Milyen volt tavaly a konszolidáció?
A szlovák közpénzügyek rossz állapota és a viszonylag kedvező gazdasági környezet miatt már tavaly szükség lett volna jelentős költségvetési konszolidációra – ez azonban nem valósult meg. A 2024-es költségvetés teljesítésének hosszú távú hatása az államháztartás egészségére minimális volt, a tartós konszolidációs erőfeszítés pedig enyhén negatív értéket mutatott – hívta fel a figyelmet a Költségvetési Felelősségi Tanács (RRZ) a deficitre és államadósságra vonatkozó tavaszi értesítéshez fűzött kommentárjában, amelyet csütörtökön tett közzé a Szlovák Statisztikai Hivatal.
A közszféra hiánya tavaly elérte a bruttó hazai termék (GDP) 5,3%-át, ami 0,1 százalékpontos éves növekedést jelent. A fiskális tanács emlékeztetett: 2024 elején még 6,1%-os hiánnyal számoltak, amelybe azonban beletartoztak a kormány által tervezett katonai technikai szállítások is.
– közölte a tanács. Hozzátették: ezek a megtakarítások csak ideiglenesek, és a jövő évek deficitjeiben fognak megjelenni.
A tanács arra is rámutatott, hogy a 2024-re vonatkozó költségvetési beállítások és a tavalyi évben elmaradt, tartós szerkezetátalakítás következtében az ún. strukturális – tehát tartós – hiány jelentősen, 4,2% GDP-arányos szintre nőtt, ami éves szinten 0,9 százalékpontos emelkedés.
Az RRZ szerint a 2024-es eredményt különféle ideiglenes és tartós intézkedések befolyásolták, amelyek javították az általános egyenleget és részben enyhítették a strukturális hiányt is. Az ideiglenes intézkedések közé tartozott a második nyugdíjpillér hozzájárulási rátájának csökkentése, az egészségügyi járulékok átmeneti emelése, valamint a bankokra kivetett rendkívüli járulék bevezetése.
A tartós intézkedések közé sorolták a fogyasztási adók emelését, a vállalati adólicencek visszavezetését, valamint az önkormányzatok által bevezetett ingatlanadó-emeléseket. Ezen intézkedések összesített pozitív hatása a strukturális hiányra 1,2% GDP volt.
Ez a pozitív hatás azonban a tanács szerint nem eredményezett összességében javulást a hiányban – beleértve a strukturális hiányt is –, mivel nem ellensúlyozta a korábbi költségvetési beállításokat, ráadásul új, negatív hatású, tartós intézkedések is születtek. Ilyenek voltak például a teljes értékű 13. havi nyugdíj bevezetése, egy új minisztérium létrehozása, valamint az egészségügyi kiadások emelése – sorolta a tanács.
„A 2024-es államháztartási eredmény hatással lesz a következő évekre is, amelyek során folytatni kellene a konszolidációt. Mivel a tavalyi eredmény gyenge volt, a konszolidációnak koncentráltabban és rövidebb idő alatt kell megvalósulnia” – értékelte Ján Tóth, a költségvetési tanács elnöke.
