Uzsoraellenes szabályozást hagyott jóvá a parlament
Az indítvány előkészítői a vonatkozó szabályozások szigorítását azzal indokolták, hogy az utóbbi években fokozódó problémát jelent a lakosság mind szélesebb rétegeinek adósságcsapdába kerülése a nem banki pénzintézetek által nyújtott fogyasztói hitelek miatt.
Aktuális statisztikák szerint jelenleg Szlovákiában mintegy 1,2 millió ember, tehát a lakosság több mint egyötöde a szegénységi küszöb szintjén vagy az alatt él, ugyanakkor több mint egymillió végrehajtási eljárás van folyamatban, s ezek száma az elmúlt 8 év alatt az ötszörösére növekedett. A kialakult helyzet hátterében a kormány szerint jelentős részben a bankoknál jóval magasabb kamatra kölcsönző, úgynevezett nem banki pénzintézetek állnak. Sokan csak ezektől a cégektől tudnak hitelhez jutni, mivel olyan anyagi helyzetben vannak, hogy nem tudják teljesíteni a banki hitelek feltételeit. A lakosság nem banki pénzintézetekkel szembeni tartozása a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) adatai szerint tavalyi csaknem két és fél milliárd euróra nőtt.
Az elfogadott módosításcsomag, amelyet - az ellenzéki képviselők túlnyomó részének tartózkodása mellett - száz igen szavazattal hagyott jóvá a 150 fős törvényhozás, egyebek mellett az uzsora fogalmát, s az uzsorakamatok szedésének tiltását is bevezeti a jogrendbe. A polgári törvénykönyv módosítása szerint uzsorának, és így érvénytelennek számít az olyan (hitel)szerződés, amelyben a felek egyike - a másik fél "kiszolgáltatottságával, hiszékenységével, megfontolatlanságával vagy anyagi függőségével" visszaélve - olyan mértékű viszontszolgáltatásban (hiteltérítésben) egyezik meg, amely nyilvánvaló aránytalanságot mutat az általa nyújtott anyagiak arányával. Azt, hogy a hitelek kamata pontosan milyen mértéktől számít uzsorának, kormányrendelet szabályozza majd.
A módosító csomag részét képezi a végrehajtási eljárás egyes részeinek szigorítása is. Ennek alapján például a jövőben a 2000 eurót nem meghaladó adósság esetén a végrehajtók már nem alkalmazhatják azt a hírhedté vált gyakorlatot, hogy árverésre bocsátják az adós - az adósság összegét rendszerint sokszorosan meghaladó értékű - ingatlanját. A jövőben a végrehajtók az eddigi gyakorlattal szemben egy alacsonyabb összegű kinnlevőség behajtása miatt nem zárolhatják az adós teljes folyószámláját sem, ezt csak az adósság összegének értékhatáráig tehetik meg.
Az új szabályozás felső határt szab a végrehajtók által kiszabható költségek arányának is. Ez egyebek mellett bevezeti, hogy amennyiben a kinnlevőség értéke meghaladja az 500 eurót, a végrehajtás költsége nem haladhatja meg a kinnlevőség összegét.
A kormány közel egy éve jelezte először, hogy a most elfogadott törvénymódosításnak megfelelő értelmű szabályozást tervez. Szakértők szerint bár lényegi módosításról van szó, az, hogy a gyakorlatban hatását mennyire tudja kifejteni, attól a kormányrendelettől is függ, amely az uzsorának számító kamat pontos szintjét szabja majd meg.
