Soltész Miklós: a magyarok ma azért vívnak szabadságharcot, hogy gyermekeiket a keresztény értékek megtartására nevelhessék
A magyaroknak ma azért kell szabadságharcot vívniuk, hogy gyermekeiket normalitásra, a keresztény értékek tiszteletére és megtartására nevelhessék - hangsúlyozta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a székelyudvarhelyi március 15-i ünnepségen.
Soltész Miklós ünnepi beszédében rámutatott: az 1848-as magyar forradalom Európa egyetlen békés, vértelen megmozdulása volt, majd a folyamatos támadások és provokációk kényszerítették ki a magyar történelem legnemesebb szabadságharcát, amelynek sorsát aztán megpecsételték a nagyhatalmi játszmák. Hozzátette: a magyarság immár 177 éve csodálattal tekint vissza a 48-asok nemzet- és hazaszeretetére, hősiességére és sajátjának tekinti az akkor meghirdetett eszméket, de minden megemlékezésen meg kell vizsgálnia: mit jelentenek az adott korban a forradalom jelszavai.
Felidézte: a márciusi ifjak egyike, a 200 éve született Jókai Mór az alig 19 évvel későbbi kiegyezéskor újrafogalmazta a magyarok előtt álló feladatokat, küldetésüket. Szerinte minden kornak értelmeznie kell az egyenlőség, szabadság, testvériség üzenetét.
Hozzátette: nyugaton a szabadság eszméjét is fölcserélték a szabadosságnak a teremtett világ értékeit kiforgató, értéktelen ideológiájára. "Mi semmi mást nem akarunk ma, de ahhoz ragaszkodunk, hogy gyermekeinket, fiataljainkat normalitásra, a keresztény értékek tiszteletére és megtartására nevelhessük. Ez a mi szabadságharcunk" - fogalmazott Soltész Miklós.
