Tündérkertek: már 150 génbank működik a Kárpát-medencében
Az államfő szerint a génbankként is működő Tündérkertek arra jöttek létre, hogy megmentsék a régi, jól bevált gyümölcs- és fafajtákat, mert ezek a növények olyan tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyekre egyre inkább szükség lesz a klímaváltozás miatt, például nagy a szárazságtűrésük.
A gazdag, de pusztuló vidéki világ gyümölcsfajtáinak megőrzése volt a célja az első Tündérkertek megálmodóinak, Szarvas József színésznek, Kovács Gyula pórszombati erdésznek és Ambrus Lajos írónak.
Kovács Gyula a Göcsejben kezdte az ősi magyar gyümölcsfajták gyűjtését és megmentését, példáját követve immár az egész Kárpát-medencét átszövő hálózat jött létre: 150 gyűjteményben összesen több mint 3000 régi magyar fajta egyedeit őrzik és ápolják. Az erdész pórszombati Medes-hegyen található birtokán lévő gyűjteményben több mint 1300 körtefajta, 1100 almafajta van, 200 és 300 közötti a cseresznyék és a szilvák száma, de van több tucat meggy, naspolya, birs, berkenye és barack.
Kovács Gyula akkor kezdett az őshonos fajták megőrzésének szükségességével foglalkozni, amikor az 1980-as években erdészként a Göcsej szívében látta "a gyümölcsfákat és a régi kultúra emlékeit is elpusztulni". Úgy vélekedett, hogy a hihetetlen gazdagságú vidéki világból valamit meg kell őrizni, és ehhez végül nem egyedül fogott neki, társakat keresett hozzá. Ma már a Kárpát-medence minden térségében létrehozták a Tündérkerteket.
Szarvas József, a Tündérkert másik alapítója Kovács Gyula erdész szakmai támogatásával 2009-ben hozta létre Vas megyei portáján a Tündérkertet. Azóta minden évben annyi őshonos gyümölcsfát mentenek be a kertbe, ahány gyermek az előző évben a faluban született, így a Vas megyei településen nincs olyan gyermek, akinek a gondjaira, gondnokságára ne lenne bízva egy-egy őshonos gyümölcsfa.
A Pilisi Parkerdő Zrt. 2011-ben csatlakozott az országos Tündérkert kezdeményezéshez, és kezdte meg a Budakeszi Erdészetnél található gyümölcsöskert, a Budakeszi Tündérkert létesítését. Jelenleg 7 fafaj - a fentiek mellett mandula, meggy és sárgabarack - összesen 888 példánya található ott, a fafajták száma 285. Számos fafajtát csak kóddal jelölnek a gyűjteményben, mivel az eredeti fa tulajdonosa sem tudta annak nevét, a növény genetikai beazonosítását biológusok igyekeznek elvégezni.
Az első budapesti Tündérkertet 2014-ben alapították, a kárpát-medencei gyümölcsfajták gyűjteményének Budapesten a békásmegyer-ófalui Szent József Közösségi Ház ad otthont.
A Földművelésügyi Minisztérium korábbi közlése szerint a nemesítési alapanyagként is szolgáló genetikai alapanyagok eltűnése veszélyezteti a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták előállítását. A mezőgazdaságban használt fajták viszonylag rövid idő alatt - akár egy évtizeden belül is - kicserélődhetnek és eltűnhetnek, például a változó piaci igények, gazdaságpolitikai döntések miatt. Rendkívül kiszolgáltatott a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokfélesége, az agrobiodiverzitás, amelybe a régóta termesztett növényfajok és fajták, a nemesítés során előállított fajták, a tájfajták és változatok, valamint a kultúrnövények vad rokon fajai is beletartoznak.
Kulcsfeladat a mezőgazdasági és élelmezési célú genetikai erőforrások megőrzése, ezen belül a helyi körülményekhez alkalmazkodott fajták felelevenítése, továbbá néhány egyeduralkodó világfajta mellett a régebben elemző gazdag fajtaválaszték alkalmazása is fontos. Az FM a genetikai erőforrások megőrzését kiemelt prioritásként kezeli, mivel a nemzeti erőforrásokkal, ezen belül a genetikai erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás alapvető jelentőségű Magyarország létfeltételeinek fenntartásában és gazdasági jólétének megteremtésében.
