Az államadósság még pár évig nem fog csökkenni
Szlovákia államadóssága tavaly épphogy 60% alatt zárta az évet, de az idén átlépte ezt a határt, és legkorábban hét év múlva csökkenhet ismét ez alá a szint alá – véli Michal Lehuta, a VÚB elemzője az aktuális és várható költségvetési fejlemények alapján.
Rámutatott, hogy Szlovákia tavalyi államháztartási hiánya a GDP 5,3%-át tette ki, ami az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió negyedik legnagyobb hiánya volt Románia (-9,3%), Lengyelország (-6,6%) és Franciaország (-5,8%) után. Hat ország többlettel zárta a költségvetési évet.
Szlovákia államadóssága a tavalyi év végén a GDP 59,3%-át érte el. „Az idei év első negyedévében azonban – részben a márciusi, lakosságtól is származó jelentős kötvénykibocsátások miatt – ismét 60% fölé emelkedett, és az áprilisi adósságkezelő ügynökségi aukcióval együtt már elérte a 63%-ot” – közölte Lehuta.
A VÚB előrejelzése szerint, amely fokozatos konszolidációval számol és 2033-ra kiegyensúlyozott költségvetést prognosztizál, az államadósság legkorábban 2032-ben csökkenhet újra 60% alá. „Addig ugyanis a további költségvetési hiányok előbb még növelik az adósságot, és csak amikor ezek 2,5% alá esnek (ez várhatóan 2029 körül következhet be), akkor kezd majd az államadósság aránya fokozatosan csökkenni a növekvő gazdasági teljesítményhez viszonyítva” – magyarázta az elemző.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magas hiányok csökkentését jelenleg a lassuló gazdaság is nehezíti, részben az Egyesült Államok által indított kereskedelmi háború miatt. „Ez júniusban alacsonyabb makrogazdasági és adóprognózisokhoz vezet, és így veszélyezteti az idei 4,7%-os hiánycél teljesítését, valamint a jövő évre tervezett, a tavaly elfogadott hároméves terv szerint szükséges konszolidációs mértéket, amely 3,7%-os hiányt céloz” – jelezte Lehuta.
A keddi szlovák államkötvény-aukció megerősítette a csökkenő hozamtrend folytatódását – értékelte Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A 10 éves kötvények átlagos elfogadott hozama 3,44% volt, míg március közepén még majdnem 25 bázisponttal magasabb.
„Emellett viszonylag erős keresletet látunk a hosszabb lejáratú kötvények iránt, ami részben a további monetáris lazításra vonatkozó várakozásokat, részben pedig a gazdasági növekedés lassulásának vagy akár recessziónak a kockázatát tükrözi” – mondta Kočiš. Pozitívumként értékelte, hogy az év első harmadának végére Szlovákia már fedezte 2025-ös finanszírozási szükségleteinek felét.
Ugyanakkor az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a hozamok csökkenése ellenére a szlovák kötvények kockázati felára a német kötvényekhez képest enyhén nőtt március vége óta. Míg februárban és márciusban körülbelül 85 bázisponton állt, jelenleg mintegy 100 bázispont. „Ennek fő oka a növekvő külső kockázat. Szlovákia az egyik leginkább kitett ország az eurózónában mind a már bevezetett, mind a potenciálisan fenyegető kereskedelmi vámintézkedések hatásaira” – tette hozzá Kočiš.
