A marosvásárhelyi szavazólap-égetés: röhejes lejáratási kísérlet vagy pofátlan választási csalás
"Marosvásárhely mellett egy hulladéklerakatban egy teljes zsák kidobott és részben elégett magyarországi választási szavazólapra bukkantak." - írta meg csütörtök reggel a frissen alakult transtelex.ro hírportál. Ebben az egy mondatban benne is van nagyjából a történtekkel kapcsolatos összes biztos információ. A többi már csak találgatás!
A magyar ellenzéki sajtó csütörtök reggel óriási bombaként hozta a hírt, hogy a Marosvásárhely mellett talált, félig elégetett szavazólapok a kormánypártok választási csalásának bizonyítékai, hiszen a megpörkölődött lapokon világosan látszik, ellenzéki szavazatokat próbáltak megsemmisíteni ismeretlen tettesek. Márki-Zay Péter közösségi oldalán a rá oly' jellemző teatralitással egyenesen azt írta:
A baloldal kormányfő-jelöltje ezt követően az összes, határon túlról érkező levélszavazat megsemmisítésére szólította fel a Nemzeti Választási Irodát, amely időközben hivatalos feljelentést is tett a magyar rendőrségen. Úgy tudni, az üggyel a román hatóságok is foglalkoznak.
Az ellenzéki összefogás később, közösen is követelte a határon túli levélszavazatok megsemmisítését.
Mielőtt nekilátnák a máglya megrakásának, néhány furcsaságról azért mindenképp érdemes beszélnünk.
Bár az ellenzék mindent elkövetett, hogy a jogosnak vélt felháborodáshullám minél előbb partot érjen és elsöpörjön minden kétséget, lassacskán azért csak elkezdtek szállingózni azok a fontos kiegészítő információk, amelyek alaposan átrajzolták az első pillantásra (legalábbis nekik) egyértelműnek tűnő képet.
Nagyon érdekes például a szavazólapok felbukkanásának módja. Az ügyről beszámoló Transtelex szerint egy ismeretlen járókelő hívta fel az egyik helyi román(!) lap munkatársát azzal, hogy a Marosvásárhelyet Nyárádszeredával összekötő országút mentén, a Vásárhely "elővárosának" számító szinte színmagyar Jedd egy hulladéklerakatnak használt foghíjtelkén néhány zsákra bukkant, amelyből megpörkölődött szavazólapok kandikálnak kifelé.
Mit ad Isten, nem messze a tett helyszínétől él Parászka Boróka, finoman szólva sem jobboldali erdélyi újságíró. Adjuk át most neki a szót:
Tehát, forgalmas közút, intenzív rendőri jelenlét, még éjjel is sok mozgás, mégis, a választási csalók épp ezt a konspiráción kívül minden másra alkalmas területet választják arra, hogy megszabaduljanak az ellenzéki szavazólapoktól. Ahogy Parászka írja, "bátor" emberek. Vagy a világ leghülyébb összeesküvői...
Egy másik érthetetlennek tűnő tény, hogy a levélszavazatokon kívül semmi egyéb dokumentumot nem találtak a román hatóságok a helyszínen. A határon túli magyar levélszavazatok ugyanis kettő darab borítékból (egy az NVI-nek címezve, illetve egy másik, "belső" boríték), illetve három darab, a magyarországitól néhány apró részletben különböző dokumentumból állnak (listás szavazólap, népszavazási lap és egy személyes adatokat tartalmazó, ún. azonosító nyilatkozat).
Ne legyünk igazságtalanok, joggal merülhet fel a kérdés, mi van, ha csak a szavazólapot dobták ki, beraktak a helyére olyat, amelyiken a "jó helyre" került az iksz, a többi dokumentummal együtt pedig már el is küldték Budapestre. Ezzel viszont az a gond, hogy szakmányban kellene kinyomtatni hamis szavazólapokat egy ilyen akcióhoz, abban bízva, hogy a Választási Irodában senkinem tűnik fel, nem hivatalos szavazólapokat számol, ahogy az sem, hogy két darab, egyszer már lezárt borítékon keresztül jut el a szavazatig!
Magyarországra ugyanis az alábbi formában kell, hogy megérkezzen az érvényes levélszavazat:
A NVI-nek címzett boríték le van zárva, abban nincs semmi más csak a lezárt(!), a két választási lapot tartalmazó belső boríték, illetve az aláírt azonosító nyilatkozat (négy éve a határon túli levélszavazatok 15%-a érvénytelen volt az aláírás hiánya miatt).
Képzeljük el azt szerencsétlen választási csalót, akinek az a feladata, hogy a gáztűzhely felett állva levélszavazatok ezreit gőzölje meg, csak azért, hogy aztán sérülésmentesen visszazárhatóak legyenek a borítékok. Szavazatonként kétszer!
A Transzparens Újságírásért Alapítvány munkatársai szúrták ki, hogy az esetet a magyar nyilvánosság számára bemutató Telex.hu cikk valami furcsa és megmagyarázhatatlan oknál fogva február elsejei dátumozással bukkant fel a világhálón.
Dull Szabolcs, a portál főszerkesztője bővebben nem részletezett technikai hibával magyarázta a történteket, a transtelex.ro pedig azzal védekezett, már csak azért sem készülhetett előbb a cikk, mert a szavazólapokról készült fotókon egyértelműen az érvényes pártsorrend látható, azt pedig csak február 26-án sorsolták ki. Elfogadható érvelés, de tegyük hozzá, nincs olyan online szerkesztőségi rendszer, amely ne engedélyezné az utólagos képbeillesztést.
Mivel az ügy hátterét egyelőre nem sikerült felderíteni, mindenki csak találgatja, mi történhetett, így érdemes feltenni az ilyen esetekben leghasznosabb kérdést. Kinek állhatott érdekében az erdélyi választási csalás? A kormánypártoknak, amelynek támogatottsága 90% körül van a határon túli magyar szavazók körében, vagy annak az ellenzéki tömörülésnek, amelyik régóta hadakozik a határon túliak szavazati joga ellen?
Érdemes megnézni például, hány határon túli levélszavazat fut be a magyar országgyűlési választásokra!
2018-ban összesen 266 ezer levélszavazatot adtak le határon túli magyarok, ezekből 224 ezer volt érvényes. A szavazatok 15%-a tehát ment a kukába a fentebb részletezett okok miatt, sőt 2014-ben még ennél is több, 19%-uk. Ez a 200-250 ezres szám jellemző érték, idén ennél ugyan többre számítanak, de vélhetően 300 ezernél több levélszavazat most sem érkezik. 2018-ban a határon túli szavazók több mint 96%-a voksolt a Fideszre, semmi jele annak, hogy ez idén érdemben változna. Miért kellene hát ilyen ostobán befolyásolni a választások kimenetelét, amikor a határon túl egyébként is borítékolható (:D) a végeredmény?
Amíg erre a kérdésre nem tudunk logikus, értelmes választ adni, maradjunk annyiban, korai még temetni a magyar demokráciát.
