Nagy Olivér: "Az ember hitét nem lehet egy népszámláláson megmérni"
Nagy Olivér a szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház egyelőre egyetlen magyar nemzetiségű lelkésze. Őt kérdezte portálunk, hogy egyháza szempontjából fogalmazza meg a véleményét a január végén kihirdetett népszámlálási adatok kapcsán. Az evangélikusok száma az elmúlt tíz évben mintegy 6%-nyit csökkent, s immár nem éri el a 300 ezer főt.
Tisztelendő úr, az evangélikus egyház hogyan fogadta a 2021-es népszámlálás felekezetekre vonatkozó adatait?
Bármilyen számszerű vagy százalékarányos fogyás első hallásra, és a maga valóságában is általában rossz hír. A legutóbbi népszámlálás kapcsán viszont azt tudom elmondani, hogy
Lehet tudni pillanatnyilag, hogy az egyházukban mekkora a magyar hívők aránya?
Nem létezik olyan népszámlálási adat, amely alapján erre a kérdésre pontos választ tudnánk adni, igy csak helyi gyülekezeti tagjaink és lelkészkollégák ismereteiből, és az anyakönyvi adatokból kiindulva tudunk olyan eredményt nyerni, amit majd összehasonlíthatunk a népszámlálás adataival.
Jelenleg optimista becslések alapján tízezerig terjedhet ez a szám. Nyilván ezek statisztikai adatok, nem gyakorló hívőkről beszélünk.
És mindezt ráadásul az elhúzódó járványidőszak fényében is kell szemlélni.
Nyilván a kb. két hete bejelentett adatok alapján egy újabb tízéves időszakra felkészülni nem egyszerű; tudná legalább körvonalazni, hogy mik lesznek a legfőbb teendők?
Az egyház nem tízéves távlatokban gondolkodik, hiszen egy akár több ezer éves intézményről van szó. Arra viszont mindenképpen szükségünk lesz, hogy megtaláljuk azokat a hiteles missziós módszereket, amelyek segítenek nemcsak a híveink számának a megőrzésében, hanem az elmúlt nehéz időszak után a lelkigondozásban is, hiszen most mindenkinek megerősítésére, reményre és új kilátásokra van szüksége.
Az evangélikus egyházhoz hasonlóan mindegyik nagy történelmi egyház is csökkenést kénytelen elkönyvelni, s így a felekezeten kívüliek száma nagymértékben megnövekedett. Ezt sokan az ateizmus erősödéseként értékelik. Egyetért ön ezzel?
Nem tudok ezzel egyetérteni, két okból sem. Egyrészt egyháztagok körében is lezajlott egy nagyon furcsa propaganda, mely szerint a népszámláláskor nem kellene bevallani a felekezethez tartozást, és így el lehetne érni, hogy megszűnjön az egyházak állami támogatása, függése.
A második ok pedig az, ami mindenki számára nyilvánvaló, hogy nem csak az az igazi hívő, aki vasárnaponként a templomba jár, hiszen hitünknek a fontos és gyakorlatilag kötelező közösségbe járáson kívül más, minőségbeli ismérvei is vannak. Az ember hitét, Istenhez való kötődését nem lehet egy népszámláláson megmérni, ez csak egy statisztikai adat, amely ráadásul nem is minden egyházközösség tekintetében tükrözi a reális, valódi lélekszámát annak a közösségnek.
Az evangélikus egyházon belül tapasztalható olyan fogyás, ami az egyházváltáshoz kapcsolódhat? Azaz, hogy a nemzetiségváltáshoz hasonlóan az egykori egyházát elhagyva egy új egyházi felekezet tagjává válik valaki?
Ez egy nagyon érdekes és jó kérdés. Ha például vegyes házasságról beszélünk és fellép egy kötelezettség a másik egyház felől, például a keresztelésnél, akkor az egyik szülő vallását „viszi tovább” az újszülött. Számunkra nem ez a legveszélyesebb.
És itt jelenik meg a saját egyházunk, az evangélikus egyház felelőssége, hiszen német gyülekezetek elfogyása után sok magyar nyelvű hívőt veszíthet, ha nem figyel oda kellőképpen az ő anyanyelven történő gondozásukra. Megvan az esély, hogy ez nem történik meg.
