Tizenkétezer nővér hiányzik az egészségügyből

Iveta Lazorová, a Szlovákiai Nővérek és Szülészasszisztensek Kamarájának (SKSaPA) elnöke szerint a kamara azt követően határozott úgy, hogy ismételten felhívja a nővérhiány problémájára a figyelmet, hogy az első szlovákiai kórház nyíltan elismerte, hogy nővérhiányra való tekintettel bezárja egyik klinikáját. A Pozsonyi Egyetemi Kórház (UNB) július elején közölte, hogy a kórház Mickiewicz utcai klinikáit összevonja. „Úgy vélem, hogy több szlovákiai egészségügyi intézményben is ez történik, ám azt, hogy mindennek a nővérhiány az oka, csak kevesen ismerik el nyíltan“ – jegyezte meg Lazorová, kritikusnak nevezve a helyzetet.

„Egy re jelentősebb problémát okoz egy nővér biztosítása egy egészségügyi intézmény számára“ – fűzte hozzá a kamara elnöke. A kamara képviselői szerint a Tomáš Drucker egészségügyi miniszter vezette tárca, illetve a kormány még mindig nem álltak elő konkrét óvintézkedési javaslatokkal. A kamara arra figyelmeztetett, hogy Szlovákia a legalacsonyabb számú nővérrel rendelkező európai országok sorba tartozik. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2014-es adatai szerint Szlovákiában 1000 főre átlagosan 5,75 egészségügyi nővér jut, míg Norvégiában ez az átlag 16,89, Németországban 13,14, Ausztriában 8,00, Csehországban pedig 7,93. A visegrádi négyek tagországainak összevetésében csak Lengyelországban rosszabb a helyzet (5,24 nővér/1000 fő).

2016 májusának végén összesen 42 415 nővért és szülészasszisztenst tartottak nyilván Szlovákiában. A kamara irodájának igazgatója, Milan Laurinc arra figyelmeztetett, hogy saját nyilvántartásuk szerint az elmúlt 8 év folyamán 6001, időközben nyugdíjazásra került nővér hagyta el a rendszert, míg ugyanezen idő alatt csupán 2018 új végzős nővér és szülészasszisztens került be a rendszerbe. Laurinc szerint a rendszerből időközben kikerültek száma még ennél is magasabb, mivel több száz gyakorlott nővér Szlovákia helyett külföldön talált magának állást, míg mások egyszerűen elhagyták a nővéri pályát. „Az utóbbi években átlagosan évi 300 új nővér kerül be a rendszerbe, ami kevés” – állapította meg Laurinc.

Iveta Lazorová szerint nem csupán a kórházakban, hanem elsősorban az alapellátásban van hiány a nővérekből és szülészasszisztensekből. „Ha alacsony a nővérek száma, a páciens nem részesülhet minőségi egészségügyi ellátásban, s nem is érezheti magát biztonságban“ – figyelmeztetett a következményekre a kamara elnöke. Ami a kiváltó okokat illeti, elsőként a nővérek rossz munkahelyi körülményeit említette, rámutatva a magas túlóraszámokra, amelyeket azonban nem fizetnek ki nekik. A nővéreket gyakorta esnek munkahelyi zaklatás áldozatául, különféle egészségügyi eszközök hiányával küszködnek, miközben hivatásuk egyáltalán nem csábító. A kamara azért harcol, hogy kiszélesítsék hatásköreiket, javítsanak munkahelyi körülményeiken és nem utolsó sorban magasabb bérezésben részesüljenek.