Új pártok, a lassan kiégő SDKÚ és vad szócsaták jellemezték 2015-ben az ellenzéket
Bár 2015-ben több új jobboldali politikai párt is létrejött, a parlamentbe való bejutás valószínűleg csupán egynek, a Hálónak (#Sie) sikerül majd. Alapítóját, Radoslav Procházkát többen a jobboldal vezéralakjának tartják. A közvélemény-kutatások is ezt a véleményt támasztják alá. Maga Procházka viszont nem tartja magát a jobboldal egykori vezetője, Mikuláš Dzurinda követőjének.
Pártja már az alapítást követően rakétaszerű gyorsasággal ívelt felfelé. A felmérések alapján 12 százalékos eredménnyel már a kezdet kezdetén a jelenlegi kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) után a második legnépszerűbb politikai párt lett. A Polis ügynökség legutóbbi, decemberi felmérése alapján Procházka pártja már 13 százalékos népszerűségnek örvendhet.
A választók határozott támogatása ellenére a jobboldali pártok vezetői nem mutatnak különösebb hajlandóságot a Hálóval való együttműködésre. Közülük csupán Bugár Béla, a Most-Híd elnöke az, aki a nyilvánosság előtt is elfogadta Procházkát. Örülne, ha a 2016-os választásokat követően a Háló, a Most-Híd és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) közös kormányt állíthatna fel. A maradék jobboldal - Procházka szerint - inkább Rober Ficóhoz áll közelebb.
Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) elnöke, Igor Matoviè az elmúlt évben továbbra is támadta Procházkát, elsősorban a 2014-es köztársaságielnök-választási kampány általa kifogásolt finanszírozása miatt. A támadás, mint a bumeráng, visszaütött Matovièra. Nyáron zavaros pénzügyek gyanúja miatt a rendőrség családi cége, a RegionPress valamennyi számítógépét lefoglalta, benne a teljes számvitellel. Az O¼aNO főnöke nem sokáig várt a megtorlással, a rendőri razziával magát Robert Fico kormányfőt vádolta. Ráadásul weboldalán információkat jelentetett meg Fico állítólagos több százmilliós belizei folyószámlájáról. Bizonyítékokat azonban nem mutatott fel, így állításai miatt Fico azonnal beperelte. Ennek ellenére az O¼aNO vezetője továbbra sem szűnt meg támadni a kormányfőt.
Míg Matoviè és szövetségese, Daniel Lipšic, az Új Többség (NOVA) elnöke folytatta a kormánypárt elleni harcot, Pavol Frešo, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) elnöke és a kormánypárt nagyon is jól megértették egymást. Legalábbis a Számvevőszék (NKÚ) megválasztása esetében, amikor Frešo Fico segítségére sietett, hogy jelöltjét a parlamentben megválasszák. A titkos választások során az SDKÚ-DS jelöltje Karol Mitrík volt, akit a kormánypárt is megválasztott. Robert Fico kormányfő többször megismételte, hogy a Számvevőszék elnöki székében éppen egy olyan embert tud a leginkább elképzelni, mint amilyen Karol Mitrík. Ennek ellenére Frešo állította, közte és Fico között nem volt semmiféle megállapodás.
A választás végleg nyakát törte Frešónak, párttársai elhagyták, az ellenzék mindenfajta együttműködésből kizárta, pártjának preferenciái három százalék alá estek. Az év vége előtt utolsó hűséges híve, ¼udovít Kaník is elhagyta, kilépett az SDKÚ-ból és egy újabb, a választhatóság határa alatt lévő párt létrehozásával csatlakozott az ellenzék felaprózódását előidézőkhöz. Jelenleg kérdéses, mennyi jobboldali parlamenti párt juthat a parlamentbe. A felmérések szerint a Háló, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Most-Híd lehet biztos befutó.
Richard Sulík pártja, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) nem biztos, hogy átlépi az öt százalékos parlamenti küszöböt, ugyanis a választók nem felejtik az Iveta Radièová-kormány megbuktatását. A bejutás határán lavíroz az O¼aNO-Nova is, akik az utolsó pillanatban döntöttek stratégiájuk módosítása mellett és így már nem két párt koalíciójaként indulnak.
A közvélemény-kutatások öt százalék körüli támogatottságot mérnek a Magyar Közösség Pártjának is. Berényi József pártja a választásokon az összefogás listájával indul, hiszen a választási listán párton kívüliek, civilek is helyet kaptak. Az MKP a szavazatokért elsősorban a Most-Híd vegyespárttal küzd majd meg. Berényiék már az év elejétől jelezték, nem zárkóznának el a vegyespárttal való közös indulás lehetőségétől, ám ezt Bugár Béla kategorikusan elutasította.
Visszatérő lehet a Szlovák Nemzeti Párt is, amely szintén két választási cikluson keresztül rekedt a parlamenten kívül. A Ján Slotát leváltó Anton Danko mérsékeltebb hangot üt meg elődjénél, emellett a nemzetieket a sajtó egy része is segíti, így kevésbé meglepő, hogy volt már közvélemény-kutatás, amely a harmadik helyre mérte az SNS-t.
Mivel az újonnan alakult pártok alapítói – legyen az Juraj Miškov, ¼udovít Kaník, Eva Babitzová vagy Boris Kollár – valamennyien vezetői posztra pályáznak, így a jobboldalt az összefogás veszélye nem fenyegeti. 2016-ban a jobboldali választók szavazatai olyannyira szétforgácsolódnak majd, hogy Robert Ficónak nem kell tartania a vereségtől.
