Vita a sterilizációról

A Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke, Július Brocka azt kifogásolta, hogy „közpénzekből finanszíroznának olyan tevékenységeket, amelyek a nevelés és a természetes felelősségvállalás kérdései”, ezért a párt tárgyalásokat kezdeményez Jozef Mihál miniszterrel.

Miroslav Beblavý, az SDKÚ-DS parlamenti képviselője „nemzetközi botránytól” tart, ha az államkassza finanszírozza majd a mélyszegénységben élő nők sterilizációját. Szlovákiával kapcsolatban ugyanis a múltban megfogalmazódtak olyan vádak, hogy roma asszonyokat akaratuk ellenére tettek meddővé - emlékeztetett.

Mihál javaslata petíciót is kiváltott: eddig 1 200 ember írta alá a tömeges és ingyenes sterilizáció illetve hormonális fogamzásgátlók használata elleni tiltakozást. Lucia Nicholsonová munkaügyi államtitkár azonban úgy véli: az államnak kell gondoskodnia arról, hogy "kevesebb gyerek szülessen nagyon rossz körülmények közé, ahol a szülők nem tudnak gondoskodni utódaikról".

Manapság fizetni kell Szlovákiában a sterilizációért. Ha nem egészségügyi okokból hajtja végre az orvos, a műtét ára 200 euró. A munkaügyi tárca szóvivője, Slavomíra Sélešová azt mondja, csupán arról van szó, hogy azoknak is lehetőséget akarnak biztosítani a beavatkozásra, akik vállalkoznának a műtétre, de nincs rá pénzük.

Egyes szakértők szerint ez a „nagylelkű ajánlat" sértheti a romákat, mások azzal érvelnek, hogy külföldön is lehetővé teszik a szegényeknek az ingyenes sterilizációt és térítésmentesen biztosítanak számukra fogamzásgátló tablettákat.

Szlovákia egyébként még mindig perben áll néhány kelet-szlovákiai roma asszonnyal, akik azt állítják, hogy akaratuk ellenére tették őket meddővé. Hárman eljutottak egészen a strassbourgi emberi jogi bíróságig, és várhatóan idén ősszel ítélet születhet az ügyben. 2009-ben az emberi jogi európai bíróság a roma nők sterilizálása ügyében elmarasztalta Szlovákiát "kórházi adatok jogellenes visszatartása miatt". Az országot beperelő nyolc asszony egyenként 3500 euró kártérítést kapott. Az asszonyok azt állítják, hogy a kelet-szlovákiai kórházakban császármetszéses szülés után sterilizáltak őket anélkül, hogy erről tudtak volna.

Közülük többekkel a műtéti beavatkozás előtt aláírattak "valamilyen papírt", anélkül, hogy pontosan tisztában lettek volna a szöveg tartalmával. Az aláírás megtagadása esetére azzal fenyegették meg őket, hogy nem hajtják végre rajtuk a császármetszést, távozniuk kell a kórházból. A kórházi tartózkodás után egyiküknek sem sikerült teherbe esnie,  miután felmerült bennük a gyanú, hogy a császármetszéssel egyidőben sterilizálták őket a kórházban.

Jogi képviselőiktől azonban 2002-ben megtagadták, hogy betekinthessenek a kórházi feljegyzésekbe. A következő évben szlovákiai bírói döntés engedélyezte, hogy az érintett nők megtekintsék a kórházi feljegyzéseket, de azt nem, hogy fénymásolatot készítsenek. Szlovákia ide vonatkozó törvényi szabályozása 2004-ben változott meg, akkor már lehetővé vált a nők kérésének teljesítése.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélte meg, hogy a törvény megváltozása előtt érvényes szabályozásra hivatkozva az emberi jogokkal ellentétben álló módon tagadták meg a panaszosoktól az iratok megismerését, mert ezzel akadályozták őket azon bizonyítékok beszerzésében, amelyek szükségesek lettek volna sikeres perindításhoz a sterilizálás miatt.