Indiai üzenet a társadalom kovászáról
A nagyszombati érsekség általános helynöke, Kiss Róbert komáromi kanonok Indiában járt. Szokatlan úti cél, gondoltuk, különösen egy szlovákiai egyházi személyiségnek, ezért megkerestük Róbert atyát. Megtudtuk, nem is egy, mindjárt két ügyben is járt a távoli országban.
Hat évet kell visszamennünk az időben, kezdi összefoglalóját Kiss Róbert, akkor jöttek ugyanis a komáromi esperesség területére azok a misszionáriusok, akik megfelelő helyet kerestek a ferences lelkületű közösségük számára. Egyben ígéretet tettek, hogy letelepedésük esetén megtanulnak magyarul, s ezzel enyhíteni tudják a hatalmas paphiányt térségünkben. Csicsón, Ekelen és Dunamocson telepedtek le, bár korábban Csicsón azt szorgalmazták, hogy az egykori apácazárdába ismét a nővérek térjenek vissza. Ezt viszont a női rendek folyamatosan csökkenő taglétszáma miatt nem lehetett megoldani.
Az ezzel kapcsolatos gondolatait és sajnálkozását Róbert atya megosztotta a misszionárius papokkal is, akik közül az indiai József atya éppen fordított tendenciáról számolt be, azaz, hogy Indiában több olyan apácaközösség van, amelyben több százan, sőt ezren vannak.
Ezek közül József atya a Szent Család Kongregációt ismeri a legjobban, hiszen ő maga is az iskolájukban tanult. A kapcsolatfelvétel meg is történt, és 2024 júliusától immár három indiai kedvesnővér tartózkodik Komáromban. Ez volt a mostani indiai út hivatalos szála.
A másik szál pedig József atya pappá szenteléséhez kapcsolódik. Az indiai misszionáriust nálunk szentelték pappá, s ekkor szülei meghívták Róbert atyát egy indiai látogatásra, amely most, József atya testvérének esküvője kapcsán vált aktuálissá. A kéttagú felvidéki egyházi delegáció – Róbert atyát elkísérte a komáromi szlovák közösség káplánja, Peter Juhász is – tehát egyrészt a Szent Család Kongregációhoz, illetve egy esküvőre volt hivatalos.
Indiában a lakosság 2-3 százaléka keresztény, ami több mint 30 millió ember. A kereszténység helyi bölcsője Kerala tagállam, itt keresztelt meg nagyon sok embert Kr. u. 52-ben Szent Tamás apostol, vagyis az első indiai keresztényeket nem európai misszionáriusok, hanem egy Jézust követő apostol keresztelte meg. Utódaik a szír-malabár katolikus egyházhoz tartoznak, amely elismeri a római pápa fennhatóságát.
Az Új-Delhiben való leszállás után a Róbert atyáék útja is Kerala államba vezetett, ahol a keresztények száma magasabb az országos átlagnál, mintegy 15 százalék. Itt nagyon jól kiépített és színvonalas iskolákat, kórházakat, gyermekotthonokat és más szociális intézményeket tartanak fenn, s azzal, hogy ezek az intézmények nyitva állnak a más vallásúak, hinduk, muszlimok előtt is, óriási tekintélyt vívott ki magának a keresztény közösség.
A templomokban a tisztelet jele, hogy belépéskor a hívek levetik a cipőiket.
– tette hozzá Kiss Róbert.
A hívek száma növekszik, ami a többi vallásra is jellemző Indiában, hiszen az ország lakossága is növekedésben van, s immár Kínát is megelőzve a világ legnépesebb állama. Elmondható, hogy Indiában a vallás nem magánügy, gyakorlása pedig a nagy közösségben megélt esemény. Mindenki vallásos, ha nem keresztény, akkor hindu vagy muszlim. De mindenki vallásos lelkülettel, Isten jelenlétében éli a mindennapokat – konstatálja beszélgetőpartnerünk.
– teszi hozzá mosolyogva Kiss Róbert atya.
– Őszintén örültek annak, hogy befogadtuk a nővéreket, mi pedig azt nem tudtuk eléggé megköszönni, hogy küldték a nővéreket! Nemcsak József atya családját látogattuk meg, hanem a hozzánk érkezett három nővér családját is, így meg tudtuk köszönni, hogy felnevelték a gyermekeiket és hogy az egyháznak nevelték őket. Ezek nagyon megható pillanatok voltak.
– Maga a szertartás másfél órás, bensőséges esemény volt, ezt teljesen normálisnak tartottuk, ami viszont meglepő, hogy nagyon sok volt a meghívott vendég, közel kétezer ember, és az esküvő egy hétig tartott.
India a nagy társadalmi különbségek országa is. Róbert atyáék megérkezésük után megnézték a Gangeszt, az indiaiak szent folyóját, de mint mondja, a valóság rosszabb volt annál, mint amit elképzelt.
Keralában a kispapok szemináriumának a vendégházában szállásolták el a komáromi vendégeket. Misét is tartottak ott, illetve elbeszélgettek a diákokkal. A szemináriumban 120 kispap tanult, de Kerala államban négy-öt ilyen iskola van, vagyis nagy az érdeklődés a papi hivatás iránt.
– Bejártunk sok-sok templomot, voltunk iskolákban, gyermek- és idősotthonban, megnéztünk néhány nem keresztény nevezetességet is. Véletlen egybeesés, hogy a Szent Család Kongregáció küldöttségének komáromi látogatására néhány nappal hazaérkezésünk után került sor. Megmutattuk a provinciális anyának, hogy milyen körülményeket sikerült biztosítanunk az itteni rendház rendbetételével. Láthatták, hogy milyen erős hagyományokkal rendelkezik a régió, s azt kívánták, hogy a mindennapokban is merjük élőbben megvallani a hitünket, s hogy legyünk újra a társadalom kovásza – emelte ki az indiai provinciális anya tanulságos szavait Kiss Róbert kanonok.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/12. számában.
