Továbbra sem oldották meg az igazságügy legnagyobb problémáit
A társulás szerint leginkább pozitívnak mondható változások Legfelsőbb Bíróságon (NS) történtek, amelynek élén Daniela Švecová váltotta tisztségében Šefan Harabint. Intézkedéseivel számos olyan problémát sikerült kiküszöbölnie, melyeket még elődje hagyott rá – véli a Nyitott Igazságügyért (ZOJ) bírói társulás. „Kiegyensúlyozott munkaprogramot vezetett be, a bírák pedig ismét szakterületükön tevékenykedhetnek. A Legfelsőbb Bíróság hosszú idő után újra magasan képzett bírákkal erősödhetett a kerületi bíróságok soraiból” – sorolta az eredményeket Katarína Javorèíková, a társulás elnöke.
A bírói társulás pozitívan értékeli azt is, hogy Švecová párbeszédet kezdeményezett a Via Iuris civil szervezettel annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeivel kapcsolatban, amely rámutatott a lakosság és az igazságszolgáltatás közti, immár példátlannak számító bizalmatlanságra. A Legfelsőbb Bíróság új elnöke a civil szervezettel közösen próbál megoldást keresni az áldatlan állapot visszafordítására.
A ZOJ szerint pozitív változások a Bírói Tanácsban is megfigyelhetők, ahol az igazgatói székben Štefan Harabint már 2014-ben felváltotta Jana Bajánková. Kulturáltabbá váltak az ülések, a tanácsban megmutatkozott, hogy képesek az igazságszolgáltatással kapcsolatos problémákról párbeszédet folytatni, s a nézetek különbözősége ellenére a legégetőbb problémák megoldása érdekében hatékony eszközökhöz folyamodni – értékelte a helyzetet a ZOJ.
A legjelentősebb változásnak mégis a bírák kiválasztására vonatkozó, illetve az új bírói etikai alapelvek elfogadását tartják. A ZOJ már 2009-es megalakulása óta szorgalmazza a nevezett dokumentumok elfogadását. A bírói etika új alapelveitől azt várja, hogy betartása növelheti az igazságszolgáltatás hitelességét. „Az elfogadott változat remény ad arra, hogy része lesz a bírák belső eszköztárának, illetőleg eszközévé válik etikus magatartásuknak, s annak, hogy kizárja az ellene súlyosan vétkezőket“ – magyarázta Javorèíková.
A ZOJ bírálta a Bírói Tanács által a nemzetközi igazságszolgáltatási intézmények fontos tisztségeibe jelölt személyekkel kapcsolatos döntéseket. További kritikával illette a Bírói Tanácsot, amely nem volt képes maradéktalanul megfelelni a nyilvánosság és az igazságszolgáltatás, illetőleg a politikusok és a bírók között híd kiépítését szolgáló feladatnak.
Nyáron, a bíróságokon kialakult kedvezőtlen helyzet megoldása érdekében a tanács azzal a kéréssel fordult a parlament és a kormány felé, hogy – többek között – 100 új bíróval erősítsék a bírói állományt. Kérésük nagyrészt nem talált meghallgatásra. „A Bírói Tanács nem volt képes sem a nyilvánosságnak, sem a bíróknak magyarázatot adni a 65 éves kort elért bírók menesztésére irányuló, a köztársasági elnökhöz benyújtott javaslattal kapcsolatos eljárásra, ami határozottan nem járult hozzá a hitelesség megerősítéséhez” – bírálta az esetet Javorèíková.
A ZOJ bírálta az alkotmánybíró-jelöltek megválasztását is. A novemberi titkos szavazáson a kormányzó Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) jelöltjei, az oktatási bizottság elnöke, Mojmír Mamojka és a parlament alelnöke, Jana Laššáková járt sikerrel. „Komoly okunk van rá, hogy attól tartsunk, az Alkotmánybíróság arculatának kialakítása politikai harc tárgyát képezi” – szögezte le Katarína Javorèíková, a ZOJ elnöke.
