Csókay doktor adventi tanúságtétele Komáromban
Szívünk mélyén az advent elmúltával se hagyjuk kihunyni a béke, hit, remény és szeretet lángját, sokat imádkozzunk! - hangzott Csókay András idegsebész jótanácsa december 13-án a zsúfolásig megtelt komáromi Kultúrpalotában. A fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikreket a világszenzációnak számító műtétsorozattal sikeresen szétválasztó szakembercsoport vezetője a Kárpátia Sport Polgári Társulás meghívására érkezett a Felvidékre. Meggyőződése, hogy e beavatkozás sikerességéhez nagy mértékben járult hozzá a hit, s köszönetet mondott a hívek támogató imáiért.
A házigazdák üdvözlő szavai és Maczkó Fanni versmondása után Kőrösi Mária egyetemi docens mutatta be az anyaországból vele érkező, nagy tudással és nemzettudattal megáldott, ám szerény, puritán életvitelű szaktekintélyt. Csókay András eredetileg építőmérnöknek tanult, öt év után azonban úgy döntött, inkább orvos lesz: a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1989-ben szerezte meg második diplomáját, majd idegsebész szakvizsgát tett. 1998-ban az ún. éralagút-technika kifejlesztésével vált világhírűvé. Annak lényege, hogy az agyat ért sérülés esetén eltávolítják a koponyatetőt, így akadályozva meg, hogy a megduzzadó idegszövetek károsodjanak, az ereket pedig egy alagúttal védik meg az elzáródástól.
Az évek során több díjjal elismert vendég elöljáróban elárulta, az előző napon volt 21 éve annak, hogy meghozta élete legjobb döntését: visszatért Istenhez. Miután ugyanis a gyermekkori hitétől megvált, nagyon kaotikus életet élt, a kezdeti sikerek felfuvalkodottá tették őt, s a házassága is majdnem tönkrement. Majd 1998-ban visszatért a templomba, s az élete helyes irányt vett fel.
- fogalmazott.
Azt sem titkolta, hogy miután öt évvel ezelőtt, éppen a 10. születésnapján a legkisebb fiát, Marcit elkapta egy epilepsziás roham, s beleszédült, majd belefulladt az abban összegyűlt párcentis esővízbe, úrrá lett rajta az önmarcangolás és a depresszió. Egy jezsuitáktól tanult szemlélődő imádság segítségével azóta újra visszatalált Istenhez. Sőt, egy alkalommal különös élmény érte - meditáció közben úgy érezte, fia szól hozzá: nyugodj meg papa, Jézus karjaiba hullottam! Hívőként várja a lehetőséget, hogy majd találkozhasson Marcival, akire vélhetően nagy szüksége volt a Teremtőnek.
Orvosként teszi a dolgát, miközben vallja:
Ezért reggelenként először a megkeseredett páciensei lelkiállapotán igyekszik javítani, majd munkájából a rendszeres bonctermi gyakorlatot is kihagyhatatlannak tartja. Megtapasztalta: ahhoz, hogy át tudja élni a betegek problémáit, velük kell szenvednie. A felvett szenvedésbe azonban bele lehet rokkanni, s ez csak úgy kerülhető el, ha e szenvedést az Úr elé viszi, aki attól megszabadítja őt.
Hangsúlyozta a tudományos teljesítmény és a spiritualitás szoros kapcsolatát. Elmondta, hogy a hitünk által megszülető intuitivitásnak és kreativitásnak tudományos magyarázata is van.
Agykérgi szinten ugyan hatalmas információmennyiség befogadására vagyunk képesek, de csak gazdag, aktív belső világ birtokában, a mély meditálás, imádság során vagyunk képesek annak felidézésére.
Megtudtuk: a bangladesi missziójuk sikeressége is a hitnek köszönhető, hiszen miután a neves harvardi és oxfordi klinikák sem jelentkeztek be a kilátástalannak tűnő műtétsorozatra, benne is kételyek támadtak annak sikerességét illetően.
Majd a hallgatóság soraiból több kérdés is elhangzott. Slovák Marian gútai esperes a főorvos úrnak köszönetet mondott a tanúságtételéért, s elárulta: papként is sokat tanult az általa elmondottakból.
Végül Csókay András a felvidéki híveknek is megköszönte a bangladesi gyerekek műtétje kapcsán tőlük kapott háttérimát. Hangsúlyozta: hatalmas a szeretettel való odagondolás lelki ereje, amit e támogatás során is megtapasztalt.
Miután a Kárpátia Sport PT két „motorja“: Pallag György mérnök és Michač Szilvia köszöntetet mondott a lélekemelő gondolataiért s e feledhetetlen beszélgetőestért, a vendég az áldott karácsonyon kívül mindenkinek azt kívánta, hogy szívünk mélyén az advent – a várakozás és lelki megtisztulás időszakának elmúltával se hagyjuk kihunyni az adventi gyertyalángot, és sokat imádkozzunk.
