HUNOR-Magyar Űrhajós Program
Száz jelentkező jutott tovább a válogatóból. Az első szűrőn továbbjutott jelentkezők közül 86 férfi és 14 nő.

A jelentkezési határidő lezárásáig, 2022. január 31-ig több mint 240 érvényes pályázat érkezett a HUNOR (Hungarian to Orbit) - Magyar Űrhajós Programra, közülük az első értékelést követően 100 jelentkező jutott tovább a kiválasztási folyamat során - közölte Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa hétfőn Budapesten.
Ezzel párhuzamosan zajlik a tudományos program kiválasztása, amelynek során több magyar fejlesztésű műszer és tudományos kísérlet beazonosítása történt meg"
- tette hozzá a miniszteri biztos.
A miniszteri biztos kitért arra is, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Energiatudományi Kutatóközpont (EK) közös felhívást tesz közzé az emberi részvétellel megvalósuló űrrepülési tervek benyújtására. A felhívás keretében tudományos és technológiai kísérleteket, ötleteket, demonstrációs és ismeretterjesztő tevékenységre vonatkozó javaslatokat lehet benyújtani, amelynek részleteiről az EK fog felvilágosítást adni.
Sztáray Péter biztonságpolitikai államtitkár felidézte, hogy a kormány 2021-ben fogadta el Magyarország első űrstratégiáját, ennek prioritásai az első magyar kereskedelmi műhold felbocsátásától és a kapcsolódó földi szegmens fejlesztésétől kezdve az űrkutatás oktatási pillérének erősítésén át az űrkutatással kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekben való aktívabb részvételig terjednek. Kiemelte, hogy a stratégia fő célja ember kijuttatása az űrbe.
A közel 100 millió dolláros magyar űrhajós program a kormánynak a gazdasági újjáépítéssel is összefüggő stratégiai célkitűzései közé tartozik. Fontos, hogy a magyar tudományt és az iparfejlesztést is támogassák ezzel a programmal - hangsúlyozta az államtitkár, aki elmondta, hogy várhatóan a kiválasztási folyamat végén, 2024 első félévében indulhat magyar kutató űrhajós a nemzetközi űrállomásra.
Maróth Miklós, az ELKH elnöke a sajtótájékoztatóan kiemelte: az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat stratégiai célja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs szektor egyik legjelentősebb szereplőjeként tudás-, kompetencia- és infrastruktúra-központként vegyen részt a hazai és a nemzetközi űrkutatásban
Horváth Ákos, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) főigazgatója felidézte, hogy az EK-ban már a hetvenes évek óta foglalkoznak űrkutatással, amelynek eredményeként már csaknem száz magyar eszköz jutott fel a világűrbe. Példaként említette a Pille sugárzásmérőt, amelynek újabb változatát is szeretnék elkészíteni a program során.
A HUNOR kutatási és technológiai alprogramja olyan kutatási területeket tartalmaz, amelyek napjaink ember által megvalósított űrrepülésében az élvonalba tartoznak, s emellett olyan kulcstechnológiákat alkalmaz, amelyek nélkülözhetetlenek a jövőbeli, hosszú távú űrutazások megvalósításához - mondta el Zábori Balázs, az EK űrkutatási mérnöke, a HUNOR - Magyar Űrhajós Program projektvezetője.
- részletezte Zábori Balázs.