Mi döntheti el a magyarországi választásokat?
A Metszetben ezúttal a jövő tavasszal esedékes magyarországi választások esélyeit vitatta meg Bordás Sándor klinikai pszichológus, Csonka Ákos politikai elemző, Gál Zsolt politológus és Sánta Szilárd újságíró.
Vendégeink kitárgyalták, hogy lehet-e még szó előrehozott választásról Magyarországon, tényleg az utóbbi másfél évtized legnagyobb kihívása előtt áll-e az Orbán-kormány. Arról is elmondták a véleményüket, hogy szerintük miért alakult át a magyarországi belpolitika 2024 tavasza óta, lehet-e hinni a közvélemény-kutatásoknak, és mi döntheti el a Fidesz és a Tisza közötti versenyfutást.
Bordás Sándor szerint semmi esetre sem lesz előrehozott választás, ugyanígy vélekedett Sánta Szilárd is.
Az újságíró hozzátette, bár Magyar Péter korábban felvetette az előrehozott választások lehetőségét, jelenleg ez egyáltalán nem téma, az ellenzéki vezetőnek nincs eszköze kikényszeríteni az idő előtti voksolást.
Gál Zsolt úgy fogalmazott, a nullához közelít annak az esélye, hogy 2026 tavasza előtt rendezzenek választásokat Magyarországon, így azt nagy valószínűséggel a rendes időpontban, jövő tavasszal rendezik majd. Csonka Ákos szerint semmi sem indokolja az idő előtti választás kiírását. A politikai elemző emlékeztetett, szemben Szlovákiával, ahol gyakran bomlanak fel ciklus közben a kormányok, Magyarországon a rendszerváltoztatás óta még nem került sor előrehozott választásokra.
Bár az első kérdés kapcsán nagy egyetértés mutatkozott a vitapartnerek között, annak megítélésében azonban, hogy miért és hogyan alakult át a magyar belpolitika az utóbbi egy évben, a meghívottak már eltérő álláspontokat fogalmaztak meg. Csonka Ákos hangsúlyozta, Magyar Péter felbukkanása kapcsán nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Fidesz már tizenöt éve kormányoz, és ez szükségképpen azzal jár, hogy sokakban felmerül a változás igénye. Az elemző hozzátette, a magyar politikában azonban továbbra is két, nagyjából azonos súlyú tábor van, a választásokat azok döntik el, akik nem kötődnek szorosan sem a jobb-, sem a baloldalhoz. Az elkötelezett táborok között minimális az átjárás – húzta alá Csonka.
Sánta Szilárd kiemelte, Magyar Péter feltűnése, s az, hogy a Fideszből jött, átrendezte a Csonka Ákos által leírt két nagy tábor erőviszonyait.
Az újságíró ugyanakkor hozzátette, bár a felmérések erre utalnak, továbbra is kérdéses, hogy Magyar Péternek sikerül-e teljes mértékben leváltania az ún. óellenzéket.
Bordás Sándor Magyar Péter feltűnése kapcsán keményen fogalmazott, szerinte ezáltal Magyarországon az ideológiát felváltotta a patológia. Bordás szerint nagy kérdés, ilyen személyiséggel hogyan tudott a magyar politika közegében ekkorra támogatottságra szert tenni Magyar. A pszichológus szerint a Tisza gyors megerősödésére a Fidesz is okot adott a kegyelmi botránnyal és a Schadl-Völner-üggyel.
Gál Zsolt szerint mindenképpen új fejlemény, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt az elmúlt egy év nagy részében képesnek bizonyult a közélet tematizálására.
A politológus aláhúzta, 2010 óta ilyen tartósan még egytelen ellenzéki pártnak sem sikerült, s egyes közvélemény-kutatások tanúsága szerint a Tisza jelenleg egymagában népszerűbb, mint a Fidesz. Az elmúlt 15 évben ilyen felmérést nem láthattunk – emlékeztetett a politikai elemző hozzátéve, hogy ezáltal kétszereplőssé vált a verseny, amely rendkívül negatívan érinti a kisebb pártok esélyeit. Gál a politikai átrendeződés legfőbb okát abban látja, hogy Orbán Viktor másfél évtizedes kormányzása idején soha korábban nem volt olyan válságos a magyar gazdaság helyzete, mint jelenleg.
Csonka Ákos hangsúlyozta, fenntartásokkal kezeli azokat a felméréseket, amelyek Magyar Péter személyes népszerűségére vonatkoznak. Szerinte a Tisza elnöke tipikus megtestesítője annak, amit a balliberális oldal nem kedvel a Fidesz körüli világban.
Magyar jól példázza azokat, akik a hatalmon lévő párthoz érdekből dörgölőznek és élvezik a pozíciójuk előnyeit – tette hozzá Csonka. Az elemző szerint ugyanakkor Magyar Péter pozícióját erősíti, hogy az ellenzéki szavazók benne látják azt a vezetőt, aki képes lehet leváltani Orbán Viktort.
Sánta Szilárd szerint Magyar feltűnésében nagy szerepe van a véletlennek. Az első, nagy figyelmet kiváltott interjújában még nem mutatott politikai tudatosságot. Sánta szerint a Tisza Párt vezetője annak köszönheti a sikerét, hogy professzionálisan kommunikál a közösségi médiában, és eddig a Fidesz mögötti kommunikációs gépezet sem találta rajta igazán a fogást. Az újságíró hozzátette, a Fidesz eddig mindig rugalmasan tudott reagálni a kihívásokra, és ez most sem zárható ki.
Bordás Sándor a Tisza előnyét mérő felmérések kapcsán felidézte Churchill elhíresült mondását, hogy azoknak a statisztikáknak hisz, amelyeket ő hamisított meg. Borzalmasnak nevezte, hogy a magyar ellenzék Brüsszelbe rohangál eligazításért.
A pszichológus szerint megdöbbentő az is, hogy az a politikus lehet az ellenzék vezetője, aki verte és lehallgatta a feleségét és a gyermekei szóba sem állnak vele. Mint mondta, nagyon kétségbe esne, ha véletlenül mégsem Churchillnek lenne igaza, és valósak lennének a Tisza előnyét mutató számok. Bordás Sándor szerint a fő kérdés az, hogy a magyar választók tudnak-e érett személyiségként döntést hozni. Egy év múlva lesznek a választások Magyarországon, egy év még hosszú idő, reagált Sánta Szilárd, a felmérésekben mutatkozó jelenlegi állás egyelőre nem határozza meg a jövő tavaszi eredményeket. Rengeteg olyan dolog történhet még a következő egy évben, amely alapvetően határozza meg az erőviszonyokat – húzta alá az újságíró.
Gál Zsolt szerint Magyar Péter támogatói, akik korábban a baloldali, liberális pártok szavazói voltak, nem a politikus személyiségébe „szerettek bele”, hanem „legalább elvi lehetőséget” látnak benne, hogy megverheti Orbán Viktort.
Gál hozzátette, nemcsak Magyar Péter, Orbán Viktor személyisége is ellentmondásos azok körében, akik nem támogatják. Orbán tizenöt éve van hatalmon, de a kormányzati munkájából sok tekintetben hiányzik a teljesítmény – vetette fel a politikai elemző, de egy dologban kétségkívül sikeres, mégpedig abban, hogy választásról választásra meg tudta tartani a hatalmát – mondta Gál, aki szerint Magyar Péter jó időben volt jó helyen, és az érlelődő elégedetlenség közepette robbant be a magyar politikába.
Bordás Sándor szerint nem igaz, hogy nem ért el eredményeket a magyar kormány az előző években, elég csak a kulturális örökség megőrzésére, a vidéki városok életszínvonalára, felújítására gondolni.
A pszichológus nagy problémának tartja, hogy személyiségek küzdelmévé egyszerűsödött le a magyar politika, és a választók nem annak alapján döntenek, milyen megoldásokat kínálnak a pártok az ország problémáira. Nem lehet tudni, Magyar Péter mit tenne az egészségügyben, vagy akár a szociális szférában – tette hozzá Bordás, aki szerint Orbán Viktor mára világviszonylatban is megkerülhetetlen politikussá vált.
Csonka Ákos kiemelte, a legutóbbi Partizán-interjúban jól megmutatkozott, hogy Magyar Péternek szakpolitikai kérdésekre nincsenek konkrét válaszai.
A bizonytalan választókat ezekkel az üzenetekkel aligha lehet megszólítani, és ez eldöntheti a választást – húzta alá a politikai elemző, hozzátéve, a Fidesznek ezzel szemben nagy erőssége a politikai kommunikáció, a témák napirendre emelése. Sánta Szilárd szerint a Fidesz kommunikációs gépezete egyszerre több dologgal próbálkozik. A Pride ügyét például olyan aknának szánják, amelyre rálépve Magyar Péter biztosan veszít szavazókat, hiszen a Tisza tábora megosztott a kérdésben. A Fidesz számára az is előnyös, ha a téma felszínen tartásával a kisebb ellenzéki pártok a Tisza ellenében újra megerősödnek – tette hozzá az újságíró. Sánta leszögezte, a kommunikációs csatáktól aligha lesz élhetőbb az ország. Az újságíró az 1990 utáni magyar politikai kommunikáció mélypontjának nevezte Magyar Péter és Menczer Tamás elhíresült csörtéjét a pécsi gyermekotthon előtt, és a következő egy évben nagyon durva kampányra számít, ami igazából senkinek nem lesz jó. A gazdasági helyzetnek döntő szerepe lesz abban, hogyan alakul majd a választás, véli Sánta Szilárd.
Gál Zsolt emlékeztetett, Orbán Viktornak az elmúlt tizenöt évben regionális összevetésben is kiemelkedő esélye volt a stabil kormányzásra, de nem igazán élt a lehetőséggel.
A politológus szerint Közép-Európa országaiban megfigyelhető, hogy az autoriter pártok szavazóit, akik jellemzően vidékiek és alacsonyabban iskolázottak, nem szakpolitikai programokkal, hanem érzelmi alapon lehet megszólítani. A kampányok középpontjába ezért a félelem, vagy éppen a biztonság kérdése kerül. A politológus megjegyezte, Magyar Pétert csak a kisebbik rossznak tartja, úgy érzi, Magyarország elveszett. Lassan ötven éve a húzd meg, ereszd meg gazdaságpolitika folyik az országban. A politikusok, ha nyerni akarnak, ígérgetnek, kormányra kerülve pedig osztogatnak, de ha beüt a válság, azonnal jön a megszorítás. Ebből a politikából nem látom a kiutat – szögezte le a politológus.
Egy ennyire hosszúra nyúló kormányzás után egyáltalán nem magától értetődő, hogy 2026-ban szabad, minden szereplő által elfogadott választásokat tartanak, vetette fel Sánta Szilárd.
Az újságíró szerint fontos, hogy a választások eredményét utólag mindenki elfogadja. Magyar Péter számára az egyik legnagyobb kihívás az lesz, ki tud-e állítani 106 ütőképes jelöltet az egyéni választókerületekben. Ha az erőviszonyokat nézzük, az ellenzék vezetője nehezített pályán mozog – húzta alá az újságíró.
Bordás Sándor emlékeztetett, 2010-ben, amikor a Fidesz átvette a kormányzást, az ország az államcsőd szélén állt. A pszichológus szerint a Fidesz az elmúlt években sokat tanult a kommunikációból, ez lehet a garanciája egy újabb választási győzelmének.
Bordás leszögezte, úgy érzi, a magyar nép elég bölcs ahhoz, hogy jól döntsön, és ne engedje hatalomra jutni Magyar Pétert. A választásokon az lesz a kérdés, hogy a nemzeti identitás elvesztését vagy megerősítését akarják-e az emberek – tette hozzá a pszichológus.
Gál Zsolt korábbi megszólalására reagálva Csonka Ákos Széchenyi szavait idézte fel, Magyarország nem volt, hanem lesz. Európa, s benne a német gazdasági problémákat a térség minden országa megérzi, s nem érzékeli, hogy Magyarország a régión belül gazdaságilag leszakadt volna.
A különböző világnézetű felvidéki személyiségeket egy asztalhoz ültető műsorunk, a Metszet májusban folytatódik. Vendégeinkkel a Magyar Szövetség által meghirdetett lokálpatrióta program elemeit, a magyar érdekképviselet esélyeit járjuk körül.
Megjelent a Magyar7 2025/15-16. számában.
