A kultúra a szeretet küldetése
2025. január 20. állítólag történelmi pillanat, beiktatják az új amerikai elnököt. S mit ad az Isten: a nyitrai püspökség területén épp erre a napra, január 20-ra esik az a nap, amikor a helyi plébániaközösség egész napos imádságot végez a templomában (évente csak egyszer) – nyitva van a templomunk, hogy a hívek imádkozhassanak. Idén a békéért, hisz állítólag sok függ az új amerikai elnöktől – hogy alakul például Kárpátalja sorsa. Évekig ott működtem, tudom, mire megy ki a „játék”. S milyen jövőképet tudunk felvázolni – optimistaként szemlélni a jövőnket.
Az alábbiakban e sorok írójának tollából Ferenc pápa 2024. november 5-i, a római Gergely Egyetemen tett látogatásáról olvashatunk. Mivel a szerző maga is, mint felvidéki származású jezsuita, ezen egyetem egykori tanára örömmel osztja meg a pápa gondolatait. Elődei a múlt századi nagyszombati születésű magyar jezsuiták voltak. A 21. század elején Félix Litva SJ atya után ő jött (magyarként) sorra, oktatott a pápai egyetemen.
A Ferenc néven ismert jelenlegi, az első jezsuita pápa ellátogatott a Gergely Egyetemre, Róma legrégebbi és legnagyobb pápai egyetemére, amelyet Loyola Szent Ignác alapított 1551-ben, s melyet azóta is a jezsuiták vezetnek. Érkezésekor szeretettel üdvözölte Arturo Sosa, SJ atyát, a Jézus Társaságának legfelsőbb elöljáróját és egyeben az egyetem nagykancellárja, valamint Mark Lewis jezsuita atyát, az egyetem kancellárját. A pápa azután látogatott el az egyetemre, hogy felkérte a három római jezsuita felsőoktatási intézményt – a Pápai Gergely Egyetemet, a Pápai Bibliai Intézetet és a Pápai Keleti Intézetet, hogy formálisan is alkossanak egy közös egyetemet.
Tudni kell, hogy a korábban Collegio Romano néven ismert Gergely Egyetem öregdiákjai közé tartozik 27 szent (Robert Bellarmine-tól Oscar Romeroig), 57 szenté avatásra jelölt boldog, 16 pápa, a jelenlegi bíborosi kollégium 36 százaléka és a világ katolikus püspökeinek 24 százaléka. Jelenleg 121 országból 2 952 hallgató iratkozott be az egyetemre, köztük szeminaristák, papok, vallásos férfiak és nők, valamint világi férfiak és nők. Ferenc pápát elsősorban arról kérdezték: "Mi lehet a Gergely Egyetem szerepe korunkban?" A pápa egyórás előadásban válaszolt a 400 fős hallgatóság előtt, mely főleg akadémikusokból állt, ebből idézünk.
A pápa (olaszul beszélve) azzal kezdte, hogy „vízióra” van szükségünk, ha előbbre akarnak lépni. Felidézve az egyetem alapítása körüli eseményeket, nem tagadta, hogy sokan fölöslegesnek tartják a sok tanulást. Mivel a „harmadik világban” pogányok halnak meg anélkül, hogy megismerkedhetnének Krisztus tanításával. Ez nevetést váltott ki a hallgatóságból, és hozzátette: "Ne aggódjatok, nem kezdek verbuválni, de a szándékom ugyanaz, hogy emlékeztesselek benneteket, legyetek misszionáriusok ...
"Ez az egyetem az a hely, ahol a jezsuita küldetésnek kell megnyilvánulnia a nevelés, a szív teljes beleadásával" - mondta a pápa. Megjegyezte, hogy "a szív a kiindulási és érkezési helye minden kapcsolatnak, Istennel, a testvérekkel, nőkkel, férfiakkal együtt".
Ferenc pápa felidézte, hogy a Jezsuita Rend alapítója, Szent Ignác 1551-ben alapította meg a Collegio Romanót, mert – mint titkára később írta – „a kereszténység és az egész világ java, mert az ifjúság nevelésére már akkor is nagyon szükséges volt".
A hallgatóság azt is megkérdezte, hogy az Egyetem vezetősége „gondolkodik-e azon, vajon mi lesz a mesterséges intelligencia hatása az egyház tanítására, valamint mi lesz a teológiai kutatásokra gyakorolt hatása?” Elgondolkodott a kérdésen, majd megjegyezte: „Semmilyen algoritmus sem helyettesítheti a költészetet, az iróniát és a szerelmet. Majd folytatta:
Elmondása szerint így megtanulnak kapcsolatba lépni a nagy gondolkodókkal, megtapasztalni a felfedezés örömét és megtanulnak tanulni a hibáikból".
Ezen az egyetemen – mondta a pápa – olyan tudást kell létrehoznunk, amely nem születhet elvont eszmékből, például olyanokból, amelyek csak az íróasztalnál merülnek fel. Épp ellenkezőleg, olyan tudásra van szükség, amelyeket a konkrét történelmek nehézségeivel szembe néznek (és éreznek). Hangsúlyozta, hogy „ezek érzékeny pontok, és meg kell értenünk, hogy bátornak kell lennünk belegázolni akár a sárba is (a bajbajutottak végett), még ha ezzel tán bemocskoljuk a kezeinket is.”
– mondta.
Az egyetemnek „a szív (az érzelmek) házává” kell átalakulnia, ahol kevesebb a szónoki előadó és több a kerekasztal beszélgetés – mondta –, ahol mindenki érintett, ahol mindenki „a tudás koldusának tekinti magát, aki a történelem sebeit érinti”, és elismeri mindenki méltóságát, kivétel nélkül.
Ferenc pápa végezetül azt mondta a Gregorián egyetem vezetőségének: „Mindenki tegye fel magának a kérdést, hogy a tanárok kiválasztása, a tanulmányi programok kínálata, a dékánok, rektorok, igazgatók kiválasztása és mindenekelőtt a legmagasabb akadémiai tekintélyek kiválasztása megfelel-e ennek a „minőségnek”. A végén Ferenc pápa ismét emlékeztetett arra, hogy "az egyetem a szív háza legyen", és azt mondta, hogy a jezsuita karizma szerint "a kultúra a szeretet küldetése".
