Háromszáz éves a gútai templom - KÉPEKKEL
Koncerttel és ünnepi misékkel, körmenettel és agapéval ünnepelték Gútán a Nagyboldogasszony Plébániatemplomot, amelyet 300 évvel ezelőtt 1724-ben áldottak meg. Az ünnepség sorozat Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én kezdődött és 18-ig tartott.
A templom műemlék, a Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatala 2022 tavaszán nemzeti kulturális műemlékké nyilvánította, mivel az a művészettörténetileg és építészetileg is értékes barokk szakrális építészeti stílust képviseli térségünkben. A barokk stílusú római katolikus Nagyboldogasszony templom 1723–1724 között épült.
A gútai Nagyboldogasszony Templom megáldásának 300 évfordulóján szentmisét tartott Kiss Róbert általános érseki helynök kanonok, esperes, plébános, aki több évig szolgálta a helyi híveket.
A misén prédikációjában kifejtette: A múlt ismerete nagyon fontos, 300 évvel ezelőtt eleink felépítettek ezt a templomot, hogy legyen hol Istennel beszélniük. Szükségünk van Isten segítségére, figyelmünket mindig fordítsuk rá, hogy megtaláljuk azt a boldogságot, amelyet az Isten előkészített nekünk, a templom az a hely, ahol találkozhatunk istennel, lelkierőt meríthetünk, imádságunk felszáll az ég felé. A gútai templom is ilyen, és gondoljunk bele: az elmúlt 300 év alatt hány ember fordult meg benne, hányan hozták el örömüket, bánatukat, hány gyermeket kereszteltek, hány jegyes pár kötött házasságot, hányan tértek meg, megtapasztalva az Úr jóságát, hány ember dicsőítette az urat.
A Boldogságos Szűz Mária, aki nem csak a templom védőszentje, hanem a városé is, életével megmutatta hogyan kell teljesen Istenre hagyatkoznunk, miközben elvégezzük a ránk bízott feladatokat és hogyan válunk Isten szolgálóivá. Istennek mindenkivel van terve és minden embernek van Istentől meghatározott célja.
Róbert atya megkérte a gútai híveket gondolkodjanak el azon, mit jelent számukra ez a templom. Hálát adott a templomért, és mindenkiért, aki ápolja, és imádkozik, nem csak magáért, hanem az egész városért.
Ha a gútai katolikus templomokról beszélünk, hármat kell megemlíteni, és egy negyedikről is beszélt Angyal Béla helytörténész augusztus 15-én, „A gútai Nagyboldogasszony templom 300 éves története” című előadáson.
Egy 1714-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből az derül ki, hogy tervezik új templom építését, hiszen a régi templomnak már csak a romjai vannak meg, és a folyó gyakori kiöntése miatt az akkori templomot a romba dőlés fenyegette. A hívek a mezővároson kívül szárazabb és tágasabb helyen új kőfalú templomot szerettek volna építeni, amihez meg is kapták az engedélyt a főeminenciás és kegyelmes bíboros hercegtől, hogy az említett régi templom maradványait áthordják, és 1000 forintot biztosított más költségekre és a kőművesek munkájára.
Az 1731-es egyházlátogatási jegyzőkönyvben már a templom leírása olvasható: „A Mennybe Fölvett Boldogságos Szűznek van dedikálva, bír fölszentelve még nincs, nem is profán. 3 oltára van, melyek épek, sértetlenek, három tiszta oltárabrosszal és egész kövekből, oltárelővel ellátva. A templomot tisztán tartják; a korporálékat, pallákat, kehelytörlőket, kancsócskákat is tisztán és takarosan őrzik. A gyóntatószék alkalmas helyen van; a kegyes szász herceg. esztergomi érsek bőkezűségéből, melyhez hozzájárult a most szerencsésen kormányzó esztergomi érsek, gróf Galanthai Eszterházy Imre nagylelkűsége, a sekrestye jól berendezett. Javadalma nincsen, ám van egy halastava, ahonnan évente valami 6 ft jövedelme származik. Van egy, az egyház pénzén vett kertje; az innen származó gyümölcsöt eladják, és a pénzt a templom használatára fordítják. A kegyes szász herceg, esztergomi kardinális érsek engedélyével az egyház költségén a kunyhónál építettek egy téglaégető kemencét, ezeket [...] birtokolja.”
Az 1754-es egyházmegyei látogatás jegyzőkönyve is ismerteti a templom leírását, amely szerint 1724-ben alapított Gútán templomot a főeminenciás és kegyes kardinális és szász herceg, esztergomi érsek, amelyet mindenhol magas fal övez, négy sarkában négy kerekded tornyocskával, és két erős kétszárnyú kapuval. „Maga a templom megáldott, teljes egészében boltívekkel és cserepekkel fedett, három oltára van, melyek között az első és a főoltár a Mennybe Felvett Boldogságos Szűzé, alatta pedig a tizenkét csodálkozó apostol látható, amint nézi mennybemenetelét. Jobb oldalról Szent István és Miklós, balról pedig László és Gellért szobrai díszítik. A második oltár Nepomuki Szent Jánosé, a 3 pedig Jézus legszentebb Nevéé, mindegyik szabályos oltárkőből, oltárabroszokkal, oltárterítőkkel és oltárvánkosokkal bőségesen ellátva, és különböző képekkel és szobrokkal díszített.”
Az 1761-es jegyzőkönyv alapján, a templomot a kegyes emlékezetű kardinális és szász herceg, esztergomi érsek Keresztély Ágost 1722-ben építtette.
Mint ahogy az 1780-as egyházlátogatási jegyzőkönyvből is kiderül, a templomot 1772-ben kibővítették. Az 1812-es jegyzőkönyv arról is ír, hogy a templom „Gutta mezővárosnak mintegy a szívében emelkedik a síkra épült anyaegyház. Tűzveszélynek (mivel nyílt téren, házakkal nem szomszédosan áll) nincs kitéve. Négyszögletes, a bejárat felé a szemközti oldalon kapukkal ellátott fal övezi.”
Angyal Béla a templom mai állapotáról is beszélt. Az épület egyhajós, tengelye kelet-nyugati irányú. A szentély félköríves záródású, a csúcsos főhomlokzatba épített gúlasisakos toronnyal. A templom berendezése barokk, a főoltár klasszicista stílusú festmény Ferdinand von Lütgendorf német festő műve, 1832-ből.
Az orgonakarzat a hajó nyugati oldalán található. A 20. század elején, statikai problémák miatt, a templomot vasrudakkal erősítették meg, mivel a harangokat az I. világháború idején elvitték, az új harangokat 1922-ben szentelték fel. A jelenlegi belső festése Závory Zoltán magyarországi festőművész és restaurátor munkája, 1996-ból.
Angyal Béla előadása végén beszélt a negyedik templomról is, a pitvarosi Nagyboldogasszony templomot 1950-ben szentelték föl, amelyet a Gútáról (és más felvidéki falvakból) a Dél-Alföldre telepített családok építtettek. A felszentelés 60. évfordulóján Gúta önkormányzata emléktáblát ajándékozott a templomnak.
A gútai templom tetőszerkezetét nemrégiben magyar állami támogatásból újították fel.
Az előadás előtt Nagy Péter János atya köszöntötte az érdeklődőket. Halász Béla polgármester a 300 éves évforduló kapcsán megtartott beszédében kiemelte: a gútai templom amellett, hogy szakrális tér, jótékonysági akciók és kulturális rendezvények helyszíne is.
Pénteken óriási sikerrel adták elő Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi szerzeményét a Mária evangéliuma rockopera rockoratórium változatát, neves előadókkal. Sasvári Sándor játszotta Jézust, Máriát Sáfár Mónika alakította, Vadkerti Imre János apostolt és Nagy Péter János atya József szerepét énekelte, közreműködött a Rotunda énekegyüttes. Az előadás után az állva tapsoló közönséget is megénekeltették.
A szombati ünnepi misét P. Barsi Balázs celebrálta, majd szentséges körmenetre került sor. Balázs atya prédikációjában arról beszélt, hogy az az Isten akire csak néha gondolunk, az létezik, mert ő mindig gondol ránk.
A mai világban óriási romlás van, amit tapasztalunk, ezzel egy hatalmas újjászületés kezdődik, gyönyörű korszakba fognak beérni fiataljaink, ha kitartanak. Figyelembe kell venni a nemhívőket is, amikor ünneplejük a templomot, a szakrális teret, a templom szakrális hely, de ha azt mondjuk, hogy van szakrális hely, akkor van szakrális idő is. Ez azt jelenti, hogy kiemelkedik a horizontális létbe, a mindennapi életből, ugyanakkor, amiből kiemelkedik azt élteti, a szakrális kiemelkedik a profán világból, vagyis Isten-semleges. Sokan tagadják Istent, de ez nagyon erős viszony Istennel szemben, sokan annyira deszakralizáltak, hogy talán még káromkodásban sem hallották Isten nevét.
Balázs atya kitért arra, hogy az Atya Isten elhatározta, a Fiú Isten ember lesz, mert Isten nem tud mást szeretni, csak Istent, kiskutyát nem tud szeretni, csak kedvelni, a másik embert tudja szeretni, millió és millió embert gondolt el, de az ő fiában, hogy Máriából felveszi az emberi testünket, és nekünk odaadja Istenségét, ez volt a paradicsomi állapot. Mária méhében a fogantatás csodája az, hogy nem Józseffel történt, de vigyázzunk, mert mi nem léteztünk, és a biológiai folyamatában Isten minket teremtett.
A barokk stílusú római katolikus Nagyboldogasszony templom 1723 – 1724 között volt felépítve az öregebb gótikus stílusban épült templom helyére amely leégett. 1772-ben lett megnagyobbítva.
A templom figyelemre méltó történelmi és kulturális műemlékek közé tartozik. Belseje boltíves, késő barokk stílusú, dongaboltozatú. A főoltáron lévő kép amelyet Lütgerndorff Ferdinand festett 1832-ben, Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja.
A templom körül volt egy öregebb erődítmény fal, lőállásokkal, kerek bástyákkal amely a 17.századból maradt fenn. Az 50 években a 20. században a falat lebontották.
A város központi terén áll Szűz Mária Mennybemenetelének (vagy Nagyboldogasszonynak) r.k. temploma. Tágas, jól ápolt park övezi. A templomot az 1724-25-ös években építették barokk stílusban, egy régebbi, tűzvész által lepusztult gótikus templom helyén. Az épületet 1772-ben kibővítették. A templombelső későbarokk dongaboltozatú. A főoltár klasszicista oltárképén Szűz Mária mennybemenetelét láthatjuk. Lütgerndorff Ferdinánd műve 1952-bő1. A templom körül régebbi erődfal volt lőrésekkel és kerek sarokbástyákkal a 17. századból. Ezt a 20. század 50-es éveiben esztelenül lerombolták. A festmények restaurálása után 1996-ban a templomot újból felszentelték.
1715-ben az egész község, a templommal és a községházával együtt leégett, de a gútaiak ezt a bajt is csakhamar kiheverték. 1899-ben ismét nagy tűz pusztított a községben, a mikor házainak fele hamvadt el. A község plébániája az esztergomi főkáptalan statutumaiban már 1397-ben említve van. Régi temploma az 1715-iki tűzvész alkalmával elpusztulván, a mostani katholikus templom 1724-ben épült, az 1721-ben elhalt Keresztély Ágost szász herczeg, bíbornok, esztergomi érsek hagyatéka terhére, a kincstár gondozása mellett. Ugyancsak a kincstár rendeletéből, Mária Terézia uralkodása alatt, az esztergomi érsekség költségén, 1772-ben megnagyobbították, mint ezt a templom homlokzatán látható felírat bizonyítja. E templom a község közepén emelkedik, lőrésekkel ellátott bástyafalakkal körülvéve
