható.
A karácsonyi ünnepkör két fontos jelenete Jézus gyermekkorához kapcsolható. Ez egyik a Lukács evangéliumában részletesen leírt jelenet a Jézus bemutatása a templomban. Ennek az eseménynek az ünnepe február másodika, nálunk Gyertyaszentelő Boldogasszonynak nevezik az ünnepet. Jézus bemutatását legszebben a rimabrézói templomban ábrázolták a templom szentélyében. A podolini templomban Jézus gyermekkorának egy érdekes jelenete látható. A képen Szűz Mária Jézus tanítójával beszél, mialatt a gyermek Jézus elfordulva húzza anyja karját, mintegy jelezve, hogy nem akar iskolába menni. Ilyen típusú képpel másutt nem lehet találkozni.
A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolták sok helyütt Szűz Mária istenanyaságát bemutató képeket is, közülük a legismertebb jelenet Szűz Mária megkoronázása. A nagylibercsei templomban a szentélyben ábrázolja ezt egy 1380 körül készült freskó. A képen Krisztus király bal kezében országalma, jobb kezével az imádkozó Szűz Mária fejére helyezi a koronát. A somorjai templom szentélyének mennyezetén látható képen már a koronázás után közös trónuson ülnek Krisztus király és Szűz Mária a mennyek királynője.
