Szlovákia mégsem szerezte meg az Európai Gyógyszerügynökséget
Mint arról korábban beszámoltunk az eddig Londonban székelt ügynökségnek 2019 áprilisától (a brexit miatt) más országban kell letelepednie. Az jelenleg 897 személyt foglalkoztat, s dolgozóinak a Sme értesülése szerint havi 6-10 ezer eurós bért fizet.
Drucker: sajnálatos a 4. hely
"Pozsony a szavazás során 4. helyen végzett, tehát csak alig maradtunk le, ami természetesen, bosszantó" - reagált a szavazás végeredményére Tomáš Drucker „smeres“ egészségügyi miniszter.
"Sajnálatos" – jelentette ki Zuzana Baová, a Gyógyszereket Ellenőrző Állami Intézet főnöke. A gyógyszerügynökség felügyelő tanácsának a tagja, s korábban három évig a ritka betegségeket gyógyító orvosságokkal foglalkozó bizottságban tevékenykedett. Szlovákia legalább annak örülhet, hogy az ajánlatunkat az Európai Unió keleti országaiból érkezettek közül a legjobbnak értékelték. Az ügynökség iránt azok közül a romániai Bukarest és a bulgáriai Szófia is érdeklődött.
"Szép lehetett volna, ha bejutottunk volna, de tiszta vizet öntve a pohárba, be kell ismernünk, hogy nem számítunk olyan lukratív címnek, mint azok az országok, amelyek továbbjutottak a 2. körbe" – mondta Ondrej Suke¾, a Szlovák Gyógyszerkamara (SLK) főnöke. Szerinte mindhárom továbbjutott város: Milánó, Amszterdam és Koppenhága is az ügynökség alkalmazottai által preferált országok részét képezik. Ellenben e felmérés során Szlovákiát a 4. legkevésbé lukratív országnak tartották.
Suke¾ az Euractiv portál főnökével, Radovan Geisttel együtt egyetért abban, hogy Szlovákia a nem megfelelő pozsonyi közlekedés miatt is vesztett szavazatokat. "Van, aki figyelembe vette azt, hogy Pozsony esetében fő reptérnek a bécsi számít, míg más azt egyáltalán nem vette figyelembe" – mondta Geist. A pontjainkból az is levont, hogy kis városnak számít, nemzetközi viszonylatban sem jelentős, amely multikulturális háttérrel sem rendelkezik.
A szavazás módja sem Pozsonynak kedvezett
Pozsony objektív hátrányain kívül az Euractiv főnöke szerint azonban a szavazás módja is alaposan megkeverte a kártyákat. A 26 uniós ország mindegyike a szavazás 1. köre során 6-6 vokssal rendelkezett. A legjobban preferált városnak 3, a 2. helyen állónak 2, míg a 3. helyen levőnek 1 szavazatot lehetett adni – írja a Sme napilap.
A szavazás módja ugyanis átláthatatlanná tette az egész helyzetet, teret adva a váratlan eredményeknek – mondta el Geist. Másrészt ez a módszer szerinte meggátolta a taktikázást és a támogatások megvásárlását. A helyzetet az is súlyosbította, hogy a szavazás nem volt nyilvános. Szlovákiának megvolt a kinyilatkoztatott támogatása a visegrádi négyek (V4) tagországai részéről.
Drucker úgy véli, hogy a szavazás során arra a tényre sem fordítottak elég figyelmet, hogy Szlovákia még semmiféle ügynökséggel nem rendelkezik. Az uniós országok ugyanis régóta egyetértenek abban, hogy az ügynökségeket annak egész területén, tehát nem csak a nyugati felében, hanem keleten is egyenletesen kell elhelyezni.
