Nem eszik olyan forrón a konszolidációt
Az elmúlt héten bemutattuk a kormány által vázolt konszolidációs csomag legfőbb pontjait, de azóta kiderült, a finomhangolásra a vártnál is gyorsabban sor került. Okait a koalíción belüli feszültségekben, valamint a megszorítási intézkedésekre érkező reakciókban kell keresni.
Az elemzők egy része persze arra is kitért, hogy a vártnál is nagyobb csomag bemutatása azért következett be hamarabb, mint azt a kormányfő eredetileg ígérte, hogy teret adjon magának az engedményekre. Nyilvánvalóan szűkíteni fogják a megszorításokat, ezzel mintegy kedvezőbbre hangolják annak fogadtatását. Másrészt bizonyos intézkedések így is csak tavasztól lépnének hatályba, ahogy a tavaly bemutatott csomag kapcsán is történt, mert a felkészülésre több idő kell, mint három hónap.
A sajtó munkatársai előtt a Szlovákiai Szállodák és Éttermek Szövetsége, az Idegenforgalmi Szövetség és Dušan Keketi (SNS-jelölt) idegenforgalmi és sportminiszter Andrej Danko társaságában ugyanis széles mosollyal jelentették be, hogy a vendéglátásban és a szállodai szektorban is 5 százalék lesz az áfa. A kormány eredetileg 23 százalékos adót tervezett az ágazatban, de a tiltakozás annyira markáns volt, hogy az SNS elnöke az élére állt, s közölte, ezt nem engedheti meg magának az ország, amelyet szeretnének turisztikai és gasztronómiai szempontból is fejleszteni.
A tárcavezető szerint az alacsonyabb ágazati hozzáadottérték-adó tényleg az egyik legalacsonyabb lesz a térségben, hiszen „Lengyelországban 8, Csehországban 12, Magyarországon 5, Ausztriában 10 százalék a szálláshelyek adókulcsa. Hiszem, hogy ez javítja a versenyképességünket, az ágazati szövetségek számításai szerint 15 ezer munkahelyet mentünk meg ezzel a csökkentéssel. Emellett a helyi önkormányzatok idegenforgalmi adóból származó bevételeit is növeli” – mondta Dušan Keketi idegenforgalmi és sportminiszter.
Nem sokkal ez után jött egy újabb előre várt bejelentés, amely lényegében a pénzügyminiszter saját magának bevitt brutális ütésének is felfogható. „A könyvek, a napilapok, a magazinok, valamint az elektronikus és hangoskönyvek áfája is 5 százalék lesz. Ezek eredetileg a megemelt, 23 százalékos adókulcs alá tartoztak volna, de ezt képviselői javaslatra csökkentettük” – közölte Ladislav Kamenický (Smer-SD) pénzügyminiszter a parlament múlt csütörtöki kérdések órájában.
Ezzel lényegében elismerte, hatalmas butaság volt a bő egy héttel korábbi kijelentése, amikor is egy kutatásra hivatkozva a könyvek vásárlását a gazdagabb társadalmi rétegekhez kötötte.
Az ellenzék és a sajtó ki is használta a szerencsétlen mondata által okozott helyzetet, és Kamenický most dolgozhat azon, ne kerüljön Dankóval egy súlycsoportba a parlamenti kérdések órájában és az újságok kommentáraiban. Annyiban azért visszavágott, hogy nagyon oda fog figyelni arra, milyen mértékben csökkentik a kiadványok fogyasztói árát a nagy könyvesbolthálózatok az adócsökkentés vonatkozásában. „Mindent tőlem telhetőt megtettem, és megvárom, mit fognak lépni a könyvesboltok, alacsonyabbak lesznek-e az árak 10-20 százalékkal” – mondta a pénzügyminiszter a parlamentben.
Mindez természetesen csak mellékszál, de egyértelműen mutatja, a legnagyobb kormánypárt nincs nagyon eleresztve pénzügyi szakemberekkel, akik a miniszter mellett az adott témát vinni tudnák. A Smer ugyanis politikai kezdetei óta inkább a jogászok pártja, semmint a gazdasági szakembereké.
Az már más kérdés, mennyire tudja a Smer vagy éppen Robert Fico miniszterelnök kezelni a Hlas és az SNS közti feszültséget, amely tovább élesedik, ezúttal az egészségügyi tárcavezető ellen vannak kifogásai Danko pártjának.
Nem az átlagpolgár, az biztos. A pártok közül az SaS és Matovičék használják ki legjobban a gazdasági megszorításokban rejlő politikai tőkét. Nagy kérdés, hogy a korábbi kormányfő és pénzügyminiszer mennyire tűnik hitelesnek az elmúlt évek mutatványai után a megmondóember szerepében.
A tisztánlátás érdekében fontos lenne azt is nyíltan kommunikálni, hogy az ilyen átfogó megszorító csomag nem csupán a legszegényebbeket érinti hátrányosan, hanem mindenkit, és tény, hogy a lakosság jelentős része (nem csak a legszegényebbek) nincs felkészülve a nagyobb kiadásokra.
Ebben az esetben pedig az államnak kellene segítenie, programokkal, pályázatokkal, támogatásokkal, edukációval, de az az igazság, hogy kormányoktól függetlenül csupán ideológiai vagy politikai megfontolásból érkező döntéseket látunk, ami nem segít a családi költségvetések tervezésekor. A kiszámíthatóság hiánya miatt az anyagi biztonság még mindig csak a szűkebb csoportok kiváltsága ebben az országban.
Megjelent a Magyar7 2024/40. számában.
