Újabb terhek és elvonások

A kormány úgymond a kivételt akarja megszüntetni, vagyis ugyanakkora terhet akar róni az iparosokra, szabadfoglalkozású művészekre, önfoglalkoztatókra, mintha munkaviszonyban lennének, az indoklás szerint azért, hogy ne érje meg senkinek vállalkozásba menekülni a munkaviszony helyett.

Az iparosok és kisvállalkozók képviselői ma találkoztak a kormányfővel, mivel a kormány holnap hagyja jóvá Ivan Mikloš pénzügyminiszter előterjesztését az új adó- és járulékrendszerről. Iveta Radièová azt mondta a kisvállalkozók és iparosok képviselőinek: nyitott a párbeszédre, de egységes, írásos álláspontot kér tőlük, méghozzá olyat, hogy az a költségvetés tervezett bevételeit ne sodorja veszélybe. Ha ezt a közös elképzelést a kormányfő megkapja, hétfőn állítólag a koalíciós tanács elé viszi.

Az iparosok és kisvállalkozók azonban szkeptikusak. A kormányfőt kedvesnek, előzékenynek tartják, de a javaslata megvalósíthatatlan. A kisvállalkozók szövetségének elnöke, Vladimír Sirotka meg is jegyezte: több tervezetet is benyújtottak már, de eddig egyetlen javaslatukat sem fogadta el a kormány. Hasonlóképpen járt az iparosok szövetsége is. Elnökük, Stanislav Èižmárik megjegyezte: nehéz elképzelni, hogy ők dolgozzák ki a kormány elképzelésének – azonos bevételeket hozó – alternatíváját. Nekik ugyanis nem állnak rendelkezésükre azok az alapanyagok és elemzések, amelyekkel a kormány rendelkezik.

Eddig egyetlen kérdésben sem született kompromisszum. Az átalányköltség-elszámolás megtartását az iparosok kamarájának elnöke, Vojtech Gottschall szerint legalább az önfoglalkoztató kisiparosoknak kérték meghagyni, de nem mentek semmire a kormánnyal. S nem igazán derűs a művészek érdekképviselete sem, mert ők is a 40 százalékos átalányt szerették volna elérni legalább. Egyik képviselőjük, Mirka Brezovská azt mondta: nekik sok olyan kiadásuk van, amit nagyon nehéz számlákkal bizonyítani, mert egy táncos kosztümje nem egyszerűen egy öltöny vagy kosztüm megvarratásával egyenlő, s ezt ugyan belátta a pénzügyminiszter is, de neki az államkassza az elsődleges.

A polgári konzervatív parlamenti képviselők, egy-két Most-Híd-beli és kereszténydemokrata társukkal együtt szintén úgy látják, hogy az iparosok és az önfoglalkoztatók isszák majd meg Ivan Mikloš reformjának a levét.

A szakszervezetek viszont a munkaviszonyban lévők adó- és járulékterheinek burkolt megemelése miatt tiltakoznak. 2012-től ugyanis a jövedelemből leírható adómentes összeg már nem a létminimum 19,2-szerese, hanem csak 18-szorosa lenne, s közben az adóalapból nem lehetne leírni a szuperbruttó bérekből kötelezően befizetett szociális és egészségbiztosítosítási járulékokat sem. Vladimír Mojš, a szakszervezeti konföderáció alelnöke szerint ez az emberek megtévesztése.

Arra is felhívta a figyelmet: a kormány azt tervezi, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékokból éves szinten 9 százalékot átcsoportosít az állami költségvetésbe. „Ezzel a lépéssel a nyugdíjkassza jelenlegi 2 milliárdos hiánya minden évben további 1,5 millió euróval növekedne“ – mondta, s egyenes következménye lenne, hogy az első, az ún. szociális pillérből folyósított nyugdíjak is csökkennének. Hosszabb távon a nyugdíjak vagy nyugdíjszerű járadékok a jelenleginek az egyharmadával lennének kisebbek.

A kormány által májusban elfogadott adó- és járulékreform szerint a munkaviszonyban lévők szuperbruttó bérük 19 százalékát fizetnék be szociális (nyugdíj-, táppénz- és munkanélküliségi) biztosításra, 9 százalékát egészségbiztosításra.

Az önfoglalkoztatók szociális biztosítása a bruttó jövedelmük 13 százaléka lenne, de ez kizárólag csak nyugdíjbiztosítást jelentene. Amennyiben az önfoglalkoztató önkéntes táppénzbiztosítást is kötne, azt csak akkor tehetné meg, ha a munkanélküli biztosítást is megkötné, s erre együttesen 6 százalékot kellene fizetnie. (Így ugyanolyan 19 százalékos szociális biztosítási járulék terheli őket is, mint a munkaviszonyban lévőket.) Egészségbiztosításra ők is 9 százalékot lesznek kötelesek befizetni. A megbízási szerződésre dolgozók 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnének.

Az önfoglalkoztatók befizetett járulékai is adókötelesek maradnának, a járulékkivetési alapok meghatározásánál a teljes adóalapot vennék figyelembe, s amennyiben az nem haladná meg a hatályos létminimum 3,3-szorosát, akkor ebből a minimális kivetési alapból kellene járulékot fizetniük.

A járulékfizetési alap felső határát eltörölnék, bevezetnék helyette a maximális éves nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot, ami 2012-ben 8 965,42, illetve 4 246,77 euró lenne.