„Keserűen kínzatul, vas szegekkel veretül…” Krisztus szenvedéstörténete középkori faliképeken
Az egyházi év nagy ünnepei közül különösen a húsvét, Krisztus szenvedéstörténete állt a középkori ember életének középpontjában. E nagy napok eseményeit, hittitkait misztériumjátékokban jelenítették meg. A nagyböjti passió-előadásokat a 13-14. századtól egész Európában a ferences lelkiség mély együttérzése hatotta át. Jézusnak, az Istenembernek az életáldozatát és Máriának, az Istenanyának a fia kínzásán és rettenetes kereszthalála felett érzett emberfeletti fájdalmát a középkor embere a legmélyebb beleérzéssel élte át.
A középkori passió-előadások az imákkal és énekekkel az európai irodalomnak, de a magyar nyelvű költészetnek is legrégibb emlékei. Igaz ugyan, hogy csak az Ómagyar Mária-siralomnak ismerjük írott változatát, de a 20. századi népzenei gyűjtések (Erdélyi Zsuzsannáé) rámutatnak a gazdag 13-14. századi magyar nyelvű, ferences szellemű Mária-himnuszok és passiójátékok létére.
A húsvéti ünnepkör történetének jeleneteit ábrázolták a leggyakrabban a templomok faliképein is. A Szenvedéstörténet, a Passió-ciklus ábrázolása általában a templom szentélyében történt, ugyanis a szentély középpontjában, az oltárnál a pap Krisztus kereszthalálát és feltámadását jeleníti meg a szentmisében.
A Passió-ciklusban általában jelenetekre bontva ábrázolják a Szenvedéstörténet egyes eseményeit. Az egyes templomokban a különböző korokból (romanika, gótika) származó jelenetsorok különböző számú képet tartalmaznak. Ezek a jelenetek a későbbi keresztúti ájtatosságok stációival is megegyeznek, ám mivel időben korábbiak, több olyan jelenetet is tartalmaznak, melyek a stációképeken már nem jelennek meg.
A passióciklus leggyakrabban ábrázolt jelenetei:
Bevonulás Jeruzsálembe – Virágvasárnap eseménye – a Passió-ciklus első képe
Ima a Getsemáni kertben – Lukács evangéliuma alapján ábrázolják, az alvó apostolokkal
Utolsó vacsora – Az Utolsó vacsora az eucharistia alapításának az ábrázolása, minden Passió-ciklus tartalmazza
Jézus elfogás – Júdás csókja – Júdás csókkal árulja el Jézust, a poroszlók elfogják
Krisztus Pilátus előtt – Ecce homo – az ismert jelenet minden Passió-ciklus része
Ostorozás – Tövissel koszorúzás – a szenvedéstörténetnek ezt a jelenetét együtt is ábrázolják
Keresztvitel – Keresztút – ezt a jelenetet a keresztúti ájtatosságok stációképein több részletben jelenítik meg
Jézust megfosztják ruháitól – az evangéliumokban leírt jelenetet a középkori faliképeken
ritkán ábrázolták
Keresztre szegzés – a keresztre szegzés jelenete néhány Passió-ciklusban szerepel csupán
Jézus a kereszten – Kálvária – a Szenvedéstörténet leggyakrabban ábrázol jelenete. Jézus
elgyötört teste a kereszten, a kereszt tövében Mária és Szent János látható. A Kálvária képek önálló, cikluson kívüli ábrázolása is rendkívül gyakori.
Levétel a keresztről – Piéta – A Passió-ciklusnak ezt a jelenetét nagyon gyakran ábrázolják, az előbbin Arimetai József és Mária van, az utóbbin Mária ölében tartja Jézus testét.
Sírbatétel – a testet sírba helyezők között Mária a központi alak
Feltámadás – a sírból diadalmasan kilépő Krisztus a központi alak, a sír mellett az alvó katonák.
