Romániai választás: magyar siker, de bejutottak a parlamentbe a szélsőséges román nacionalisták
Alacsony részvétel mellett, nem kis meglepetéssel zárult a vasárnapi romániai parlamenti választás.

Megdöbbentően kevesen járultak az urnákhoz a december 6-án megrendezett romániai törvényhozási választáson. Négy éve szintén negatív rekordot döntött a részvétel, de akkor még a választópolgárok közel negyven százaléka adta le a voksát. Ezzel szemben
vasárnap a választók kevesebb mint 32 százaléka szavazott.
A magyarok által lakott erdélyi megyékben helyenként még az országos átlagot sem érte el a választói érdeklődés, a magyarság parlamenti képviseletét a székelyföldi megyék, különösen Hargita megye átlagon felüli részvétele biztosította.
Az RMDSZ 6 százalék körüli eredménye nagyságrendileg megfelel a romániai magyarság teljes népességen belüli arányának.
Az RMDSZ listáján a rivális magyar pártok jelöltjei is helyet kaptak, ezzel lényegében megteremtve a magyar egységet. A parlamenti küszöb magabiztos átlépése visszaigazolja a döntés helyességét, hiszen
a romániai közvéleményre jellemző általános szkepszis mellett is kellő számú magyar szavazó járult az urnákhoz.
Az alacsony részvétel kézenfekvő magyarázata a Romániát is sújtó koronavírus-járvány, de szembetűnő a választásról választásra csökkenő választói hajlandóság. Noha Románia a 2010-es években dinamikus gazdasági növekedést élt meg, ezt nem kísérte az életszínvonal egyenletes növekedése,
a korrupciós botrányok pedig aláásták a politikai elittel szembeni bizalmat.
A vasárnapi választást nagy reményekkel várta az EP-választáson kiemelkedően jól teljesítő USR-PLUS, akik a korrupcióellenesség felvállalásával a régi elitben csalódott választókat célozták meg. A 15 százalék körüli eredmény a párt számára csalódás, igaz már az őszi önkormányzati választás is jelezte, hogy az USR-PLUS a két nagy párt mögé szorul. A párt csak két erdélyi megyében: Temesben és Brassóban végzett az első helyen.
Az USR-PLUS a külföldön leadott voksok körében ugyan a legnagyobb szeletet hasította ki, de a párt várt tarolása elmaradt.
A szélsőségesen nacionalista AUR (Szövetség a Románok Egyesítéséért) párt a Moldovában élő románok szavazataival megközelítette az USR-PLUS eredményeit.
A párt vezérét, George Simiont az Úz-völgyi incidens kapcsán ismerhetjük, amikor a felheccelt román szélsőségesek feldúlták a magyar katonasírokat.
A Funar és Vadim Tudor magyarfaló nacionalizmusát idéző, a kampányban a koronavírus-járvány súlyosságát tagadó megnyilvánulásokkal megütközést keltő párt sikere a vasárnapi választás kellemetlen meglepetése.
A kilenc százalékot közelítő országos eredményüket nagyrészt persze az alacsony részvételnek köszönhetik, mozgósítva elkötelezett szavazótáborukat, de sikerült becsatornázniuk a járványügyi korlátozások miatt elégedetlen választói tömegeket is.
Az egykor szebb napokat látott román szociáldemokraták az előzetes felmérések tükrében némi meglepetést okozó győzelmüket a törzsválasztóik hűségének köszönhetik,
a legtöbb óromániai megyében első helyen futottak be.
A kormányzó nemzeti liberálisok második helye komoly csalódás Ludovic Orban kormányfőnek, aki azonban még a választási fiaskó ellenére is megőrizheti a miniszterelnöki bársonyszéket.
Az RMDSZ megszerzett mandátumai nélkül aligha alakulhat stabil jobbközép kormány. Erre utalnak a szövetség vezető politikusainak első nyilatkozatai is.
Noha a kormányfő és a jobbközéphez kötődő Iohannis elnök sem megy a szomszédba némi magyarellenességért, a szocdemek és a szélsőséges nacionalisták tábora felé a magyar párt aligha képezheti a mérleg nyelvét.
Az RMDSZ kormánytagsága révén megakadályozhatja, hogy megvalósuljon a Székelyföld felosztását tervbe vevő közigazgatási reform, és elősegítheti, hogy javuljanak az elmúlt években a fagypont közelébe hűlő magyar-román államközi kapcsolatok.