2024. szeptember 22., 15:53

Keresztény hitből és magyar erőből, az árvízzel megküzdve építettek templomot Nádszegen

Sorsszerű fordulatok kísérték a nádszegi Szent István plébániatemplom felépítésének 120. évfordulójára megrendezett missziós napokat. Az árvíz fenyegette falu lakosait a víz iránti tisztelet már a régmúltban megtanította a kitartásra, az újjáépítésre és a mély hitre.

Missziósok Nádszegen
Galéria
+1 kép a galériában
Missziósok jártak Nádszegen. 120 éves a Szent István plébániatemplom
Fotó: Nádszeg község hivatalos oldala

Négy napos missziót tartottak a Szent István plébániatemplom felszentelésének 120. évfordulójának tiszteletére a nádszegiek.

A faluba a verbita rend missziósai érkeztek, hogy hirdessék az igét, a jót és foglalkozzanak a néppel, a gyerekekkel. A majdnem száz százszalékban  katolikus vallású falu a szeptember 19-22-ig tartó misszió napjaiban az árvízhelyzettel is küszködött.

A templomumkról egy szép könyvet is kiadtak, ennek keresztelőjén beszélt a falu polgármestere, Kacz Éva arról, hogy a víz, az áradat, a folyó volt a község életének meghatározója évszázadokon át. A víz útja rendezte át a termőföldeket, a dűlőket, hogy hova építkezzen a nádszegi ember és hogy hol legyen a templom.

Hihetetlen sorsszerűnek érzem, hogy ezekben a napokban, amikor megemlékezünk templomunk építésének és felszentelésének 120. évfordulójáról ugyanazok a gondok nyomasztanak bennünket is, mint elődeinket. Jön -e vajon a víz, ha jön mennyi jön és mit visz majd magával. Őseink 1903-ban egy ugyanilyen vagy nagyobb árvíz során vesztették el a fedelet a fejük fölül, a termést és mindent, amit a víz tönkretehetett. 1903-ban a víz meg is mutatta, hogy ő az úr, vitte a házat, a termést, a templomot, mindent, ami fontos volt az akkori nádszegieknek. De nem először találkoztak eleink a vízzel akkor és azóta is több meghatározó találkozásunk volt. Talán máshol elcsüggedtek volna, de a nádszegiek nem tették. Újjá építették a házaikat, nem kacsalábon forgó kastélyokat és nem is az volt a cél, hogy nagyobb és szebb legyen, mint a szomszédé vagy a komáké. Hitelt vettek fel és éjjel-nappal dolgoztak, hogy megépíthessék a környék legszebb és legnagyobb templomát, a Szent István király plébániatemplomot”

– emlékezett Kacz Éva, elárulva, hogy az árvíz sújtotta község, romokból, hitelből, az emberek a maguk erejéből, hittel és munkával álltak neki az építkezésnek, ahogy teszik azt a nádszegiek mindmáig.

Missziósok Nádszegen
Missziósok jártak Nádszegen. 120 éves a Szent István plébániatemplom
Fotó:  Nádszeg község hivatalos oldala

A Szent István plébániatemplom Nádszeg harmadik felépített temploma az idők során, maga Nádszeg is egy fiatal település. A templom felépítésének 120. évfordulójára egy könyvkiadvány is napvilágot látott. A könyv kiadása a nádszegi községi hivatal támogatásával valósult meg, azzal a céllal, hogy a könyveladásból befolyt összeget a Szent István király társulás irányításával a templomukra, műemlékeikre és az ezzel összefüggő kiadásokra fordítsák. A szerzőkön (Bugár Andrea, Králik Gábor, Menyhárt Róbert és Elek László atya) kívül még nagyon sokan segítettek a könykiadásban, a korrektor, a nyelvi fordító, a fotókról gondoskodók mind-mind helybeliek és mind hozzátettek értékes munkájukkal ahhoz, hogy ez a szép könyv megszülethessen és méltó őre legyen a történelmi eseményeknek.

A plébániatemplom bástyája és őre a szinte kis mátyusföldi keresztény magyarságszigetként működő Nádszeg községnek. Az elődök nehéz időben építették a templomot, az 1903-as árvíz nem könnyítette meg a munkálatokat, mégis egy olyan házat építettek fel a nádszegiek Istennek, amely méltó keresztény „katedrálisa” lehet a jövő generációinak is. Modori égetett cserép került a toronyra. Az oltárt a híres Josef Runggaldier tiroli fafaragó műhelyéből rendelték. A keresztút a müncheni Mayer’sche Hofkunstanstalt cég munkája, melynek művei Vatikánban, a Szent Péter-bazilikában a mai napig megtalálhatóak. Az orgonát a budapesti Rieger orgonagyár készítette, melynek egyik legismertebb alkotása a budai Mátyás-templomban található.
Elődeink maradandót akartak alkotni, de megbecsülték a régről maradt szép dolgokat. Ami használható volt, beépítették az új templomba. Közösségünk bebizonyította az elmúlt 120 évben a különböző felújítások során, hogy őseink gyakorlatához hű marad. A felújítás során csak minőségi alapanyagokat használtak, odafigyeltek a korhűségre, de amire őseink a legbüszkébbek lennének, az az odaadó és fáradhatatlan munka, a közös cél érdekében, templomunk megszépülése és megmaradása Isten dicsőségére”

– tette hozzá a polgármester.

Nádszegen a missziós napokat az Isteni Ige Társasága missziós szerzetesei kísérték végig. A nádszegi származású Juhos Ferenc atyával, aki jelenleg egyedüli felvidéki magyarként szolgál a rendben készített beszélgetésünket a Magyar7 hetilap egy következő számában olvashatják.

Az Isteni Ige Társasága a világ egyik legnagyobb missziós szerzetesrendje, melynek létszáma folyamatosan növekszik.  

 

Missziósok Nádszegen
Galéria
+1 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.