Szuperszámítógép jött rá víz alatti hegyláncok titkára

A geológusokat mindig zavarba ejtette a Hawaii-szigetek folytatásaként a tenger felszíne alatt húzódó Emperor-fenékhegység formája. A víz alatti hegylánc látványos, 60 fokos szögben megtörik; a kanyar előtt és után azonban viszonylag egyenes.

A Sydney-i Egyetem és a California Institute of Technology (Caltech) kutatói a déli félteke legjobb szuperszámítógépét, a Raijin-t hívták segítségül, hogy a kőzetek és az idő mélyére nézve megfejtsék a talányt.

Az elemzésből kiderült, hogy a tengeralatti vulkanikus hegyláncok – mint amilyen Hawaii is – vonalai a Föld magjához közeli alsó köpeny mozgását követik.

„Eddig azt hittük, hogy a világ más víz alatti hegyeinél nem tapasztalható ívet a kéreglemezek változó irányú mozgása és a felső köpeny áramlásai okozták” – idézi a Phys.org Rakib Hassant. A mostani modellek ezzel szemben arról árulkodnak, hogy a köpeny legalsó, a maghoz közeli régiói szabályozzák a kéreg hegyláncainak kialakulását – tette hozzá.

Minél egységesebb és gyorsabb a mozgás a köpeny alján, annál nyilvánvalóbb a hatás a kéregben – hangzik az új tétel.

Bár a földköpeny hétköznapi fogalmakkal inkább szilárdnak nevezhető, mint folyékonynak, valójában többé-kevésbé képlékeny rétegek sora, melyek állandó mozgásban állnak. A köpenyben a mag felől forró és kis sűrűségű kőzetek törnek fel függőlegesen a kéreg irányába, ezek hozzák létre, „gyűrik fel” a víz alatti vulkánokat és a vulkanikus szigeteket, mint amilyen Hawaii. A köpenyen „úszó” kéreglemezek szállítják el a frissen felgyűrt csúcsokat, ezért a lánc legtávolabbi hegyei a legidősebbek.

A kutatók szerint valamikor 50-100 millió évvel ezelőtt történt a köpeny áramlásában a fordulat, ami az Emperor irányváltását okozta.

A bonyolult modell futtatásához rengeteg gépidőre volt szükség a Raijin számítógépen, de ezt az összefüggést enélkül nem sikerült volna felderíteni – állítják a geológusok.