Vidékfejlesztés - Eurómilliók várnak Brüsszelben a pályázókra
"Vannak olyan rendelkezésre álló források, amelyek vagy közvetlenül Brüsszelből, vagy akár Szlovákiából, illetve a magyar–szlovák határ menti térségben elérhetőek minden érintett számára. Csak élni kell ezekkel a lehetőségekkel" - hangsúlyozta a konferencián Mihók Gábor, a Magyar Nemzeti Kereskedőház kassai irodájának vezetője, hozzátéve azt is, fontos elsőnek megismerni a lehetőségeket, hogy minél több régióban élő érintett szervezet próbálkozzon, pályázzon és fejlesztési forrásokat tudjon hozni a régióba, amely egy előre mutató gazdaságfejlesztést genreálhat a jelenleg nagyon elmaradott vidéki térségben.
A találkozó legfontosabb előadása az uniós pályázati források lehívásáról szólt.
Ott van a legtöbb pénz, de ezekről a pályázati lehetőségekről tudnak a legkevesebbet hangzott el a bevezető előadásban. Jelenleg mintegy 100 nyitott pályázat rendelkezik régiófejlesztési lehetőséggel.
Kiss Antal miniszteri biztos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseletében arra hivta fel a figyelmet, hogy sajnos, nagyon kevés lehetőséggel élnek nem csak itt, hanem az Unióhoz később csatlakozó országokban is. Pedig az Európai Unió nem csak a pályázati forrás rendszerében 960 milliárd eurót szán a 7 éves költségvetési idejében. "Ebből egy része direkt módon jut Szlovákiának is, ugyanúgy Magyarországnak is, de a többi része az mind olyan forrás, amely közvetlenül Brüsszelből szerezhető meg, vagy pályázati vissza nem térítendő forrásként, vagy pénzügyi forrásként, de ez annyira idegen, és annyira messzinek tűnő lehetőség az itt élők szemébe, hogy el se hiszik, hogy ilyen van".
Kiss Antal azt is elmondta, az Unió elvárja azt, hogy ha valaki pályázik ezekre a forrásokra, akkor azért meg kell dolgozni, üzleti tervet kell készíteni, meg kell tanulni olyan projekteket létrehozni, amik megtérülnek, amik fenntarthatóak, amik hosszú távon működnek, munkahelyet teremtenek, és Európa versenyképességét segítik. Tehát könnyű pénz nincs.
A Szepsihez közeli Debrőd egy azon kis települések sorában, amelyek saját bőrükön érzik, ha nem pályáznak, önerőből esélyük sincs a fejlesztésre. "Természetesen, a község is számol az Európai Uniós pénzekkel" - mondta Gergely Papp Adrianna polgármester. "Nyomon követem ezeket a lehetőségeket, sőt pályáztunk is már határon átnyúló együttműködés keretén belül. Ebből valósult meg a turisztikai információs központunk 2009-ben. És a közvetlen EU-s pályázatokat is követem. Oda is pályáztunk már, sajnos sikertelenül. Ezért nagyon örülök, hogy a konferencián még több információt kapunk arról, hogyan lehet sikeresen pályázni".
A résztvevők még a határon átnyúló együttműködési lehetőségekről , a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programról, valamint az egyéb vidékfejlesztési pályázatokról, a mezőgazdasági és falusi turizmus fejlesztéséről is kaptak tájékoztatást.
