Egyre jobb idők jönnek?
Az euró bevezetése óta nem voltak jobbak a lehetőségek a munkavállalók számára Szlovákiában, mint 2024 első félévében. Legalábbis ezt mutatják a statisztikai adatok, hiszen növekednek a reálbérek és a munkaerőhiány is remek alkulehetőséget teremt azoknak, akik munkát keresnek. Vajon érezzük-e a fejlődést a mindennapokban is, amikor vásárolni megyünk?
A kormányhivatal elemző egységeként működő Stratégiai és Elemző Intézet (ISA) szakembereinek a következtetései elgondolkodtatóak. A környező országok közül jobb a helyzet a lengyeleknél, ahol 16,3 százalékos a szegénységi kockázat aránya, Ausztria valamivel rosszabbul teljesít a maga 17,7 százalékával, ahogy Magyarország is, ahol 19,7 százalék ez az arány.
Ha megvizsgáljuk ezeket az adatokat, kissé közelebb kerülünk a valós és teljes képhez. Ez ugyanis azért sem egyszerű, mert ha csak az adatok egészét nézzük, akkor a lényegi változások nem fognak látszani. A statisztikusok által vizsgált tíz terület mindegyikén megfigyelhető a reálbérek emelkedése az év első felében, de a növekedés mértéke nagyon eltérő.
A reálbérek növekedése nemcsak azt jelenti, hogy többet látunk a számlánkon, hanem azt is, hogy többet engedhetünk meg magunknak, mint korábban. Ott a legnagyobb az előrelépés, ahol alacsonyabb volt a kiindulási szint, vagy éppen jellemzően magas a munkaerőhiány. Ilyen például a szállítás és raktározás, vagy az éttermi és vendéglátó-ipari szektor, ahol 10 százalékkal magasabb az idei átlagbér. Ezt a növekményt már nem tünteti el teljes mértékben az infláció és érezhetően több marad a családi költségvetésben.
Más területeken ennél jóval alacsonyabb az elmozdulás, amely ugyan még reálértékű béremelést jelent, itt jönnek azonban a statisztikai kihívások. Nem feltétlenül lehet ugyanis általánosságban kijelenteni, hogy jobban élünk, hiszen ez függ attól, hogy milyen családban, illetve milyen típusú ingatlanban él az adott munkavállaló.
A képet tovább bonyolítja, hogy bár az utóbbi egy évben az infláció lassulásáról írtunk, de a májusi adatok ismét a drágulás jeleit mutatják. Évközi összehasonlításban 2,2 százalék volt a pénzromlás, de a májusi növekedést elsősorban az élelmiszerek és az alkoholmentes italok drágulása okozta. Ez a termékcsoport adja a hazai háztartásoknak az inflációt leginkább befolyásoló legjelentősebb kiadását. E termékek ára átlagosan 0,7 százalékkal emelkedett.
Emellett a hús, a kenyér és a gabonafélék, de a cukor és az édességek ára is magasabb lett májusban, ezzel szemben a tej, a sajt és a tojás, valamint az olajok és zsírok közel 3, a zöldségek és gyümölcsök pedig több mint 1 százalékkal lettek olcsóbbak éves összevetésben. A jelenleg mért drágulás legfőbb okát egyébként a megnövekedett szállítási költségekben kell keresnünk; az üzemanyag ára tavalyhoz képest több mint öt százalékkal emelkedett.
Ahogy két évvel később megállapíthatjuk, számos olyan szektorban is emelkedtek az árak, amelyekben az előállítási költségeket nem befolyásolta a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus, de az üzleti élet szereplői kihasználták az inflációs nyomást és növelni kívánták nyereségüket.
A fogyasztó pedig azt tapasztalta, hogy a jövedelmének egyre nagyobb része ment el az állandó kiadásokra, vagyis azokra a „tételekre”, amelyeket minden hónapban meg kellett vásárolnia. Így tehát el is jutottunk az alapvető problémához: az infláció a legszegényebbeket sújtotta leginkább. Ebben az időszakban 30, bizonyos termékek esetében még nagyobb arányú volt az áremelkedés. Nézzünk egy példát: a havi kézezer eurós bevétellel rendelkező család számára az étkezésre fordított 600 eurós tételnél a 30 százalékos drágulás 780 eurós kiadást jelentett. A növekmény 180 euró, ami a teljes bevételük mintegy 9 százalékát jelenti. Ha azonban 1000 euró a család bevétele, az élelmiszerre fordított havi 400 eurós kiadás 30 százalékos növekedéssel számolva 120 euróval nő. Ebben a családban tehát a bevétel 12 százalékát szívta el az infláció.
A bérek viszont az elemzők szerint továbbra is növekedni fognak a munkapiaci helyzetnek, pontosabban a munkaerőhiánynak köszönhetően, így a fejlődés nagy valószínűséggel a jövőben nem marad el. Arra is gondoljunk azonban, hogy nem csupán az élelmiszerárak okoztak nehézséget az átlag vagy az alatt élő családok számára, hanem a lakhatás drágulása is, ami összefüggött a hitelkamatlábak emelkedésével és a bérlakások iránti igény növekedésével is, de ezen a téren is változások várhatók a közeljövőben.
