Hasznossá tehető a bio hulladék – 2023-tól a fővárosban kötelező lesz a szeparált gyűjtése
Bár a környezettudatos életmódra már egyre többen odafigyelnek tájainkon is, még mindig nem elegen - még mindig nagyon sok szemetet termelünk. A fővárosban például minden egyes pozsonyira évente 120 kilogramm konyhai hulladék jut. Ez azt jelenti, hogy mintegy 90 háztartás – már ha szelektív módon gyűjtené a szemetet – ún. bio hulladéka elegendő lenne egy hektárnyi termőföld tápanyaggal való gazdagítására. A fővárosban a konyhai hulladékból évente akár 16 ezer tonna komposztot is nyerhetnénk, ami 534 hektár földet tehetne termékenyebbé.
Legkésőbb jövő év januárjától Pozsony egész területén kötelező a konyhai hulladék gyűjtésének a bevezetése, ezért a főváros úgy döntött, az egyes városrészekben fokozatosan vezeti be a bio hulladék gyűjtését. Eddig hét városrész kapcsolódott be a gyűjtési rendszerbe, Lamacs, Pozsonybeszterce, Károlyfalu, Hidegkút, Dévényújfalu, Dévény és Ligetfalu, jelenleg a ruzsinói városrész bekapcsolása zajlik, szeptember végéig pedig az Újvárosban, Récsén és az Óvárosban is megindul a bio hulladék szeparált gyűjtése és elszállítása. A többi városrészben az év végéig vezetik be a konyhai hulladék kötelező szeparált gyűjtését.
A konyhai bio hulladék szeparált gyűjtésének a célja az ilyen típusú hulladék csökkentése, illetve a vegyes települési hulladékból való eltávolítása.
A konyhai hulladék - szeparált gyűjtése esetén - újrahasznosítható, az ételmaradékok hatékony felhasználásával nemcsak fenntartható elektromos áramhoz jutunk, hanem értékes komposzthoz is, amely szerves trágya formájában visszakerül a talajba, és tápanyagokkal gazdagítja azt. Ezáltal megnövekszik a talaj termékenysége, vízmegtartó képessége, a biológiai sokféleség minősége, és így a talaj több szenet is képes visszatartani.
A főváros bio hulladékának szeparált gyűjtésével és a komposztálással évente több mint 23 400 tonna szén-dioxid szivárgásának vesszük elejét a talajból a levegőbe: ez a mennyiség körülbelül 4600 autó - egész éves folyamatos vezetés esetén történő - szén-dioxid-termelésének felel meg.
Eddig a főváros hét városrészében vezették be a konyhai hulladék szeparált gyűjtést. A főváros adatai szerint az átlagos részvétel a családi házak esetében közel 91%-os, a lakóházak esetében pedig mintegy 57%-os.
A projekt indulásától, 2021 októberétől 2022 júniusának végéig összesen 765 tonna konyhai hulladékot gyűjtöttek össze.
A rendszerbe elsőként bekapcsolódott Lamacs városrészben például az elemzett lakóházi hulladékminta közel 89%-a volt konyhai hulladék, több mint 7%-a kerti hulladék, hozzávetőleg 0,5%-a volt csak nem lebomló hulladék, a többit a komposztálható zsákok tették ki. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált hulladék aránylag nagy tisztaságot mutatott.
Ezek kiosztásáról a www.olo.sk honlapon lehet tájékozódni, de telefonos értesítést is kapnak erről a családi házakban lakók, bérházak esetében pedig a bérházhoz közeli elosztópontokon vehetik majd át azokat a lakástulajdonosok a meghatározott időben. A lakók arról is tájékoztatást kapnak, hogy mi számít bio hulladéknak és mi nem, illetve hogyan kell a konyhai hulladék gyűjtését elvégezni.
Azokon a településeken, ahol már több mint egy éve folyik a konyhai hulladék szeparált gyűjtése, a polgármesterek arra panaszkodnak, hogy az drága és nem hatékony. A szakemberek szerint azonban csak a helytelenül beállított és a lakosok számára kényelmetlen rendszer drágítja meg a szeparált gyűjtést, ennek az eredménye az alacsony bekapcsolódás is, írja az euractiv.sk portál.
Tavaly január óta működik a szeparált konyhai hulladékgyűjtés Szlovákiában. 2021 júliusában ért véget az átmeneti időszak, amely alatt a környezetvédelmi tárca ellenőrzése nem szabott ki bírságot, és az év végén véget ér a két legnagyobb város, Pozsony és Kassa számára is a kivétel, amit azért kaptak, mert van létesítményük a hulladék energetikai hasznosítására. Ez azt jelenti, hogy 2023 januárjától kivétel nélkül egész Szlovákia területén megindul a bio hulladék szeparált gyűjtése.
A Hulladékipari Szövetség (ZOP) a közelmúltban 103, összesen 1,9 millió lakosú település és város kérdőívei alapján közölt elemzést a gyűjtés sikerességéről. Az elemzés kimutatta, hogy
a biológiailag lebomló konyhai hulladék szeparált gyűjtése pénzügyileg költséges.
A szeparálás sikeressége mindössze 12 százalékos volt, ami tavaly lakosonként nagyjából 11 kilogrammot jelent, miközben a konyhai hulladék mennyiségét lakosonként évi 100 kilogrammra becsülik. Ekkora mennyiség begyűjtése nem lehetetlen feladat. Például az észak-olaszországi Pármában lakosonként évente 105 kilogramm konyhai hulladékot gyűjtenek össze.
De lássuk az adatokat. Egy tonna összegyűjtött konyhai hulladék átlagos ára a szlovákiai településeken 342 euró. Összehasonlításképpen: egy tonna települési hulladék összegyűjtése és feldolgozása mindössze 70 euró körüli összegbe kerül.A Hulladékipari Szövetség azt állítja, hogy a magas begyűjtési költségek miatt sok településen alacsony az elszállítás gyakorisága, ami főleg a nyári hónapokban jelent problémát, mert a hulladék a tárolókonténerekben rothad és bűzlik.
A menejodpadu.sk portál szerint
a helytelenül beállított és a lakosok számára kevésbé kényelmes begyűjtési rendszer drágítja meg a konyhai hulladék szelektív gyűjtését,
aminek eredménye az alacsony hatékonyság és a kis mennyiségű konyhai hulladék szelektív összegyűjtése, miközben a költségek nagy része kötött. Ezért logikus, hogy a rendszer nagyobb hatékonyságot hozó megváltoztatásával minden további begyűjtött tonnával csökkennek az egy tonna hasznosított hulladékra eső üzemeltetési és beruházási költségek, állítja a portál, amely szerint nem elegendő a szemétkosarak és komposztálható zacskók kiosztása. Az is fontos, hogy az önkormányzat hogyan kommunikálja a gyűjtést a lakosokkal.
Egy megfelelően felállított kampány drasztikusan növelheti a lakosság gyűjtési hajlandóságát, és ezzel együtt az összegyűjtött hulladék tisztaságát is.
A gyűjtés sikerét befolyásoló további tényezők a helyi önkormányzat egyértelmű utasításai, a rendszeres elszállítás, az ellenőrzési rendszer felállítása vagy az ösztönzőleg megszabott díjak.
Az egyenlet következő változóját a hulladékfeldolgozó létesítmények képezik. Az önkormányzatoknak két lehetőségük van – vagy a komposztáló, vagy a biogáz állomásokra szállítják a konyhai hulladékot. A feldolgozó létesítmények hiánya sokáig érvül szolgált az önkormányzatok és érdekképviseletek számára a biológiailag lebomló konyhai és éttermi hulladékok (BRKO) gyűjtése bevezetésének elhalasztása mellett.
Amint arról nemrégiben az odpady-portal.sk portál is beszámolt,
Szlovákiában még mindig nincs elég belőlük, és gondot jelent nem megfelelő eloszlásuk is az ország területén.
Szlovákiában több mint 100 biogázállomás működik, ezek többsége azonban csak a kertekből és parkokból származó zöldhulladékot képes feldolgozni.
Komposztáló üzemből is kevés van, és problémát jelent, hogy sokszor mezőgazdasági felhasználásra alkalmatlan komposztot gyártanak, a konyhai hulladék elszállítása pedig a feldolgozására jogosult biogázállomásokra, aránytalanul megnöveli a költségeket, állítják az önkormányzatok.
