Tíz évvel ezelőtt kezdődött Malina Hedvig kálváriája

Mi is történt tíz évvel ezelőtt? Az egyetemi vizsgájára siető, s közben a mobiltelefonján anyanyelvén beszélő diáklányt egy néptelen liget aluljárójában két fiatal férfi támadta és verte meg meg, elvették az értéktárgyait, ruhájára pedig magyarellenes feliratot írtak. A megsérült, vérző lánynak sikerült betántorognia az egyetem bölcsészkarának magyar tanszékére, ahonnan előbb a nyitrai, majd a dunaszerdahelyi kórházba került, sérüléseit orvosi látlelet igazolta.

Ennek ellenére alig két héttel a történtek után a szlovák rendőrség leállította a vonatkozó nyomozást. Bár Robert Fico miniszterelnök korábban elítélte az etnikai alapú gyűlölködést, mégis 2006. szeptember 12-én Robert Kaliòák belügyminiszterrel együtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a rendőrség leállítja a nyomozást, mert szerintük az eset csak a lány kitalálmánya. Malina Hedvig hazudik - mondta az akkori és jelenleg is belügyminiszteri posztot ellátó Robert Kaliòák. Hedvig a nyomozást lezáró döntés ellen azonnal fellebbezett, ám hiába, a járási ügyész a rendőrség és a kormány álláspontján volt, s annak szellemében járt el.

A vétlen áldozat vesszőfutása valódi jogorvoslat hiányában egyre aggasztóbbá vált. Állampolgári feljelentés alapján hatóság megtévesztésének gyanújával indítottak eljárást ellene. A feljelentők egyike később felakasztotta magát, a másikról pedig kiderült, hogy korábban a szlovák titkosszolgálatnak (SIS) dolgozott. 2006 novemberében ismeretlen tettesek törtek be a lány barátjának lakásába, s átkutatták azt, amit Hedvigék megfélemlítési kísérletként értékeltek. A hatóságoknak ez sem volt elegendő, 2007 májusában ugyanis vádat emeltek ellene hamis tanúzás és hamis eskütétel miatt, ezért akár öt évnyi szabadságvesztés is kiszabható.

2007 júliusában Ján Packa akkori országos rendőrfőkapitány azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy Hedviget mégis megverték, de nem azért, mert magyarul beszélt, hanem más okból. Ugyanazon év szeptemberétől a szlovák legfőbb ügyészség is vizsgálódott az ügyben (furcsamód az orvosokat csak ekkor hallgatták ki először a sérülések súlyosságát illetően), ám mégsem történt érdemi előrelépés, az eset azonban egyre nagyobb nemzetközi visszhangot váltott ki, jelentős feszültséget okozva Szlovákia és Magyarország jószomszédi viszonyában is.

Malina Hedvig 2007. november 22-én a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Azt szerette volna elismertetni, hogy mivel a szlovák illetékes hatóságok nem vizsgálták ki esetének körülményeit, ezért sérültek az élethez és a hatékony jogorvoslathoz való jogai.

Hedvig 2008-ban Dunaszerdahelyen férjhez ment régi barátjához, a szlovák nemzetiségű Peter Žákhoz, akitől még az évben megszületett Emma Rozina, 2010-ben pedig Olivér nevű gyermekük, de nyugodt családi életben továbbra sem lehetett része.

A Fico-kormány bukása után, 2010-ben a belügyminisztérium ellenőrei újra átnézték a vonatkozó aktákat, de csak adminisztratív hiányosságokat állapítottak meg, nem indították újra a lezárt vizsgálatot. 2010. december 9-én a Radièová-kormány nevében annak miniszterelnök-helyettese, Rudolf Chmel bocsánatot kért Malina Hedvigtől, beismerve, hogy sérült az lány igazságos eljáráshoz való joga. Hedvig ugyanakkor 2011 májusában becsületsértésért feljelentette Robert Kaliòák volt belügyi tárcavezetőt, aki egy korábbi interjújában „beteges hazudozónak” nevezte őt.

A kormány és Žák-Malina Hedvig között az EJEB eljárása alatt, 2012 januárjában egy megállapodás jött létre, miszerint a lány erkölcsi elégtételt kap, cserében a pert megszünteti. Így 2012. február elsején a szlovák kormány nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását: „A Szlovák Köztársaság kormánya elismeri, hogy a panaszos esetében léteznek bizonyos körülmények, amelyek kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, be voltak-e tartva a panaszosnak az általános emberi jogok chartája által biztosított emberi és állampolgári jogai“. Az ügy azonban ezzel korántsem ért véget, a bocsánatkérés ellenére ugyanis a szlovák főügyészségen folytatódott a hamis tanúzás gyanújával indított eljárás.

Fico újbóli hatalomra kerülése után az ügy újabb fordulatot vett, ám az sem a rendezést szolgálta. 2012-ben az ügyészség vehemensen kezdeményezte, hogy visszamenőlegesen vizsgálják meg: 2006-ban milyen elmeállapotban volt Malina Hedvig. Az ifjú családanya ugyan megjelent a kötelező orvosi vizsgálaton, de nem válaszolt a pszichiáterek kérdéseire.

Az ügyészség ezt követően sem tett le arról, hogy elmegyógyintézetben vizsgálja Hedviget. 2013 őszén ismét pszichiátriai vizsgálatot rendelt el,  és kilátásba helyezte, hogy ha Malina Hedvig az eljárás során nem működik közre, akkor pénzbírsággal sújthatják, majd valóban intézetbe zárhatják. Ráadásul 2014. április 2-án a szlovák főügyészség hamis tanúzás és hamis eskütétel bűncselekménye miatt az illetékes Nyitrai Járásbíróságon vádat emelt a 2013-ban magyar állampolgárságot kapott és családjával Győrbe költözött Malina Hedvig ellen.

A Nyitrai Járásbíróság 2015. szeptember 28-ra tűzte ki az első tárgyalást, amire azonban nem került sor, mivel a bíróság Hedvig ügyvédje, Roman Kvasnica kérelmére a tárgyalást elhalasztotta, a kitűzött tárgyalási napokat törölte. Kvasnica azzal indokolta a halasztás kérését, hogy Hedvignek – akinek nyáron született meg harmadik gyermeke – családjáról kell gondoskodnia. Az ügyvéd egyúttal azt is indítványozta, hogy az ügyet – tekintettel a vádlott magyar állampolgárságára és lakhelyére – tegyék át a magyar hatóságokhoz.

Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője 2015 februárjában tartott egyperces felszólalásában hangot adott azon véleményének, miszerint az EP képviselőinek jelen kell lenniük Malina Hedvig bírósági tárgyalásán Szlovákiában.

„Elképzelhetetlennek tartom, hogy az EU szót emeljen a venezuelai, kubai, szíriai, iraki és egyéb emberjogi problémák kapcsán, ám szó nélkül eltűrje, hogy egyik tagállamában oly módon meghurcoljanak egy hölgyet, mint azt Malina Hedviggel tették“ – jelentette ki Csáky Brüsszelben, az EP aktuális plenáris ülésén. Hozzátette: a vétlen lány  az állandósult tortúrák elől menekült el az országból, s egy másik uniós államban telepedett le...

A Nyitrai Kerületi Bíróság 2016 februárjában továbbította az eljárás Magyarországra való áthelyezéséről szóló indítványt Tomáš Borec igazságügy-miniszternek. Az idei parlamenti választások után megváltozott politikai helyzetben, 2016. március 17-én Tomáš Borec ügyvezető igazságügyi miniszter jóváhagyta, hogy a per Magyarországon folytatódhasson. Magyarországon folytatódhat és záródhat le tehát a ma is vád alatt álló Zsák Malina Hedvig bírósági ügye.

Roman Kvasnica ügyvéd a Szlovákiára nézve szégyenletes évforduló kapcsán a .týždeò hetilapnak egyebek mellett elmondta: „Azt gondolom, hogy ha Hedvig negatív tapasztalatainak lehet valamilyen  pozitív jelentőségük, akkor az valamiféle általánosítás lehet, ami a szlovák társadalom, illetve a szlovák állami szervek működésével kapcsolatos tapasztalatokra helyezi a hangsúlyt. Ezért most nem az egyes események részletes leírására, hanem inkább arra helyezném a hangsúlyt, hogy a tisztelt olvasóval megosszam  a Malina Hedvig megtámadásával és az ellene folyó törvénytelen büntetőeljárással kapcsolatos eddig kifejtett véleményeim összegezését“.

Majd arról szólt, hogy „Hedviget 2006. szeptember 14-én, tehát Fico docens úr és Kaliòák doktor úr mediális megnyilvánulásai után ismertem meg. Õk azokban a rablótámadás áldozatából hazug bűnöst kreáltak (a hatóságok akkoriban a rablótámadás ügyét még jogerősen le sem állították, tehát mindketten állítólag a vizsgálótiszt kérésére anélkül léptek a nyilvánosság elé, hogy nyilvánvaló vált volna, Hedvig panaszáról hogyan is dönt az ügyész)“.

Hangsúlyozta: kezdettől fogva egy fiatal lányt látott maga előtt, „aki csak két dologra vágyik: műveltségre és saját neve megtisztítására. A hatalmas fizikai és pszichikai szenvedés ellenére, ami a személye elleni támadásból és a későbbi mediális lincshangulatból adódott, amit saját kijelentéseivel doc. Fico a dr. Kaliòák indított el, Hedvigtől a hosszú beszélgetéseink során sosem hallottam a helyzetével kapcsolatos panaszszót, és azok alatt a gyűlölet semmiféle megnyilvánulásait sem regisztráltam“.

Kvasnica az írásban is hangsúlyozza, tagadhatatlan a támadás nemzetiségi háttere. "Teljes felelősséggel állítom, hogy 2006-ban Hedviget azért verték meg, mert magyar nemzetiségű volt. Függetlenül attól, hogy a támadás a szlovák nacionalizmus, vagy egy előre alaposan megtervezett hírszerzői játszma volt, az esemény végkimenetele rendkívül rosszul hatott egyrészt a magyar nemzetiségű polgártársaink biztonságérzetére, de természetesen az országban élő összes kisebbségi állampolgárra is".

Kvasnica nagyon pozitívan szólt a sajtó szerepéről is. Úgy véli, nagyon sokat tett a média, annak érdekében, hogy a hatalom ne tehessen meg bármit, amit kénye-kedve diktál. Az ügyvéd szerint a sajtó nagy része mindvégig érzékenyen és alapossággal eljárva hitelesen tájékoztatott, s ezzel komoly szolgálatot tett az ügynek.

Ugyanebben a hetilapban Martin Mojžiš kijelentette: „A történtek után jött két gyáva ember, aki nem a tettesek, hanem az áldozat tízéves üldözését tette lehetővé. A rendőrség ezen esettel kapcsolatos eljárása nem volt példa értékű. A helyszíni szemlére csak négy órával a tett elkövetése után került sor, a vizsgálótisztek nem kérték ki a városi rendőrség biztonsági kameráinak a felvételeit, és nem vették őrizetbe a fő gyanúsítottakat: a két nyitrai szélsőséges alakot, akiket a Hedvig segítségével készített mozaikkép alapján fogtak el. Mindkettőjük esetében betonbiztos alibit állapítottak meg, ami egyiküknél a gyanúsított anyjának azon állítását jelentette, hogy fia a jelzett időpontban odahaza aludt. Az állam két legerősebb férfija csak félelemből szentelt időt ennek az esetnek...“ – fejtette ki a publicista.

A hazai és a nemzetközi közvélemény javarésze továbbra is azt várja, hogy a gyalázatos Hedvig-ügyben, amely Szlovákia egyik kifehéríthetetlen szégyenfoltja, végre igazságos döntés szülessen, s a háromgyermekes családanya immáron nyugodt légkörben, hatósági zaklatások nélkül, lelki nyugalomban éljen családjával. A Szlovákiában fiatalon elszenvedett folyamatos zaklatások, fenyegetések és meghurcoltatások után szülőföldje helyett inkább Magyarországot választotta, ott vár most ügye lezárásra. Az életéből elrabolt éveket nem kaphatja vissza, de az igazságot joggal remélheti. Ahogy ügyvédje, Roman Kvasnica fogalmazott írásában, Hedvig története épp azt mutatta meg, hogy van értelme olyan ügyekben is kiállni és olyan harcokban is részt venni, amik aligha nyerhetők meg.