Szilágyi: a családi vállalkozások megtartó erőt jelentenek

Õry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke miután üdvözölte az összegyűlteket – köztük Szilágyi Péter helyettes államtitkárt és Pathó Mariannát, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetőjét –, hangsúlyozta: a magyar kormánytól kapott anyagi támogatás a külhoni magyar közösségeknek juttatott olyan segítség, amely elengedhetetlen e közösségek fejlesztéséhez.

„A magyar kormány a vállalkozások támogatásán át is segíti a külhoni magyarokat. A gazdasági fejlesztések hiányában a felvidéki, főleg a közép- és kelet-szlovákiai településeken élő fiatalok elhagyják szülőföldjüket. A családi vállalkozások jövőképet jelenthetnek a felvidéki magyarok számára, akik azok segítségével a szülőföldjükön maradhatnak, biztosítottá válik a családok megélhetése, amelyek gyermekeket vállalhatnak, ezzel fenntartják a közösséget" – fejtette ki Õry Péter. Hozzátette: a családi vállalkozások magyar állami támogatással történő fejlesztésével a szlovák állam is jól jár, hiszen az érintett vállalkozók továbbra is Szlovákiában fizetnek adót. Végül a várható újabb támogatásért köszönetet mondott a magyar kormánynak, a vállalkozókat az adódó lehetőség kihasználására bíztatta, s ezen a téren az MKP közreműködésére is ígéretet tett.

Szilágyi Péter helyettes államtitkárt a nemzetpolitikai államtitkárság által 2012-16 között megvalósított tematikus éveinek szükségszerűségéről és eredményeiről, illetve az idei tematikus program célkitűzéseiről beszélt. Egyebek mellett elmondta: a külhoni magyar közösségek megtartása és gyarapítása céljából indították el a korábban még sosem látott mértékű támogatási programjaikat. A programok középpontjában 2014-ig az oktatásügy és kultúra fejlesztése állt, majd a kedvezőtlen demográfiai mutatók és a szülőföldről való elvándorlás következményeit szem előtt tartva három évvel ezelőtt dolgozták ki gazdaságfejlesztési programjaikat. Úgy vélik, hogy a külhoni magyar közösségek gazdasági megerősítése azok megtartásának az alapköve lehet.

A helyettes államtitkár kijelentette: mind a sikeres helyi fiatal vállalkozók, mind pedig a családi vállalkozások megtartó erőt jelentenek a felvidéki magyarságnak, ezért azokat a gazdaságfejlesztési program keretében támogatni kell. Egyúttal azt kérte a felvidéki vállalkozóktól, hogy továbbra is a szülőföldjükön maradjanak meg magyarnak, mert csak az anyaországgal összefogva, egymást erősítve maradhatunk meg többségi nemzetként.

Szilágyi Péter azt is elmondta, úgy a külhoni magyar szakképzés éve (2015), mint a fiatal külhoni magyar vállalkozók éve (2016) kapcsán meghirdetett tematikus program sikeres volt. Például a tavalyi 3-6 millió forint közötti támogatások kapcsán összesen közel ezer pályázatot kaptak a Kárpát-medence magyarlakta tájairól. A tervezett 525 millió forintnyi keretösszeget a későbbiekben 600 millió forintra emelték. A Felvidékről közel 160-an pályáztak, s a beérkezett pályázatoknak átlagosan 10-12 százaléka kapott támogatást. A tavalyi program részét az anyagi támogatásokon kívül szakmai tanácsadások és konzultációk, felmérések, illetve nyári továbbképzések képezték, valamint Külhoni Példakép-díjjal jutalmazták a legsikeresebb fiatal vállalkozókat. Továbbá örömmel bábáskodtak a Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetsége nemrég történt megalakításánál is – egészítette ki az elmondottakat.

Hozzátette: a Nemzetpolitikai Államtitkárság 2012-ben az óvodások évével indította el tematikus éveinek sorozatát, ezt később a kisiskolások, majd a felsősök, illetve a már említett szakképzés és a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve követte. 2017-ben pedig elsősorban a külhoni magyar családi vállalkozásokat akarják támogatni, miközben szerényebb összegekkel az előző programjaikat is továbbviszik.

Az idei tematikus program központi célkitűzése a magyar tulajdonú, illetve magyar munkavállalókat alkalmazó vállalatok számának gyarapítása, hogy annak segítségével a külhoni magyarság kezében összpontosuló vagyon is nőjön. A programra 2017-ben 1 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, amiből nemcsak vállalkozásfejlesztő támogatásokat nyújtanak, hanem kutatásokat, felméréséket is végeznek majd, szakmai programokat, továbbképzéseket valósítanak meg. Az idei tematikus program nyitórendezvényére február 23-25. között Balatonalmádiban került sor, körútjuk első állomása március 22-én a vajdasági Szabadka volt, most pedig Komáromot választották az első felvidéki megállóként. A következő hónapokban végigjárják az egész Kárpát-medencét. Legközelebb április 5-én a kárpátaljai Beregszászon mutatják be célkitűzéseiket, majd a további magyarlakta vidékek felkeresése után visszatérnek a Felvidékre, Rimaszombatba május 18-án látogatnak el. A pályázati kiírásukkal kapcsolatos részleteket a www.vallalkozokeve.hu honlapon teszik közzé.

Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetségének elnöke elmondta, részben a tavalyi tematikus év inspirálta a szövetség megalakulását. Január óta már 170 taggal rendelkeznek, akiknek a száma folyamatosan nő. „Munkánkkal az említett tematikus éveket is legitimizáljuk. Vállalkozók nélkül felvidéki magyar közösségünk elfogy, s asszimilálódunk“ – fogalmazott.

Ezt követően Boross Dávid, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) társelnöke mutatta be csoportosulásukat, s egyebek mellett szólt a családi vállalkozásokon belüli nemzedékváltás szükségességéről, valamint a vállalkozások anyagi, szakmai és érzelmi motivációiról. Utána hat sikeres magyarországi és hazai vállalkozás képviselői (Makra József, Tatár Antal, Boross Dávid, Sápi Miklós, Marcinkó Adrián és Kovács József) osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal.

Az ezt követő oldottabb légkörű kerekasztal-beszélgetés és műhelymunka során bárki hozzászólhatott az előzőleg boncolgatott témákhoz, kérdéseket tehetett fel, illetve a többiekkel ismertethette a saját vállalkozásával kapcsolatos örömeit és gondjait.