Varga Judit: A nemzetek szabadságvágyát egyetlen országban sem lehet elnyomni
A nemzetek szabadságvágyát egyetlen országban sem lehet elnyomni - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter pénteken az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából a németországi Stuttgartban, a Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központban.
A miniszter a Baden-Württemberg tartományi fővárosban működő magyar főkonzulátus szervezésében tartott ünnepségen kiemelte, hogy a magyarországi forradalom, az azt megelőző 1953-as kelet-berlini munkásfelkelés,
majd az 1968-as prágai tavasz, később pedig a Szolidaritás független lengyel szakszervezeti szövetség tiltakozó megmozdulásai mind-mind a kelet-közép-európai népek szabadságmozgalmának egy-egy állomását jelentették, amelyek elvezettek a berlini fal 1989-es leomlásához, majd rá egy évre a német újraegyesítéshez.
Mindez "1956-tal az élen azt bizonyítja, hogy a nemzetek szabadságvágyát egyetlen országban sem lehet elnyomni - húzta alá Varga Judit, hozzátéve, hogy "bár a forradalmat vérbe fojtották, nemzeti önbecsülésünket mégsem tudták megtörni.
Mint mondta,
a magyar nép 1956-ban hatalmas erőt gyűjtött, és megrengette a kommunista hatalom tartópilléreit.
A forradalom valóban egy nép forradalma, a magyar nép forradalma volt, amelyben "ugyanazt akarta a bíboros és az esztergályos, az akadémikusok és a pesti srác", mert "mindenkit megérintett a szabadság érzete, amely áthatolt a nemzetrészeket elválasztó vasfüggönyön is".
- emelte ki, rámutatva, hogy a szovjet tankok ugyan eltaposták a szabadságharcot, a forradalom mégis győzött, "csak éppen évtizedekkel később, 1989-ben, amikor a magyarok békés és alkotmányos forradalommal rázták le magukról a kommunizmus béklyóit".
- mondta Varga Judit a baden-württembergi tartományi kormány igazságügyi és migrációért felelős minisztere, Marion Gentges részvételével tartott megemlékezésen.
Kiemelte, hogy
a rendszerváltoztatás után a magyar-német kapcsolatok új lendületet vettek, és a magyar kormány töretlen célja, hogy az eddig sikertörténetnek mondható magyar-német gazdasági együttműködés a jövőben ne csak fennmaradjon, hanem tovább is erősödjön.
- mondta Varga Judit.
Kiemelte: a békés évtizedek során "azt hittük, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő", de az élet bebizonyította, hogy "a háború, a valódi fegyveres konfliktus a XXI. századi Európa történetének is részévé vált".
Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban kijelentette, hogy Magyarország elítéli az agressziót és minden nemzetközi fórumon kiáll Ukrajna szuverenitásáért és területi integritásáért", ugyanakkor "elkötelezett a béke iránt: azonnali tűzszünetet és az azonnali béketárgyalásokat sürgetünk, hiszen a válságra csak a béke jelenti az egyetlen megoldást".
Hozzátette: "elsősorban a magyar érdekeket nézzük, és - amellett, hogy mielőbbi békés rendezést sürgetünk - nem támogatunk olyan szankciókat, amelyek jobban fájnak Európának, és benne Magyarországnak, mint az agresszornak".
- húzta alá az igazságügyi miniszter.
- mondta Varga Judit Stuttgartban.
