Törvényre lenne szükség a szlovákiai nemzeti kisebbségek jogállásáról

A Szlovákiai Ruszinok Kerekasztala (OSRS) október 4-én Eperjesen ülésezett. Arról határozott, hogy a közeljövőben tárgyalásokat kezdeményez a többi szlovákiai nemzeti kisebbség képviselőivel a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslat közös indítványozása érdekében. Az OSRS javaslata részét képezi a ruszin nemzeti kisebbség fejlesztési stratégiájának.

Tokár Géza, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottsága (VNMES) tagja portálunknak elmondta, hogy eddig még nem látta a ruszinok törvényjavaslatát, és ez ügyben hivatalos tárgyalásra sem került sor a magyarok és ruszinok között.

„Az biztos, hogy mi, a VNMES magyar tagjai (rajta kívül Bárdos Gyula, Masszi János, Szekeres Klaudia és Orosz Örs) nyitottak lennénk az ilyen jellegű egyeztetés iránt, mert valóban nagy szükség lenne a hazai nemzetiségek jogállásáról szóló törvényre. Ha abban értelmes dolgok vannak, akkor igenis a törvényjavaslat mögé lehet állni“ – szögezte le a ruszin javaslattal és a tervezett megbeszélésekkel kapcsolatban a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője.

A ruszin szervezet szóvivője, Peter Medviï korábban a TASR hírügynökségnek elmondta, hogy a szlovákiai nemzetiségek jogállásáról szóló jogszabálynak rendelkeznie kellene a kisebbségi önkormányzatok létrehozásáról és működtetéséről, valamint a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról is.

„Kérdés, hogy miként nézne ki a kisebbségi önkormányzatokról és a kisebbségi kultúrák jövendő támogatási gyakorlatáról szóló fejezet. Mivel nem láttam a törvényjavaslatot, azt sem tudom megítélni, már olyan fázisban van-e, hogy azt be lehet mutatni. Mindig, amikor a kisebbségi vonzatú problémákról beszélünk, az jön elő, hogy szükség van alternatív intézményekre, mert a már működő hivataloknak a kisebbségi vonatkozású kérdések megoldása nem jelent prioritást. Ezeket az intézményeket akár kisebbségi önkormányzatoknak vagy az autonómia egyik formájának is nevezhetjük. Az biztos, hogy mielőbb szükség lenne azokra. Szerintem ezt a többi olyan kisebbség is tudatosítja, amely hasonló problémákkal találkozik. Maga az elv tehát mindenképpen támogatandó“ – fejtette ki Tokár Géza.

Medviïék saját elmondásuk szerint örülnek annak, hogy tavaly sikerült új módszert elfogadtatniuk a támogatások elosztása terén. Ezzel kapcsolatos további céljuk annak elérése, hogy folytonossá váljon azon projektek és kulturális tevékenységek (pl.: kiemelt rendezvények szervezése, sajtótermékek és könyvek kiadása stb.) finanszírozása, amelyek feltétlenül szükségesek az adott kisebbség kulturális és nemzeti identitása megőrzéséhez. Azt tartanák helyénvalónak, ha a jövőben valamennyi nemzeti kisebbség maga dönthetné el, hogy megmaradása szempontjából melyik rendezvényeket és projekteket tartja kiemelt fontosságúaknak.

„Az, ami a ruszinok részéről elhangzott: a támogatási rendszer egy önálló és kívülről módosíthatatlan rendszer legyen, a felvidéki magyarság részéről is támogatandó javaslat. Ezzel kapcsolatban is az a kérdés, hogy ez a gyakorlatban majd hogyan is nézne ki, tehát pontosan miként lenne szabályozva akár a kisebbségi kultúrák támogatása, akár a helyi szintű, kisebbségi vonzatú önkormányzatok összetétele. Természetesen mi egyhangúlag egyetértenénk azzal, hogy ezekről az ügyekről döntés szülessen, akár olyan szereplők bevonásával, akiket ebből a folymatból korábban kihagytak“ – osztotta meg a támogatási rendszer átalakításával kapcsolatos véleményét portálunkkal a VNMES magyar tagja.

A ruszinok a hétvégi ülésükön hangsúlyozták: szeretnék elérni, hogy a hazai kisebbségek kölcsönös együttműködése elmélyüljön, s a törvényjavaslatukat a kisebbségi bizottság minél több tagja támogassa.

„Megismétlem: mi mindenképpen szeretnénk egyeztetni a ruszinok által kidolgozott törvényjavaslat ügyében. Csak az a kérdés, hogy mikorra fejeződik be az indítvány kidolgozása, s a találkozónkra konkrétan mikor kerülhet majd sor. Kapcsolatban állunk az OSRS-szel, és részünkről semmi akadálya nincs annak, hogy az egyeztetések elkezdődjenek, s azok kedvező kimenetellel végződjenek. Semmiképpen sem fékeznénk a ruszinok ezen igyekezetét. Sőt, még szerencsésnek is tartom, hogy ezt ők vetik fel, illetve tűzik a zászlajukra. Ha ugyanis magyar kezdeményezésről lenne szó, akkor az az eddigi tapasztalataink szerint esetleg ismét rossz visszhangot válthatna ki. Azonban a javaslat konkrét megfogalmazásától, a törvény jövőbeli alkalmazási lehetőségeitől is függ majd, hogy melyik kisebbségek képviselői állnak a törvényjavaslat mögé. Az sem mindegy, hogy egy-egy alternatív testületet hol állítanak majd fel. Például a néhány száz fős szerb kisebbség sehol sem álíthatna fel önkormányzati testületet azért, mert ahhoz nincsen meg a megfelelő számú képviselője. A létszám miatt a három legrelevánsabb kisebbség a magyar, a ruszin és a roma, s ezen három kisebbség esetében tudnám leginkább elképzelni azt, hogy élhet majd az új törvény adta jogokkal és létre tudja hozni az említett alternatív testületeket is“ – zárta tájékoztatását Tokár Géza.