Indul a bérlakásprogram
Az előző választási ciklus egyik nagy ígérete volt a bérlakásprogram állami reformja, de négy évvel később is óriási problémát jelent a bérelhető lakóingatlanok hiánya. A megnövekedett kamatlábak időszakában egyre többen kényszerülnek bérleménybe, vagyis szükség lenne bérlakásokra. Most úgy tűnik, a Fico-kormány is megoldást akar találni a problémára.
A kihívások mélyülése ugyanis teljesen egyértelmű. Az orosz–ukrán háború kezdetével egy időben jelentősen emelkedett az infláció, az Európai Központi Bank az alapkamat többszöri emelésével próbálta megfékezni, aminek eredményeként tavaly már jócskán négy százalék felett voltak a lakáshitelek kamatai a hazai bankoknál. Ez nem csupán a havi törlesztőrészletek határozott emelkedését hozta magával, hanem azt is, hogy egyre kevesebb kérelmező kapott olyan hitelt, amelyből lakást vagy házat tudott volna vásárolni.
A megnövekedett kamatlábak elhozták azt az időszakot, amikor már a legtöbb helyen olcsóbb volt egy lakás bérleti díja, mint a havi törlesztőrészlet, rövidtávon tehát anyagilag jobban megérte lakást bérelni. Vagyis nem csupán az volt kénytelen a bérlakás mellett dönteni, aki nem kapott hitelt, vagy nem akart lakást vásárolni, hanem gyakorlatilag mindenki.
Ezzel együtt nőtt a bérlakások iránti igény és a bérlemények ára is. Ma már négy százalék alatt is kapni hitelt lakásvásárlásra, ezzel együtt azonban emelkedett az ingatlanok ára.
A korábbi kormányzó párt, a Sme rodina elnöke, Boris Kollár nem váltotta be a bérlakások építésével kapcsolatos választási ígéretét, ellenben a Fico-kormány november végén bemutatta idevágó terveit. Ennek értelmében az állam magánbefektetőkkel együttműködve megfelelő minőségű, megfizethető bérlakások építését tervezi. Az első információk ezer lakás építéséről adnak hírt. Az érdeklődők névsorát az állami lakástámogatási ügynökség vezeti majd.
Az előző kormány idején szociális bérlakások építéséről volt szó, ugyancsak az állam és magánbefektetők közreműködésével.
– nyilatkozta a napokban Robert Fico kormányfő. A tervezet szerint az állam hasznot szeretne húzni a magánbefektetőkkel folytatott lakásépítési programból, hiszen jó minőségű, standard bérlakások épülnének, amelyeket kedvező feltételek mellett kínálnának a szlovák piacon, tette hozzá a miniszterelnök.
Az előző választási időszakban úgy határozták meg a program kritériumait, hogy csak olyan cégek léphessenek be, amelyek legalább 10 ezer bérlakást kezelnek, és több mint egymilliárd eurós forgalmat bonyolítanak le.
A Fico-kormány mérsékelte a feltételeket, kisebb vállalatok is lehetnének a kivitelezők. Ezzel akarják a rendszert működőképessé tenni, hiszen a Kollár-féle elképzelés teljesen megbukott.
Emellett alacsonyabb, 5 százalékos áfakulcsot kínálnának a kivitelezőknek, de ehhez még meg kell szerezni az Európai Bizottság engedélyét is. A bizottságnak meg kell vizsgálni, hogy a csökkentett áfa nem tartozik-e a jogosulatlan állami támogatások kategóriájába, ami hátrányos megkülönböztetést jelentene más piaci szereplőkkel szemben.
Jövőre indulhatna az érdeklődők regisztrációja, amelynek feltétele a jelentkező havi bevételének a nagysága.
Azok kerülhetnek a nyilvántartásba, akiknek a jövedelme nem haladja meg a létminimum nyolcszorosát, azaz nagyjából 2200 eurót. További feltétel, hogy nem lehet tartozásuk a Szociális Biztosítóval szemben, de más kritériumokra is számítani lehet.
Arról is szó esett a miniszterelnök tájékoztatásában, hogy a felépített bérlakások 40 százalékával az állam rendelkezne, hogy kielégítse az államigazgatásban és a közszférában dolgozók igényeit. Ennek jelentőségét külön is kiemelte a kormányfő, megemlítve az ápolókat, az orvosokat és a tanárokat. Reményei szerint a masszív bérlakásprogram kedvezően hat majd a bérlemények árára is.
A cégeknek ugyanakkor nem kell közvetlenül lakásokat építeniük, a tervezet szerint megkereshetik a már kész ingatlanokat, megvásárolhatják és beépíthetik az állami bérlakásrendszerbe.
A bérlakásprogram csökkentheti a szokásos kereskedelmi bérleti díjat ezekben a lakásokban.
Ha például egy háromszobás pozsonyi lakás standard bérleti díja 800-820 euró volt, a törvény lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy akár 600 eurós hozzájárulással támogassa a bérleti díjat.
A program célja, hogy enyhítse a lakhatási problémákat, különösen a nagyobb városokban, és stabilabb munkakörülményeket biztosítson az érintett szektorokban dolgozók számára.
Eközben azt látjuk, hogy az előző negyedévhez képest 2024 harmadik negyedévében 2,9 százalékkal nőttek az ingatlanárak Szlovákiában. A mostani drágulás mindkét ingatlantípusban megmutatkozott. Míg tavasszal dinamikusabban nőttek az árak az új ingatlanok esetében, nyáron ezzel szemben a meglévő ingatlanok drágulása gyorsult. Az új épületek ára a harmadik negyedévben mindössze 0,8 százalékkal emelkedett a második negyedévhez képest, a meglévő ingatlanok ára azonban 3,3 százalékkal.
A nyolc szlovákiai megyéből hatban az összes ingatlan átlagára emelkedett, csak Nyitra és Besztercebánya megyében volt érezhető csökkenés a lakások és házak árában. Tehát a saját lakhatás biztosítása egyre drágább, miközben tájainkon az a megszokott lakhatási forma, hogy az emberek a saját ingatlanjukban laknak.
Míg az Európai Unió lakosságának 69,8 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban, nálunk ez az arány eléri a 92,3 százalékot. Ebben a statisztikában a listavezető Románia 96,1 százalékkal, Szlovákia a második, és alig lemaradva Magyarország a harmadik. A jövőben várhatóan változik ez a tendencia a magas ingatlanárak miatt.
Az is egyértelmű, hogy mivel az új ingatlanok még mindig kevésbé elérhetőek a vásárlók jelentős része számára, a beruházóknak is érdekes lehet a bérlakásprogram. A mennyiségi kérdés viszont majd itt is döntő lesz, mert az ígéretek az előző választási időszakban is kecsegtetőek voltak, csak éppen nem épült meg az a sok ígért bérlakás. Éppen ezért nem meglepő, hogy a kormányfő és a közlekedési miniszter konkrét ígéreteket a lakások számára vonatkozóan nem tett. Valószínűleg tanultak Kollár hibájából, akinek tavaly a választók is kiállították a bizonyítványát, és a parlamenten kívül rekedt.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/49. szám.
