Tüntetni tanultunk 2012-ben

Tomáš Koziak politológus szerint ha a 2012-es szlovákiai események hatására senki sem emelte volna fel a hangját, az arról árulkodna, hogy valami nincs rendben velünk. „Jó, hogy a körülmények miatt utcára vonultak az emberek. Így a politikusok láthatták, hogy nem birkaként viselkednek. Azt viszont el kell mondani, hogy sok mindent nem tudtak elérni. Elég, ha a Gorilla-ügyet említjük” – mondta az Aktuálne.sk portálnak a szakember.

Ján Baránek elemző szerint 2012-ben érezni lehetett, mekkora igény van az emberekben  a nyilvános tiltakozásra. "Az emberek tanulnak. Idén pedig mások hibáiból is okultak” – fűzte hozzá.

A Gorilla-botrány januári kirobbanása után februárban és márciusban több ezer ember vonult utcára. Korábban csak lokális ügyek miatt fogtak össze az emberek. A weben nyilvánosságra hozott információk minden régiót mozgósítottak. „A Gorilla elleni tüntetések katasztrofálisan voltak megszervezve, rosszul irányítva és nézeteltérések kísérték őket. Csődöt mondtak a vezetők, akik nem nőttek fel a feladathoz” – véli Baránek. A tüntetés sikere szerinte a kitűzött céltól függ. Az "antigorrilla" vezetői nem tudták ezt világosan meghatározni, így elfecsérelték a lehetőséget, elzárkóztak az esetleges együttműködés elől és eltértek az eredeti szándékuktól.

Sylvia Porubänová szociológus az év elején azt jósolta, hogy 2012 az elégedetlenkedő szakmai csoportok éve lesz. Az orvosok és a nővérek után ősszel a tanárok is tiltakozni kezdtek. „Az egyes szakmák képviselői kölcsönösen tanultak egymástól” – állítja.

A szociológus szerint egyelőre nehéz megmondani, kik tiltakoznak majd jövőre. Idén az igazságügyi és az élelmiszeripari alkalmazottak, a fuvarozók és az orvosok is hangot adtak elégedetlenségüknek. A szakember úgy véli: az elégedetlenség elsődleges forrása  a volt szocialista országokban a pénz. „Az embereket leggyakrabban az alulfizetettség szubjektív vagy objektív érzése hajtja az utcára. Időnként ez más köntösbe van burkolva, de az elsődleges ok anyagi jellegű” – mondta.

Baránek szerint a tanárok értelmiségiként tisztában vannak azzal, hogy miként tűnnek el az állami pénzek. Õ is úgy véli, ahhoz, hogy a tiltakozás hatásos legyenek, világos célt kell megfogalmazni. „Az embereknek tudniuk kell, miért vonulnak utcára. A tiltakozás akkor hatásos, ha eléri a célját, vagy ehhez közelítő kompromisszum születik” – fűzte hozzá.

Tomáš Koziak politológus szerint az is siker, ha elegen tiltakoznak. A szakember kifejtette, nem az az elsődleges fontosságú, hogy a politikai elit eleget tesz-e a követeléseknek. Az emberek ugyanis nem felejtenek, és a választások idején visszaüthet, ha semmibe veszik az akaratukat.  A Gorilla-ügy esetében a hatalmon levő politikai erők nem vállalták a felelősséget, amit az érintett pártokkal a választók éreztettek a választások során. Ez megismétlődhet az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) esetében is - véli Koziak. „Pompás kampányuk volt a biztonságról, de az emberek eddig ezt nem kapták meg. A pedagógussztrájk során már megjelentek olyan transzparensek, amelyek egyenesen kimondták: már tudjuk, kit nem választunk” – mutatott rá.

Baránek szerint fatális veszteség lenne, ha a pedagógusok most feladnák. Az elemző úgy véli, az oktatásügyi alkalmazottak 2013-ban a tiltakozás szélsőségesebb formáira is hajlandók. Elég a félévi értékelés megtagadását említeni. „Ez hatalmas nyomás a kormányra. A kommunikációtól függ, hogy ez a tanárok ellen fordul-e” – vélekedik hozzáfűzve: a pedagógusoknak sikerült valami elérni, amit a szélsőjobb gyűjtőhelyévé vált "antigorillának" nem. Az iskolák hálózatot alkotnak, különböző kezdeményezéseket és platformokat hoznak létre. A tiltakozások további hozadéka, hogy a diákok is spontán módon támogatásukat fejezték ki.

„Annak ellenére, hogy 2012-ben amatőr hibák szemtanúi lehettünk, látható, hogy ilyesmi lehetséges. A szociális helyzet tiltakozásra kényszeríti majd az embereket. E két tényező együttesen megteremti a tüntetések folytatásának alapfeltételeit” – állapította meg Baránek.

Koziak úgy véli, a jövőben egyre több tüntetés lesz. "Nem kell szkeptikusnak lennünk a polgári öntudatot illetően. Másrészt a politikai elitnek tanulnia kell ebből, és úgy kell viselkednie, hogy az embereknek ne legyen okuk utcára vonulni” – hangsúlyozta az elemző.