Rekordon az infláció, de mit várhatunk még?
Új rekordra gyorsult az euróövezetben infláció, áprilisban az éves inflációs ráta 7,5 százalékra emelkedett a márciusi 7,4 százalékról - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, amely a szlovák gazdaság számára is aggasztó adat.
Korábban már kiderült, Szlovákiában a márciusi pénzromlás a 10 százalékot is meghaladta, sőt a részletes adatok azt is megmutatták, a drágulás egyik meghatározó szereplője az élelmiszerek voltak, itt éves összehasonlításban 12 százalékos volt az áremelkedés, ebben leginkább a kenyér, tej, tojás, sajtok és az olajak árszínvonalának növekedése játszott közre.
Azóta sem derült ki, hogy pontosan milyen vállalatok fogják megtéríteni a komoly kiadásokat, hiszen idén 260 milliót, jövőre pedig több mint egymilliárd eurót szán a kormány az áremelkedések miatt nehéz helyzetbe kerülő emberek megsegítésére.
Fontos kérdésnek látszik, mit okoz mindez a szlovák gazdaságban, hiszen a társadalom széles csoportja küzd az emelkedő árakkal, s az alacsonyabb bérből élő gyermektelenek és a nyugdíjasokat sem érinti a kormány által ígért támogatás, amely egyébként is csak a nyáron érkezik, tehát az anyagi nehézségek addig csak növekednek.
Az európai adatok egyébként részben összecsengenek a szlovák számokkal, hiszen az árak gyorsabban emelkedtek az élelmiszerek, alkohol és dohánytermékek esetében, miközben a nem energetikai ipari termékek 3,8 százalékkal drágultak 3,4 százalék után, a szolgáltatások ára pedig 3,3 százalékkal nőtt 2,7 százalék után.
Az energiaárak éves növekedése lassult, de továbbra is rendkívül magas maradt, áprilisban 38 százalék volt a márciusi 44,4 százalékkal szemben. Az energia nélkül számítva az infláció áprilisban 4,2 százalékra emelkedett a márciusi 3,4 százalékról.
Szlovákiában továbbra is az élelmiszerek drágulása érinti leginkább a lakosságot, ez még a 10 százalékos átlagot is meghaladta márciusban, s így a kenyér, tej, tojás, sajtok és az olajak megvásárlása jelentősen megdrágult. Az üzemanyagok szintjén is továbbra is érződik a magas ár, más kérdés, hogy a lakosság jelentős része már hónapok óta Magyarországon vagy Lengyelországban tankol, ezzel pedig a hazai gazdaság is anyagi kieséseket szenved, nem beszélve a benzinkutakat működtető vállalatokról.
Az európai összehasonlításokból az látszik, a 2022-es év második negyedében is átlagon felüli pénzromlás várható, de az év végre elérhetünk a négy százalék köré. Tegyük hozzá, még ez is rendkívül magas arányú infláció, s mindez nagyban függ attól is, miként alakul az orosz-ukrán konfliktus.
