Kihasználni a lehetőségeket
A Vidék jövője – jövő vidéke címmel szakmai fórumot tartottak Kassán a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. kassai regionális képviselete és Magyarország kassai főkonzulátusa szervezésében.
A szakmai fórum megnyitóján Mihók Gábor, a CED kassai regionális képviselője megállapította, hogy miképpen fog kinézni a jövő vidéke, nagyban függ attól, hogyan tudják a régióban élő településvezetők, intézményvezetők, szervezetvezetők kihasználni azokat a forrásokat, amelyek jelenleg a rendelkezésükre állnak. Azért szervezték a rendezvényt, hogy átadják az ezzel kapcsolatos információkat, elmondják, milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy nagy érdeklődés mutatkozott a szakmai fórum iránt.
Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzulátusának főkonzulja hangsúlyozta, Magyarország kormánya mindig a konnektivitás, a párbeszéd, az együttműködés elvét hirdeti.
– Úgy gondoljuk, hogy Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha a világpolitika minden szereplőjével kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésre törekszik. És ezt nem azért tesszük, mert ilyen kedvesek és jószívűek vagyunk, hanem azért, mert az országnak ez az érdeke. A kapcsolatokból mi is hasznot remélünk, legyen az kulturális, társadalmi, gazdasági haszon, vagy akár valamilyen termék – fejtette ki.
Hetey Ágota megjegyezte, ez azonban nemcsak a nagyvilágra, hanem a szűkebb környezetünkre, a Kárpát-medencére is igaz. Meggyőződésük, hogy minden kihívással egyszerűbb megbirkózni, ha összefog a szomszéd a szomszéddal, legyen szó a biztonságpolitikáról, a migrációról, a konzervatív, hagyományos értékek képviseletéről vagy a gazdaságról. Ez utóbbi területen mutatkoznak meg leginkább az összefogás kedvező hatásai.
A határon túli gazdaságfejlesztési programok sem a jótékonykodásról szólnak.
– Profitálunk abból, hogy a határ mindkét oldalán lévő magyar vagy éppen nem magyar cégek erősebbek lesznek. Adnak, vesznek, kifizetik a munkavállalóikat és a határ mindkét oldalán nő a gazdasági siker. Ebben mi érdekeltek vagyunk. Azt gondolom, ezzel eljutunk oda is, hogy összenő, ami összetartozik. Sok száz éves kereskedelmi kapcsolatok indulnak újra, vagy újra köttetnek, és teljesen átjárják a Kárpát-medencét, mint egy kapilláris. Igaz, ezeken a kapillárisokon minden más is áramlik, eszmék, értékek és barátságok – mondta a főkonzul.
Apró Adrienn, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. exportfejlesztési igazgatója fontos és aktuális témának nevezte a közvetlen uniós források és más pályázati lehetőségek kihasználását.
– Minden pályázat egy lehetőség. Ezek a források teszik lehetővé számunkra, hogy anyagi és szakmai hátteret biztosítsunk a fejlődéshez, az innovációhoz, valamint a határ menti régiók versenyképességének és ezáltal megtartó erejének a növeléséhez – hangsúlyozta.
– Arra buzdítom önöket, keressék a CED képviselőit, segíteni tudunk önöknek, és érdemes ezt a párbeszédet folytatni – mondta.
A szakmai fórum keretében megtartott előadásoknak köszönhetően a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek képviselői részletes tájékoztatást kaptak a közvetlen uniós források elérésének lehetőségeiről. Cseke Bence, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) vezető önkormányzati tanácsadója és projektmenedzsere a szervezet létrehozásának okait és működését vázolta fel, kollégája, Littvay-Kovács Áron tanácsadó, projektmenedzser pedig az uniós forrásokat és a jelenlegi pályázati lehetőségeket ismertette részletesebben.
A résztvevők arról számoltak be, hogy hasznosnak tartják a hasonló szakmai fórumokat, hiszen az információk mindig jól jönnek, a különféle pályázatokat pedig szinte elengedhetetlennek tartják ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, illetve fejlődni tudjanak.
Horváth Tibor, a zöldség-gyümölcs nagykereskedéssel, illetve savanyúságok gyártásával foglalkozó HORTI Kft. tulajdonosa már több hasonló rendezvényen is részt vett. Amellett, hogy a CED segítséget nyújt az üzleti partnerek keresésében, rendszeresen tájékoztat az újdonságokról, illetve az új pályázatokról. Emellett ezek a rendezvények lehetőséget adnak arra, hogy találkozzanak a környékbeli vállalkozókkal, eszmét, tapasztalatokat cseréljenek és tájékozódjanak arról, mi újság a piacon.
A pályázati lehetőségekről szólva kiemelte, szükség van rájuk, hisz nagy lökést adhatnak a vállalkozásfejlesztésben.
– Ezek segítik a vállalkozókat, akik előre szeretnének haladni, hogy merjék megtenni azt a bizonyos lépést, ha van egy jó gondolat a fejükben. Hogy saját példát említsek, már egy ideje szerettünk volna Magyarországon is céget alapítani, de valahogy soha nem volt merszünk megcsinálni. Egy pályázatnak köszönhetően sikerült – mondta.
Mint kifejtette, 2007 óta foglalkoznak zöldség és gyümölcs nagykereskedéssel, illetve savanyítással. Székhelyük és telephelyük Kassán van, savanyúkáposzta-gyártó üzemük pedig az Eperjes melletti Berzenke községben található. Terjeszkedni szerettek volna Magyarországra, és négy évvel ezelőtt sikeresen pályáztak egy határon átnyúló Interreg-pályázaton, aminek köszönhetően azóta Hidasnémeti községben is van egy gyáruk.
– Igaz, a kezdet nagyon nehéz volt, általában minden nehezen indul be. De most már ott vagyunk a piacon, remélem, ott is tudunk majd fejlődni, növelni a forgalmat.
Drenko Oszkár kuntapolcai magánvállalkozó már több mint 25 éve tevékenykedik a mezőgazdaság területén, elsősorban juhtenyésztéssel, sajtkészítéssel foglalkozik.
– Ez a fő termékünk, amit szeretnénk a járás és a megye területén kívülre is elvinni. Ezért is jöttünk ide, meg információért. Már többször voltunk a CED rendezvényén, ez a találkozó is hasznos volt – mondta.
Hozzátette, van egy régi gazdasági udvaruk, tulajdonképp egy kúria, ennek egy részét szeretnék visszaállítani korábbi állapotába, felújítani. Erre a Kisprojekt Alapnál szeretnének pályázni.
– Próbáljuk a dolgokat rendbe hozni és fejleszteni, de elég nehéz. A hazai termékeket, bár van rájuk kereslet, mégsem tudjuk olyan áron eladni, mint szeretnénk.
A másik dolog, hogy nincsenek megfelelő mezőgazdasági támogatások a szlovák állam részéről, hogy tudnánk konkurálni a nyugati országokkal. Amik vannak, nagyon hosszadalmasak, elhúzódnak, visszadobják őket, egyszerűen nem effektívek.
– Az egyik nagy gond, hogy nincs megfelelő támogatás. A másik, hogy egyre kevesebb ember akad a régióban, aki ért hozzá, vagy aki egyáltalán dolgozni akar ebben az ágazatban – tette hozzá.
Megjelent a Magyar7 2024/40. számában.
