Transparency International: a korrupció miatt csak a kis halakat büntetik
A civil szervezet adatai szerint korrupciós, illetve azzal összefüggő bűncselekményekért az utóbbi négy év során 663 személyt ítéltek el. Közülük csak 33-an jutottak börtönbe. „Nincs köztük egyetlen csúcspolitikus, sem minisztériumi alkalmazott“ – olvasható az elemzésben, amelynek során 2012-től 700 bírósági határozatot vizsgáltak meg.
Az utóbbi négy évben a jogerősen elítélt személyek között van négy rendőr, két ügyész, két hivatalnok, egy falu polgármestere és az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat (ŠL) területi kirendeltségének vezetője. A Transparency International Slovensko szerint a kiszabott büntetések csaknem 90 százaléka feltételes büntetés lett, illetve csaknem 200 ezer euró értékben szabtak ki pénzbírságot. „Közben a korrupció feltételezett nagysága Szlovákiában elérheti a félmilliárd eurót évente“ – olvasható a jelentésben.
Az elemzés szerint a korrupció büntetlenségének hátterében a nem eléggé aktív ügyészség áll, nem pedig a bíróságok. A bíróságok ugyanis a vádlottak 93 százalékát elítélik. Az elemzők megállapították, hogy leginkább a különleges ügyészség nem adott a bíróságoknak konkrét nagy eseteket, amelyek ítélethozatallal zárultak volna. „A vádlottak kevesebb, mint egyharmadáról a valóságban a bíróságokon döntenek, a vádlottak többsége a pert vádalkuval zárja le, amikor a büntetést az ügyészek határozzák meg“ – magyarázzák.
A 711 vádlott közül csak 23 olyan személy volt, akit választott funkcióban végzett tevékenysége miatt ítéltek el. A Transparency International Slovensko szerint nagy többségük falusi polgármester és néhány helyi képviselő. 12 esetben az adott személyek visszaéltek jogkörükkel, hat esetben korrupció miatt vádolták meg őket, négy esetben nem teljesítették kötelességeiket a vagyonkezelés során.
Eddig a legmagasabb rangú választott funkcionárius, akit korrupció miatt büntettek, Jozef Pohanèeník, a 25 000 lakosú Csaca város korábbi polgármestere volt. Az eset még 2005-ben történt. 2008-ban a bíróság 1,5 millió szlovák korona kenőpénz elfogadása miatt három év börtönbüntetésre ítélte őt.
„A pazarlás és a közvagyonban okozott kár büntetlen marad az európai uniós források kérdéskörében is“ – olvasható az elemzésben. „121 bírósági határozat kapcsolódott az európai közösségek pénzügyi érdekei ellen elkövetett károkozáshoz, közülük egy sem vonatkozott közigazgatásban dolgozó személyre vagy helyi önkormányzat képviselőjére. Pedig az Európai Bizottság szerint Szlovákia a második olyan ország, ahol a legtöbb kétség és csalás kapcsolódik az uniós források pénzeszközeinek felhasználásához. A 2007-2013-as időszakban 434 millió euró értékben érintették az európai uniós alapokat.
A probléma magában a büntetőlejárás folyamatában van. Az elemzők felróják, hogy az csak kismértékben átlátható. Az ítéletek többségének esetében nem teszik közzé a bizonyítékokat, így a nyilvánosság nem tudja megítélni, igazságos döntés született-e.
„Nem kerül nyilvánosságra a vétkesek neve, a bűntettek helyszíne, hiányoznak a tárgyalásokról a sajtó képviselői, így a polgárok nem is tudják, hogy polgármesterüket elítélték-e korrupció vagy jogkörrel való visszaélés bűntette miatt. Nem utolsó sorban az ügyészek nevének eltitkolása csökkenti munkájuk nyilvánosság általi ellenőrzésének lehetőségét“ – mutatott rá a Transparency International Slovensko.
