Szlovákia kész katonai segítséget nyújtani Franciaországnak

Miroslav Lajèák a Biztonsági Tanács szerdai ülése előtt elmondta: kedden tért vissza Párizsból, ahol a kollégájával, Laurent Fabiusszal tárgyalt. „Arról a kérésről beszélgettünk, hogy aktivizálni kell a Lisszaboni Szerződés 42.7-es számú cikkelyét“ – mondta, hozzátéve: egyelőre nem világos, hogy a francia fél milyen konkrét segítséget kér Szlovákiától.

A Lisszaboni Szerződés 42.7-es számú cikkelye a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozik, beleértve a katonai segítséget is. Ezen cikkely aktiválását a történelem során most első ízben kérte Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter. Franciaország jelenleg az uniós tagországokkal folytat kétoldalú tárgyalásokat arról, hogy azok konkrétan hogyan is segíthetnek Párizsnak a nemzetközi terrorellenes harcban.

Arra a kérdésre, hogy szerinte hatályba léptethetik-e a Washingtonban aláírt Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelyét, amely kimondja, az egyik NATO-tagország elleni támadás az összes tagállam elleni támadásnak minősül, Lajèák azt felelte: nem akar az események elé menni. „Remélem, hogy ez nem válik szükségessé“ – válaszolta. 
„A helyzet alakulása nem jó, ahogy a légkör sem. A NATO rendelkezik már tapasztalatokkal az 5-ös cikkely életbe léptetésével kapcsolatban, ott a rendszert nagyon világosan állították fel. A Lisszaboni Szerződés 42.7-es cikkelyét viszont első alkalommal alkalmazzák. Tehát mindez bizonyos módon útkeresés” – magyarázta Lajèák. A washingtoni szerződés 5. cikkelyét eddig csak egyszer érvényesítették: az USA elleni szeptember 11-i terrortámadás kapcsán.

Lajèák azt is elmondta, a november 13-ai párizsi terrortámadások nemcsak a város vagy az ország ellen, hanem „az Európai Unió ellen, a mi életstílusunk, politikánk, értékrendünk ellen irányultak“. Hozzáfűzte: a terroristák olyan helyszíneket keresnek, amelyek jelképesnek számítanak, Párizs pedig az EU jelképe.

Robert Fico miniszterelnök a Biztonsági Tanács és a kormány ülését követően leszögezte, hogy Szlovákia nemzetközi felhatalmazás nélkül nem vesz részt a szíriai katonai missziókban.

„Szlovákia bizonyos aspektusokat, a migrációs válságot illetően is talán más álláspontot képvisel, mint más országok, de biztosan szolidáris lesz” – jelentette ki a kormányfő. „Szolidárisak vagyunk az anyagiakat, valamint a műszaki és személyi segítséget illetően. Ezért talán rossz lenne azt mondani, hogy ha meglesz a nemzetközi mandátum, akkor Szlovákia félreáll attól – magyarázta.

A kormányfő elmondása szerint a segítségnyújtás elsősorban a katonai egységek békés alkalmazására irányul. Katonáink létrehozhatnának például Szíriában egy olyan térséget, ahol biztonságosan összpontosíthatnák a menekülteket. „Mi mint ország képtelenek vagyunk háborúzni. Rendelkezünk azonban utászokkal, vannak aknamentesítő szakembereink, tűzszerészeink, olyan embereink, akik segíthetnek hidak, utak helyreállításában, vannak jó egészségügyi szakembereink, valamint van előkészített tábori kórházunk, amit azonnal fel tudunk kínálni“ – sorolta a miniszterelnök.