„Ember, emlékezz, hogy porból vagy és porrá leszel.”
A hamvazószerda – vagy ahogy még nevezik, szárazszerda, böjtfogószerda, hamvas szerda – a nagyböjt kezdőnapja a nyugati kereszténységben, egyben a húsvéti előkészület ideje.
– írja a katolikus-honlap.hu.
A katolikus egyházban a farsangi időszak utáni első napon, vagyis hamvazószerdán – II. Orbán pápa 1091-es elrendelésére – az előző évi szentelt barka szentelt hamujából keresztet rajzolnak a hívők homlokára.
A katolikus liturgiában ez a hamvazás, a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. S hogy a hamvazószerda, illetve a böjti időszak mit jelent a protestáns közösségek számára, arról Révész Csilla református lelkipásztort és Ravasz Pogányová Michaela evangélikus lelkészt kérdeztük.
A református egyház számára a hamvazószerda nem kiemelt ünnep, de természetesen a számukra is ezen a napon kezdődik el a böjt időszaka.
„A reformátusok számára a nagyböjti időszak nem külsőségekben, szokásokban nyilvánul meg. Mivel azonban sok gyülekezeti tagunk él ún. vegyesházasságban, a kölcsönös tisztelet jegyében családon belül is megbecsülik az évszázados hagyományokat; ezek többsége viszont nem hitgyakorlatunk része” – fejtette ki kérdésünkre Révész Csilla, majd így folytatta:
Elmondása szerint a református böjt fontos része az úrvacsora, melyet főképpen böjt első vasárnapján szolgáltatnak ki.
– tette hozzá Révész Csilla, aki arról is beszélt, hogy a nagyhét a legfontosabb böjti időszak, az önvizsgálat és a gyász ideje, amikor sok református gyülekezetben fekete terítő kerül az úrasztalára; virágot azonban ekkor nem tesznek oda.
„Régebben nagypénteken és nagyszombaton a református ember is feketébe öltözött. Ebben az időszakban nagyobb hangsúlyt kapnak egyházunkban a következő jelképek: a kakas, a pelikán és a kereszt. Harangjaink végig szólnak a nagyböjti időszak alatt is” – emelte ki a Zselízen élő lelkipásztor.
A Farnadon is szolgálatot teljesítő evangélikus lelkész, Ravasz Pogányová Michaela szerint az emberek már megszokták, hogy a böjti időszak hamvazószerdán kezdődik, s tudják, hogy negyven napig tart majd. Valójában húsvét előtt 46 nappal kezdődik, de a vasárnapokat nem sorolják a böjti napok közé.
– fogalmazta meg a lelkész, majd hozzátette: „Ha az egyházunkban nem lenne kijelölve a böjt időszaka, vagyis az alázat, a megújulás, a lelkiekben való megerősödés ideje, illetve annak lehetősége, hogy átadjuk magunkat Isten szeretetének, akkor előfordulhatna, hogy a böjtről, bűneink megbánásáról, a felkészülésről megfeledkeznénk.”
Mint mondta, egyházuk legtöbb tagja böjtöl. Míg valaki a hús fogyasztását korlátozza, más a kávéfogyasztással hagy fel, de olyan is akad, aki az édességektől vonja meg magát. Mások a lelki síkra helyezik a hangsúlyt, s előfordul, hogy telefonos emlékeztetővel figyelmeztetik magukat arra, hogy ne feledkezzenek el naponta olvasni a Szentírásból. Van, aki negyven napig elkötelezetten imádkozik valakiért…
Legyen szó akár hamvazószerdáról, akár a böjt első vasárnapjáról, az a fontos, hogy meg akarjuk vallani bűneinket, s kérjük azok bocsánatát. Ezért is hívjuk ezt a vasárnapot a kísértések elleni küzdelem napjának. Így kerítünk sort a gyónásra és az úrvacsorára. A böjt időszakára lila oltárterítő kerül fel, hiszen a lila a bűnbánat, a fényesség és az élet utáni vágy színe.
– summázta a Nagysallóban és Fakóvezekényen is szolgálatot teljesítő lelkész.
