Tokár Géza: figyelmen kívül hagyták a Kisebbségi Kulturális Alap kapcsán tett észrevételeinket

„Több nagyon fontos napirendi pont volt az idei utolsó ülésünkön. Sok olyan téma került terítékre, amelyek a közeljövőben kulcsfontosságúak lesznek" - szögezte le Tokár Géza.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk: a jelenleg hatályos támogatási rendszert 2018-tól a Nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatását szolgáló alap (röviden: Kisebbségi Kulturális Alap) váltja majd fel. Az alapnak a 2017-es év közepén kell létrejönnie, s az alapból 2018. január 1-től igényelhető anyagi támogatás. Mivel december 27-ig tárcaközi egyeztetésen van az alap megalapításával kapcsolatos törvényjavaslat, így természetesen ez a téma most sem maradhatott ki. "Ezen az ülésünkön kibukott egy olyan dolog, amivel mi a Kerekasztalon belül már nagyon régóta foglalkozunk. Konkrétan arról van szó, hogy a Kerekasztal részéről az elmúlt két-három hónapban benyújtott kulcsfontosságú javaslataink zöme egyáltalán nem került be a végleges törvényjavaslatba. Kiderült, hogy a cseh kisebbség felvetéseivel is ugyanez a helyzet, és talán más kisebbségek indítványai is hasonló sorsra jutottak. Bár ezeket az indítványainkat individuálisan majd a tárcaközi egyeztetésre is benyújtjuk, ám felvetődik a kérdés, hogy ez esetben a kisebbségi kulturális alap végleges formáját illetően mennyire tükröződik majd a hazai kisebbségek közös álláspontja. Szerintem nem igazán...“ – mondta el a Hírek.sk-nak Tokár Géza.

Az egyik legérzékenyebb kérdésnek továbbra is az állami támogatások elosztása számít.

A szóvivő úgy véli, jó lenne, ha az alap kapcsán valóban 8 millió eurót fordítanának majd a kisebbségi kultúra támogatására. "Nem is az összeg nagyságával lenne baj, hanem a számarányosság elvének betartásával. A hazai magyar kulturális szervezetek részére elkülönített összeg esetében ugyanis eredetileg még 59 százalék szerepelt, de azt a későbbiekben 53 százalékra csökkentették, ami ellen hivatalosan is tiltakoztunk. Ismét megjegyzem: az egyes nemzetiségek létszáma kapcsán már az eredeti 59,6 százalékot sem tarthattuk arányosnak, hiszen a hazai magyarság számaránya a többi kisebbség arányához képest jóval magasabb, ami viszont az eddigi támogatásáról egyáltalán nem állítható. Van tehát több olyan kulcsfontosságú dolog is, amelyek felett nem szabad elsiklani, azokért érdemes továbbra is kiállni. Pénteken a kulturális tárcától kaptunk egy írott megjegyzés-sorozatot, amelyből sajnálatos módon szintén kimaradtak a javaslatainkkal kapcsolatos reakciók. Emiatt még a napokban utána kell járni, hogy tulajdonképpen mi is az indítványainkkal kapcsolatos hivatalos álláspont. Felettébb sajnálatos, hogy a pénteki ülésen a kulturális tárca egyetlen képviselője sem volt jelen, tehát hiányzott az a személy, aki első kézből válaszolhatott volna a felmerülő kérdéseinkre“ – fogalmazta meg az ellenvetéseket Tokár Géza.

A Kerekasztal szóvivője úgy véli, hogy az állami támogatások elosztásán túl továbbra is fontos téma annak elemzése, hogy milyen ellenőrző mechanizmusok is vannak, illetve milyen alapon is működik a kisebbségi bizottság. “Az eredeti terv szerint kétlépcsős lett volna az ellenőrzés: a bizottságon kívül működnie kellene az egész folyamatot ellenőrző tanácsnak is. Tisztázásra vár, hogy melyik kisebbségnek hány személyt van joga nevezni, és konkrétan kinek kit kell ellenőriznie. Továbbá az a kérdés is, hogy a döntéshozó és ellenőrzési folyamat mennyire átlátható, valamint kijelenthető-e az, hogy valóban egy autonóm finanszírozási tervezetről van szó, s annak kapcsán biztosítottá válik-e a kulturális autonómia léte…” – összegezte a nyitott kérdéseket a szóvivő.

Lényeges lépésnek nevezte egy közös nyilatkozat elfogadását. „A korábbi üléseinken is születtek olyan nyilatkozatok, amelyek az egyes politikusok által elmondottakra reagáltak. Pénteken Bárdos Gyula javasolta, hogy ítéljük el a Robert Fico pártelnök által az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt legutóbbi, eperjesi közgyűlésén a romák lebecsülését bizonyító, illetve az ellenük esetleg fellépő szélsőséges elemeket támogató kijelentéséit, amelyek elég nagy felzúdulást okoztak a hazai közéletben. A kormányfő egyebek mellett kijelentette: pártja leszámol a politikai korrektséggel és véget vet a toleranciának. (Fico: „Egy újabb dolgozni nem akaró generáció van felnövekvőben. Korlátozó intézkedéseket kell foganatosítani...” – a szerk. megjegyzése.) A bizottsági ülés résztvevői javaslata nyomán gyakorlatilag egyhangúlag megszavazták, hogy egy újabb nyilatkozatban közösen ítéljük el a Robert Fico által mondottakat“ – vázolta az ülés döntését.

A kisebbségi bizottságnak további két, mielőbbi megoldásra váró kérdést is meg kellett vitatnia, mégha végleges döntés ez ügyekben sem született.  Az egyik kérdés a kisebbségi nyelvhasználatról, a kisebbségi kultúrák állapotáról és egyebekről hét-nyolc éve rendszeresen készülő hivatalos jelentésekkel függ össze. "Mivel azok ugyan elkészülnek, de javarészt érdemi reakciók nélkül maradnak, ismét felvetődött a kérdés, hogy mi értelmük is van, illetve azok miként ölthetnének érdemi formát. Azoknak olyan struktúrát kell kapniuk, ami hozzájárul a számonkérhetőséghez, s a jövőben már nem csak a fennálló elmaradásokat összegzi. A másik fontos dolog pedig az, hogy ha vélhetően létrejön a tervezett kisebbségi kulturális alap, akkor megváltozik a kisebbségi bizottság státusza – ez majd a szavazati arányok módosulását és egyéb változásokat is jelenthet. Ezt a témát részletesebben majd a januári vagy februári ülésünkön vitatjuk meg, megvan az esély a vonatkozó változásra. A következő hónapokban elkezdődik a bizottságon belüli egyeztetés arról, hogy milyen szerkezettel és misszióval működik majd tovább a kisebbségi ügyek kapcsán konzultácós státusszal bíró bizottság“ – zárta tájékoztatását Tokár Géza.

Bár a következő kisebbségi bizottsági ülés konkrét időpontja pénteken nem hangzott el, arra azonban januárban vagy legkésőbb februárban mindenképpen sort kellene keríteni, hiszen sok a további megvitatásra váró fontos napirendi pont.