Természetvédők túl általánosnak tartják a kormányprogram környezetvédelmi fejezetét

„A környezetvédelemről szóló részben a klímaváltozást érintő intézkedések terén egyetlen konkrét mérhető kötelezettségvállalást találtam, mégpedig azt, hogy 2005-höz képest 2020-ig 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását” – mutatott rá álláspontjában Daniel Lešinský, a CEPTA polgári társulás munkatársa.

E tekintetben elismeri, hogy az 1990-2005-ős évekhez képest az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása referencia mértékének meghatározása terén elmozdulás történt, ami Szlovákia számára jelentős változás. Hasonlóan vélekedik a Szlovák Környezetvédelmi Tanács (SOS) alapító tagja, Mikuláš Huba is, aki szerint viszont az időbeli távlatok nincsenek meghatározva, mikor kívánja a kormány teljesíteni kötelezettségvállalását.

Huba értékeli, hogy a kormányprogramba legalább keretszerűen több olyan téma és ajánlás is bekerült, melyeket a környezetvédő szervezetek közvetlen a kormánykoalíció felállását követően megküldtek a koalíciós partnereknek, mint ahogy azt is, hogy Solymos László miniszter találkozott a környezetvédő civil szervezetek vezető képviselőinek csoportjával.

Huba többek közt értékeli a „zöld érdekegyeztető tanács, a zöld beszerzések, zöld infrastruktúra”, a fenntartható termelés és fogyasztás említését, az ipar energiaigényének csökkentését, szakemberek és környezetvédő szervezetek részvétele mellett a környezetvédelmi felvilágosítást, nevelést és oktatást, vagy a célok és kötelezettségvállalások teljesítésre  érdekében a védett területek hálózatának előrelátó bővítését. Lešinský pozitívumként értékeli, hogy a kormányprogram nem feledkezik meg a CEPTA által is fontosnak tartott környezetvédelmi prioritásokról, a levegőminőségről, a hulladékkezelésről és újrahasznosításról, illetőleg a zöld közbeszerzésekről.

A Greenpeace Slovakia rendkívül pozitívan értékeli a klímaváltozás problematikájának a kormányprogramba való bedolgozását. Mivel a szervezet a múltban foglalkozott a környezetei megterhelés tematikájával, üdvözli, hogy a kormány külön figyelmet szentel a témának, amit továbbra is Szlovákia legkomolyabb környezetvédelmi problémakörei egyikének tart. „Nagyra értékeljük a nyitott kormányzásra és a polgárok részvételére helyezett hangsúlyt, ezt bizonyítja az úgynevezett zöld érdekegyeztető tanács ügyében az önkormányzatokkal,  a vállalkozói szférával és a civil szervezetekkel való párbeszéd szándékára tett nyilatkozat” – hangsúlyozta Miroslava Ábelová, a Greenpeace Slovakia szóvivője.

A CEPTA pozitívan értékeli az európai pénzalapok hatékonyabb felhasználására helyezett hangsúlyt is, csakúgy, mint a korrupció, a klientelizmus és a pénzek nem célirányos felhasználása elleni harcot. „Véleményem szerint Szlovákiában óriási probléma a közpénzek elherdálása” – állapította meg Lešinský.

Huba viszont hangsúlyozta, hogy számos dolog kimaradt a dokumentumból. Véleménye szerint a kormánynak tennie kellene valamit a Felső-Nyitra vidéki barnaszénbányászat visszaszorításáért, át kellene értékelnie az állam vízgazdálkodási politikáját, a technokrata jellegű árvízvédelmi intézkedéseket vagy a kis vízerőművek építését, környezetbaráttá tenni az erdőgazdálkodást és mezőgazdaságot, végleg felhagyni a veszélyes uránbányászattal, szigorítani a génmódosított organizmusok (GMO) felhasználásának feltételeit.

Üdvözölné a tartósan fenntartható fejlődés kormánytanácsának megújítását, valamint a Tartósan fenntartható fejlődés nemzeti stratégiája dokumentum következetes betartását. A Greenpeace hiányosságként értékeli, hogy a program nem tesz említést a környezetbarát mezőgazdaság kiépítésére való törekvésről, a fakitermelés politikájának módosításáról, a méhek védelmére vagy a veszélyes növényvédő szerek szabályozására tett intézkedésekről.

A környezetvédők szerint a kormányprogram életkörnyezetre gyakorolt hatása a felsorolt prioritások gyakorlatba való tényleges megvalósításától függ majd. „A fontos az lesz, hogy az elkövetkező négy év alatt mit sikerül a kormánynak ígéreteiből valóra váltania” – hangsúlyozta Ábelová.

Huba ezzel összefüggésben megjegyezte: „a tárca élén olyan ember áll, aki ezzel a kérdéskörrel eddig nem foglalkozott, a kormány élén pedig ugyanaz az elnök áll, akik 2010-ben vita nélkül megszüntette volna a környezetvédelmi minisztériumot, a kormánykoalíciónak pedig tagja az a párt, akinek az emissziós kvótákat érintő óriási lopás, illetőleg a 2006-2009 években az állami környezetvédelem felforgatása is a lelkén szárad”.